Back to top

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

A Brit Kolumbiai Egyetem tudósai a napraforgók mintázatát vizsgálva azt állapította meg, hogy azok a molekulák, melyek az UV mintázatok kialakulásáért felelősek segítenek a növénynek elviselni a szárazságot és a hőséget is - írja a Sciencedaily.com.

"Felfedeztük, hogy a szárazabb égövön növő napraforgók nagyobb UV mintázattal rendelkeztek, és jobb a vízmegtartó képességük is. Ez azt sugallja, hogy a nagyobb UV mintázat a szárazabb éghajlathoz való alkalmazkodás részeként jött létre."

- mondta el a tudomány vezető szerzője, Dr. Marco Todesco, az egyetem biodiverzitási kutatóközpontjának és a botanikai tanszék kutatója.

Todesco és kollégái több, mint 2000 vadon gyűjtött napraforgót ültettek az egyetemen 2016-ban és a 2019-ben, melyek két különböző fajhoz tartoztak. Megmérték a virágok UV mintázatát és genetikai vizsgálatokat is végeztek. Azt találták, hogy Észak-Amerika különböző részein növő napraforgók UV mintája nagyon is eltér egymástól: egyes esetekben csak egy vékony gyűrű volt, míg máskor az egész virágot beborította. A nagyobb UV minta jobban vonzotta a beporzókat, ahogy azt már korábbi kutatások is megállapították.

A különböző napraforgók UV mintái nagyon eltérőek
A különböző napraforgók UV mintái nagyon eltérőek
Fotó: Marco Todesco
A kutatók egyetlen gént találtak, mely felelős ezért a mintázatért: a HaMYB111 gént. Ez határozza meg az UV elnyelő flavonol molekulákat, melyek segítik a növény túlélését olyan környezeti stresszhelyzetekben is, mint a szárazság vagy az extrém hőmérséklet.

A nagyobb UV mintázat több ilyen összetevőt tartalmaz, mely segíthet csökkenteni a párologtatást a szárazabb területeken, ezzel csökkentve a vízveszteséget is. A párás, forró égövön kisebb UV minta alakul ki, amivel a növény jobban tud párologtatni, így nem hevül túl.

A mezőgazdasági termesztésbe vont napraforgóknak több felhasználási módja is van, beleértve a olajkészítést, mely 2020-ban 20 milliárd dolláros ágazat volt. Ez a tanulmány segíthet abban, hogyan lehet a megporzást elősegíteni, amivel nőhetnek a terméshozamok. "Ez a kutatás abban is segíthet, hogy megértsük, hogyan alkalmazkodnak a napraforgók és más növények a különböző területekhez és hőmérsékletekhez, ami fontos lehet a klímaváltozás miatt" - tette hozzá Todesco.

A kutatók szeretnék jobban megérteni, hogyan befolyásolja a HaMYB111 gén az UV mintázat méretét, és hogy ez milyen módon hat a növény fiziológiájára. Arra is kíváncsiak, hogy a flavonol molekulák pontosan hogyan hatnak a vízveszteségre.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.