
- mondta el a tudomány vezető szerzője, Dr. Marco Todesco, az egyetem biodiverzitási kutatóközpontjának és a botanikai tanszék kutatója.
Todesco és kollégái több, mint 2000 vadon gyűjtött napraforgót ültettek az egyetemen 2016-ban és a 2019-ben, melyek két különböző fajhoz tartoztak. Megmérték a virágok UV mintázatát és genetikai vizsgálatokat is végeztek. Azt találták, hogy Észak-Amerika különböző részein növő napraforgók UV mintája nagyon is eltér egymástól: egyes esetekben csak egy vékony gyűrű volt, míg máskor az egész virágot beborította. A nagyobb UV minta jobban vonzotta a beporzókat, ahogy azt már korábbi kutatások is megállapították.

A mezőgazdasági termesztésbe vont napraforgóknak több felhasználási módja is van, beleértve a olajkészítést, mely 2020-ban 20 milliárd dolláros ágazat volt. Ez a tanulmány segíthet abban, hogyan lehet a megporzást elősegíteni, amivel nőhetnek a terméshozamok. "Ez a kutatás abban is segíthet, hogy megértsük, hogyan alkalmazkodnak a napraforgók és más növények a különböző területekhez és hőmérsékletekhez, ami fontos lehet a klímaváltozás miatt" - tette hozzá Todesco.
A kutatók szeretnék jobban megérteni, hogyan befolyásolja a HaMYB111 gén az UV mintázat méretét, és hogy ez milyen módon hat a növény fiziológiájára. Arra is kíváncsiak, hogy a flavonol molekulák pontosan hogyan hatnak a vízveszteségre.