Back to top

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

A világjárvány magát a mezőgazdasági termelést, szerencsére, nem érintette, legfeljebb az ellátási láncban okozott némi fennakadást – nyilatkozták magabiztosan 2020 nyarának elején, a pandémia első hullámának végén a helyi agrárszakemberek és kereskedők. Aztán ezek a hangok hamarosan elhalkultak, mert korábban soha nem látott negatív folyamatok indultak be.

Egy év alatt, azaz 2020 májusától 2021 májusáig a napraforgóolaj közel 80 százalékkal, a cukor bő 70 százalékkal, a tojás 35, az errefelé igencsak alapvető élelmiszernek számító hajdinakása 25, a kenyér majdnem 20 százalékkal drágult az országban.

Figyelemre méltó, hogy ez a nagyarányú áremelkedés olyan évjáratban következett be, amikor a cukorrépa kivételével valamennyi mezőgazdasági kultúrából az átlagosat meghaladó termést takarítottak be Ukrajnában.

A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon
A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon

A napraforgóolaj esetében ráadásul az a paradox helyzet állt elő, hogy az itt gyártott termékhez a szomszédos országokban olcsóbban lehetett hozzájutni, mint nálunk. Mindezt már csak azért sem intézhetjük el egy hanyag kézlegyintéssel, mivel köztudott, hogy az ukrán kisnyugdíjasok járandóságuk mintegy 42–45 százalékát élelmiszerre költik. Hogy mindenki számára teljesen világos legyen a kép: az időskorúak errefelé mintegy 25–28 ezer forintnak megfelelő összegből gazdálkodhatnak havonta.

A beregszászi zöldségpiacon az új esztendő első napjaiban mégis optimista hangulat uralkodik. A sok-sok nélkülözéshez és a drasztikus áremelésekhez hozzáedződött vásárlók nem akadnak fenn rajta, hogy az itt bő két hétig húzódó karácsonyi-újévi időszakban az alapvető zöldségfélékhez mintegy 20–25 százalékkal drágábban jutnak hozzá.

Merthogy összességében a sárgarépa, a cékla, a vöröshagyma így is csak 25–30 százalékkal kerül többe tavalyhoz képest, a burgonya ára pedig gyakorlatilag változatlan.

Egyedül a káposzta esetében figyelhető meg jelentős változás, de ehhez már hozzászokhattunk, hisz a gazdák már ősz elején jelezték, hogy a szárazság miatt jóval alacsonyabb hozam várható belőle.

Zöldségfronton mire számíthatunk az előttünk álló néhány hónapban?

– Január második fele és a február egésze nálunk holtszezonnak számít – magyarázza Orosz István derceni gazda, aki saját terményei mellett más alapvető zöldségfélékkel is kereskedik. – Az ünnepek elmúltával minden áruféleségnek drasztikusan visszaesik a kereslete. Szinte nem is értjük, hogy mit fogyasztanak ilyenkor az emberek. Így aztán bármelyik termék árát megemelni felér az öngyilkossággal. Egyébként a beszállítóink hetekkel korábban jelzik, hogy a konyhai alapanyagok tekintetében milyen árváltozások várhatók, és most egyelőre nem kaptunk ilyen híreket. Amúgy pedig az utóbbi két-három évben mintha újjáéledne a volt KGST-piac:

burgonyát, hagymát, céklát ugyanúgy kapunk Oroszországból és Lengyelországból, mint Belaruszból, szárított gyümölcsöt pedig Bulgáriából.

Fotó: Pixabay
Tanulságos dolog, hogy az említett országok feszült viszonya ellenére a kereskedők mindig onnan szállítanak, ahol éppen a legolcsóbb a szóban forgó áru.

Amikor a termelői szektorban nagyhirtelen nyolc-tízszeresére emelkedik az energia ára, akkor várható, hogy az az élet más területeire is gyorsan begyűrűzik.

– Egy ideje már kongatják a vészharangot a pékek, hogy náluk az energia az összköltségnek a korábbi 15 százalék helyett immáron a 25–30 százalékát teszi ki, és hogy ezt képtelenek kigazdálkodni – kapcsolódik be a beszélgetésbe Knobloch Sándor, aki több élelmiszerboltot is üzemeltet Beregszászon. – Azzal riogatnak, hogy a kenyér ára hamarosan mintegy 45–50 százalékkal emelkedik, ha a kormány gyorsan nem dob nekik mentő­övet.

Vajon milyen hangulatban várják az új idényt maguk a gazdák?

– A jelenlegi helyzetben – a fűtőanyag drasztikus drágulása miatt – a zöldségfélék hideghajtatása tűnik a leginkább észszerű megoldásnak – vallja Solymos József kisdobronyi termelő. – Persze kora tavasszal a palántanevelő helyiséget így is fűteni kell majd, és a fóliaházak esetében sem mondhatunk le a vészfűtés kínálta lehetőségről.

Az utóbbi négy-öt év arra tanított bennünket, hogy a szélsőséges tavaszi időjárás miatt ezzel a megoldással mindenképpen számolni kell – ami, természetesen, további plusz költséget jelent.

– A műtrágya ára az egekben, és félő, hogy a vegyszerek beszerzése sem a korábbi áron történik majd – folytatja beszélgetőpartnerem. – És biztosak lehetünk benne, hogy a fóliapalást megvásárlása is a tavalyinál sokkal többe kerül. Az a szerencsénk, hogy évek hosszú során a különböző térségek gazdái körében kialakult a hagyományos termékskála, ami olyan zöldségfélékből áll, amelyeket az adott helyen a legkifizetődőbb termeszteni. Eddig ez garantálta a megélhetést. Ha egyik-másik zöldség éppen kevés vagy nulla százalékos jövedelmet hozott, azt szerencsés esetben pótolta a másik. Remélhetőleg így lesz a következő idényben is.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

A hímzés hagyománya ma is él, évtizedek óta közösségteremtő erő

Elődeink alkotómunkájának örökségét meg kell őriznünk a következő generációk számára. Az értékfeltáró- és átadó munkának azonban csak úgy van igazán értelme, ha annak közösségformáló, közösségteremtő ereje van – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjátadó- és kiállításmegnyitó ünnepségén, Mezőkövesden.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Magyar erdők jó kezekben

A magyar kormányzat, a magyar agrárium számít a magyar erdőkre, és számít az erdőket kezelő erdész szakemberekre – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, az Országos Erdészeti Egyesület 152. alkalommal megrendezett vándorgyűlésén a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Folyamatosan zajlik a betakarítás a földeken

A száraz meleg időjárás és az aszály ellenére az ország kenyere biztosított – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.