Back to top

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

A világjárvány magát a mezőgazdasági termelést, szerencsére, nem érintette, legfeljebb az ellátási láncban okozott némi fennakadást – nyilatkozták magabiztosan 2020 nyarának elején, a pandémia első hullámának végén a helyi agrárszakemberek és kereskedők. Aztán ezek a hangok hamarosan elhalkultak, mert korábban soha nem látott negatív folyamatok indultak be.

Egy év alatt, azaz 2020 májusától 2021 májusáig a napraforgóolaj közel 80 százalékkal, a cukor bő 70 százalékkal, a tojás 35, az errefelé igencsak alapvető élelmiszernek számító hajdinakása 25, a kenyér majdnem 20 százalékkal drágult az országban.

Figyelemre méltó, hogy ez a nagyarányú áremelkedés olyan évjáratban következett be, amikor a cukorrépa kivételével valamennyi mezőgazdasági kultúrából az átlagosat meghaladó termést takarítottak be Ukrajnában.

A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon
A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon

A napraforgóolaj esetében ráadásul az a paradox helyzet állt elő, hogy az itt gyártott termékhez a szomszédos országokban olcsóbban lehetett hozzájutni, mint nálunk. Mindezt már csak azért sem intézhetjük el egy hanyag kézlegyintéssel, mivel köztudott, hogy az ukrán kisnyugdíjasok járandóságuk mintegy 42–45 százalékát élelmiszerre költik. Hogy mindenki számára teljesen világos legyen a kép: az időskorúak errefelé mintegy 25–28 ezer forintnak megfelelő összegből gazdálkodhatnak havonta.

A beregszászi zöldségpiacon az új esztendő első napjaiban mégis optimista hangulat uralkodik. A sok-sok nélkülözéshez és a drasztikus áremelésekhez hozzáedződött vásárlók nem akadnak fenn rajta, hogy az itt bő két hétig húzódó karácsonyi-újévi időszakban az alapvető zöldségfélékhez mintegy 20–25 százalékkal drágábban jutnak hozzá.

Merthogy összességében a sárgarépa, a cékla, a vöröshagyma így is csak 25–30 százalékkal kerül többe tavalyhoz képest, a burgonya ára pedig gyakorlatilag változatlan.

Egyedül a káposzta esetében figyelhető meg jelentős változás, de ehhez már hozzászokhattunk, hisz a gazdák már ősz elején jelezték, hogy a szárazság miatt jóval alacsonyabb hozam várható belőle.

Zöldségfronton mire számíthatunk az előttünk álló néhány hónapban?

– Január második fele és a február egésze nálunk holtszezonnak számít – magyarázza Orosz István derceni gazda, aki saját terményei mellett más alapvető zöldségfélékkel is kereskedik. – Az ünnepek elmúltával minden áruféleségnek drasztikusan visszaesik a kereslete. Szinte nem is értjük, hogy mit fogyasztanak ilyenkor az emberek. Így aztán bármelyik termék árát megemelni felér az öngyilkossággal. Egyébként a beszállítóink hetekkel korábban jelzik, hogy a konyhai alapanyagok tekintetében milyen árváltozások várhatók, és most egyelőre nem kaptunk ilyen híreket. Amúgy pedig az utóbbi két-három évben mintha újjáéledne a volt KGST-piac:

burgonyát, hagymát, céklát ugyanúgy kapunk Oroszországból és Lengyelországból, mint Belaruszból, szárított gyümölcsöt pedig Bulgáriából.

Fotó: Pixabay
Tanulságos dolog, hogy az említett országok feszült viszonya ellenére a kereskedők mindig onnan szállítanak, ahol éppen a legolcsóbb a szóban forgó áru.

Amikor a termelői szektorban nagyhirtelen nyolc-tízszeresére emelkedik az energia ára, akkor várható, hogy az az élet más területeire is gyorsan begyűrűzik.

– Egy ideje már kongatják a vészharangot a pékek, hogy náluk az energia az összköltségnek a korábbi 15 százalék helyett immáron a 25–30 százalékát teszi ki, és hogy ezt képtelenek kigazdálkodni – kapcsolódik be a beszélgetésbe Knobloch Sándor, aki több élelmiszerboltot is üzemeltet Beregszászon. – Azzal riogatnak, hogy a kenyér ára hamarosan mintegy 45–50 százalékkal emelkedik, ha a kormány gyorsan nem dob nekik mentő­övet.

Vajon milyen hangulatban várják az új idényt maguk a gazdák?

– A jelenlegi helyzetben – a fűtőanyag drasztikus drágulása miatt – a zöldségfélék hideghajtatása tűnik a leginkább észszerű megoldásnak – vallja Solymos József kisdobronyi termelő. – Persze kora tavasszal a palántanevelő helyiséget így is fűteni kell majd, és a fóliaházak esetében sem mondhatunk le a vészfűtés kínálta lehetőségről.

Az utóbbi négy-öt év arra tanított bennünket, hogy a szélsőséges tavaszi időjárás miatt ezzel a megoldással mindenképpen számolni kell – ami, természetesen, további plusz költséget jelent.

– A műtrágya ára az egekben, és félő, hogy a vegyszerek beszerzése sem a korábbi áron történik majd – folytatja beszélgetőpartnerem. – És biztosak lehetünk benne, hogy a fóliapalást megvásárlása is a tavalyinál sokkal többe kerül. Az a szerencsénk, hogy évek hosszú során a különböző térségek gazdái körében kialakult a hagyományos termékskála, ami olyan zöldségfélékből áll, amelyeket az adott helyen a legkifizetődőbb termeszteni. Eddig ez garantálta a megélhetést. Ha egyik-másik zöldség éppen kevés vagy nulla százalékos jövedelmet hozott, azt szerencsés esetben pótolta a másik. Remélhetőleg így lesz a következő idényben is.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ha most vetjük, ősz végére még megterem

Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve - rövid tenyészidejének köszönhetően - még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellet ősszel is számíthatunk friss zöldségekre így a konyhakertből...

Cél az agrárium gyors megsegítése

Magyarországon a hosszú ideje fennálló tartós csapadékhiány miatt az év végére az aszálykárral érintett területek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföldünk 20 százaléka mondta Nagy István agrárminiszter Újszilváson, ahol ismertette azt az intézkedés sorozatot, amellyel a kormány a rendkívüli helyzetben a gazdákat kívánja támogatni.

Félidőben a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult az idei nyári szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés első időszaka, melyet a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak szakemberei és a Nébih munkatársai végeznek országosan összehangolva, a teljes élelmiszerláncra kiterjedően a Nébih irányításával.

Újranyitja ukrajnai éttermeit a McDonald's

Hónapokig tartó zárvatartás után újranyitja ukrajnai éttermeit a McDonald's gyorsétteremlánc - jelentette be az amerikai székhelyű McDonald's nemzetközi piacokért felelős alelnöke, Paul Pomroy csütörtökön.

Folytatódhat a vendéglátás helyreállása az elemző szerint

A következő hónapokban folytatódhat a vendéglátás helyreállása, amit támogat a nemzetközi turizmus erősödése, ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) növekedését is segítheti a következő negyedévekben - derül ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének turisztikai-gazdasági elemzéséből, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez.

Határtalan gasztronómia címmel szerveznek programokat a Skanzenben

Határtalan gasztronómia címmel szerveznek programokat a Szentendrei Skanzenben, ahol augusztus 20-án és 21-én a bringatúrák és tárlatvezetések, a kézműves foglalkozások és játékok, a mesemondók meséi is az ételekről szólnak.

Kamatozó nehézségek a malomiparban

Mit hozott a malmosok számára a bibliai mértékű aszály és a közelben zajló háború? Vajon ezek jelentik-e a legnagyobb veszélyt és nehézséget a gabonafeldolgozók számára, vagy jöhet még valami más, ami még sötétebbé teszi a fekete levest? Lakatos Zoltánt, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a Malmosok Szövetségének tiszteletbeli elnökét kérdeztük.

Palántától a savanyúságig

A magyar emberek szeretik, keresik és fogyasztják a savanyúságot, szokásnak is nevezhető. Egyre több különlegesség van Krajczár Józsefné kínálatában, ennek ellenére azt mondja, hogy a hagyományos savanyúságok népszerűsége töretlen, sőt, felfelé ível.

5 jó ok gombafarm létrehozásához

A gomba termesztése akár hobbi, kisüzemi vagy nagyobb léptékben, kellő szakmai felkészültséggel és modern gombafarm technológiával üzletileg is nyereséges tud lenni. Egy gombafarm létrehozásakor olyan terméket választunk fő vagy akár kiegészítő üzletágnak a gazdálkodásunk során, amely nem igényel promóciót, mert a gombát szinte az egész világon ismerik.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.