Back to top

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Gyakorlott kertészben fel sem merül, hogy az ősszel a földben felejtett gyökér, sárgarépa vajon ehető, vagy sem. Ha már így esett, hogy a gyökérzöldség belefagyott a kert talajába, sebaj, legfeljebb jobban nekiveselkedünk az ásónak, felszedjük, és mehet is - most nem negatív értelemben, hanem tényleg - a levesbe.

A kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban azonban a kezdő, vagy kevésbé magabiztos kerttulajdonosok gyakran felteszik a kérdést: ehető, vagy "kuka" az ilyen termés?

- A gyökérzöldségeknek, ha benne maradnak a talajban, legfőképpen a tájfajtáknak, semmi bajuk nem lesz. Különösen nem, ha bakhátas módszerrel termesztik, hiszen az megvédi a növényt – foglalta össze dr. Lantos Ferenc egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara oktatója.

- Bár az elmúlt évekre ez nem jellemző, de nyilván vannak olyan fagyok, amikor a talaj fölső rétege átfagy. Ekkor a zöldség szövetei károsodhatnak, azaz megpuhul, megbarnul, de ezt különösebb szakértelem nélkül is megállapíthatjuk. Természetesen az ilyen zöldséget ne fogyasszuk el.

Viszont amit ősszel a kertben felejtettünk, a földben, de fölszedéskor szemre, tapintásra megfelelő, azt együk meg nyugodtan – magyarázta.

Más kérdés például a burgonya, vagy a batáta, amelyek hamar megbarnulnak, megpuhulnak a fagy hatására. Ennek az az oka, hogy a keményítőfélék sokkal érzékenyebbek arra a fagyra, amit mondjuk a sárgarépa, a petrezselyem gond nélkül átvészel.

Fotó: Pixabay/klimkin

Azt, hogy helyben, a földben tároljuk a gyökérzöldségeinket, Lantos Ferenc ugyan nem javasolja, de emlékeztet a lassan elfeledett, pedig évszázadokon át bevált tárolási módszerre, a vermelésre. A fogyasztásra szánt növényeket télre homokba rakták, melynek nagyon gyenge a tápanyag-tartalma, rossz a vízkészlete, a zöldség így nem tud tápanyagot felvenni, stagnál. Inkább ezt pártolja földben „felejtés” helyett.  

Ahogy pedig egyre inkább belejövünk a kiskertünk művelésébe, megtapasztaljuk, hogy a fagy nem feltétlenül jelenti növényeink számára a pusztulást. Igaz, nem gyökérzöldség, de álljon itt példának a nagy túlélő, a mángold. Az idősebb leveleit feláldozza ugyan a télnek, de minden olyan napot, amelyen pluszba szökik a hőmérő higanyszála, arra használ, hogy legnagyobb örömünkre hozzon néhány új, zsenge hajtást. 

Fotó: Králik Emese

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Kevesebbet vásárolnak

Az Egyesült Királyság fogyasztói kezdenek kételkedni a szupermarketben kínált élelmiszerek minőségében, vásárlási szokásaik pedig látványosan változnak az elmúlt negyven év legmagasabb inflációja miatt.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.