Back to top

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Gyakorlott kertészben fel sem merül, hogy az ősszel a földben felejtett gyökér, sárgarépa vajon ehető, vagy sem. Ha már így esett, hogy a gyökérzöldség belefagyott a kert talajába, sebaj, legfeljebb jobban nekiveselkedünk az ásónak, felszedjük, és mehet is - most nem negatív értelemben, hanem tényleg - a levesbe.

A kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban azonban a kezdő, vagy kevésbé magabiztos kerttulajdonosok gyakran felteszik a kérdést: ehető, vagy "kuka" az ilyen termés?

- A gyökérzöldségeknek, ha benne maradnak a talajban, legfőképpen a tájfajtáknak, semmi bajuk nem lesz. Különösen nem, ha bakhátas módszerrel termesztik, hiszen az megvédi a növényt – foglalta össze dr. Lantos Ferenc egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara oktatója.

- Bár az elmúlt évekre ez nem jellemző, de nyilván vannak olyan fagyok, amikor a talaj fölső rétege átfagy. Ekkor a zöldség szövetei károsodhatnak, azaz megpuhul, megbarnul, de ezt különösebb szakértelem nélkül is megállapíthatjuk. Természetesen az ilyen zöldséget ne fogyasszuk el.

Viszont amit ősszel a kertben felejtettünk, a földben, de fölszedéskor szemre, tapintásra megfelelő, azt együk meg nyugodtan – magyarázta.

Más kérdés például a burgonya, vagy a batáta, amelyek hamar megbarnulnak, megpuhulnak a fagy hatására. Ennek az az oka, hogy a keményítőfélék sokkal érzékenyebbek arra a fagyra, amit mondjuk a sárgarépa, a petrezselyem gond nélkül átvészel.

Fotó: Pixabay/klimkin

Azt, hogy helyben, a földben tároljuk a gyökérzöldségeinket, Lantos Ferenc ugyan nem javasolja, de emlékeztet a lassan elfeledett, pedig évszázadokon át bevált tárolási módszerre, a vermelésre. A fogyasztásra szánt növényeket télre homokba rakták, melynek nagyon gyenge a tápanyag-tartalma, rossz a vízkészlete, a zöldség így nem tud tápanyagot felvenni, stagnál. Inkább ezt pártolja földben „felejtés” helyett.  

Ahogy pedig egyre inkább belejövünk a kiskertünk művelésébe, megtapasztaljuk, hogy a fagy nem feltétlenül jelenti növényeink számára a pusztulást. Igaz, nem gyökérzöldség, de álljon itt példának a nagy túlélő, a mángold. Az idősebb leveleit feláldozza ugyan a télnek, de minden olyan napot, amelyen pluszba szökik a hőmérő higanyszála, arra használ, hogy legnagyobb örömünkre hozzon néhány új, zsenge hajtást. 

Fotó: Králik Emese

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.