Back to top

A növényi élet és a hőmérséklet

A növények is válaszolnak a környezeti hatásokra, mindenekelőtt a gravitációra és a fényre, ezek irányítják a főtengelyük elhelyezkedését – noha vannak kivételek, mint a vízszintesen is növekedő gyökerek és hajtások. A fényt a zöld színtestek elnyelik, és összekapcsolják a különböző fotokémiai történésekkel.

Mérik a nappalok hosszúságát és változását; érzékelik a tavasz és az ősz érkezését, sőt különbséget tudnak tenni a kettő között. A hőmérsékletre adott válaszok enzimjeik aktiválódásában, a sejtmembránjaikban lévő telített és telítetlen zsírsavak egyensúlyában és más válaszokban nyilvánulnak meg.

A környezetre adott válaszokhoz a növények gyakran speciális mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek ellenőrzik az életműködésnek megfelelő szintű folyamatokat, például a leveleikben hőmérsékletszabályzó mechanizmus működik.

Az ilyen rendszerek érzékelik a környezeti tényezők változásait, és a választ az új feltételekhez igazítják. Az alapelv tehát az, hogy a növény növekedése és fejlődése a környezettel kölcsönhatásban áll.

Fagykárt szenvedett paradicsom
Fagykárt szenvedett paradicsom

A víz kivételével a hőmérséklet az egyik legnagyobb hatású külső tényező, amely a vad és termesztett növények fejlődését egyaránt befolyásolja. Az életfolyamatok igen szűk hőmérsékleti határok között működnek. Túl alacsony hőmérsékleten a biológiai reakciókhoz elégtelen az energia, a túl magas hőmérséklet pedig a fehérjék szerkezetét károsítja.

Optimális értékek

Általánosságban véve a kardinális hőmérsékleti tartományok határértékei a minimumban 5-10, az optimumban 25-30, a maximumban 35-40 °C közöttiek.

A termesztés „művészete” abban rejlik, hogy a gazda a növény tenyészidején belül miként tudja a különböző természeti tényezők optimális hatásait összegezni. Mennél több optimális hatás érvényesül, annál jobb a növekedés és a fejlődés, annál nagyobb termésre számíthatunk.

Több kísérleti és tapasztalati adat összehasonlítása alapján az optimális hőmérséklet az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a növekedés állandó marad.

A fiziológiai optimumtól – amelyen a növekedés a leggyorsabb – meg kell különböztetnünk a harmonikus optimumot, vagyis a külső tényezőknek azt a mennyiségét, amelyen a legerősebb növények fejlődnek. A megfigyelések azt mutatják, hogy a harmonikus optimum nem állandó értékű a növény fejlődésének időszakában. Például az őszibarack harmonikus optimumának hőmérsékleti változásai a következők: virágzás előtt nappal 15-18, éjjel 11-14 °C, virágzáskor nappal 8-12, éjjel 6-10 °C, virágzás után nappal 15-18, éjjel 11-14 °C, végül éréskor nappal 20-22, éjjel pedig 15-17 °C.

A mezőgazdasági gyakorlatban néha abból származik az eredménytelenség, hogy nem találják el az optimumot. A búzát elvethetjük igen korán (szeptemberben), vagy vethetünk az optimális októberi időszakban, és később, akár novemberben is. A vetés időpontjának megfelelően a termés mennyisége az optimumgörbe megoszlásához hasonlít.

Mi az oka ennek a szabályos változásnak? Mindössze annyi, hogy szep­tembertől decemberig fokozatosan hűl le a talaj.

A fagyott sejtek megfeketednek
A fagyott sejtek megfeketednek
Mivel a magyar búzák csírázásának optimumhőmérséklete +10 °C körül van, érthető, hogy az októberi talajhőmérséklet lesz a kedvező, a szeptemberi és a novemberi hátrányos.

Alapvető összefüggések

Eddig kevés növény hőmérsékletigényét vizsgálták meg elég behatóan ahhoz, hogy a hőmérsékleti válaszokat pontosan megismerjük, általános szabályokat azonban megfogalmazhatunk. A meleg klímaövből származó növények rendszerint magasabb optimális hőmérsékletet igényelnek, mint a hideg klímaövben honosak. Ha két növény optimális hőmérsékletigénye erősen eltér, akkor ugyanabban a környezetben lehetetlen a két növény szimultán növekedése. Szoros rokonsági kapcsolatban álló növények (pl. a paradicsom, paprika, burgonya, tojásgyümölcs) egy meghatározott hőmérsékletre, elsősorban az éjszakai hőmérsékletre általában azonos módon válaszolnak.

A változó hőmérséklet a növekedésre és fejlődésre gyakran egészen más hatással van, mint az állandó.

Az éjszakai optimális hőmérséklet jóval a nappali alatt van, aminek az a magyarázata, hogy a nappal végbemenő biokémiai folyamatoknak magasabb a hőmérsékletigénye, mint az éjszakai folyamatoké (napi periodicitás). Minden életfolyamatnak meghatározott hőmérsékletigénye van, például azok a hagymás növények, amelyek a magas és alacsony hőmérséklet meghatározott sorrendjét igénylik, csak a mérsékelt égövben tenyésznek, ahol az évi (szezonális) periodicitás jellemző, amivel a növény fejlődése szinkronban van.

A növények az evolúció folyamán alkalmazkodtak a termőhely hőmérsékleti viszonyaihoz, és kialakultak a hőmérsékleti zónák jellemző növényei.

A szélsőséges hőmérsékleti hatásokkal szemben a növények a legtöbb esetben azért nem tudnak védekezni, mert hirtelen fellépésük felkészületlenül éri őket. Bár van bizonyos fokú alkalmazkodóképességük, ami megmaradásukat és szaporodásukat szolgálja, de ez a termesztett növényeink esetében – éppen az ember gondoskodása folytán – nagyon csekély.

Ezt a tudományosan igazolt tételt a növénytermesztő ember nagyon találóan úgy fejezi ki: a vadon termő növények a természet édes gyermekei, a termesztettek mostohák.

Az enyhe hideg hatásai

Szélesebb hőmérsékleti intervallumokban valósul meg az alacsony hőmérséklet hatása. A hideget igénylő kertészeti növények különböző klimatikus feltételek között növekednek, amelyek meghatározzák hidegtűrésüket.

A növényi élet kritikus hőmérsékleti alsó határát általában a fagyponttal jelöljük meg. Ez a felfogás azonban nem helytálló, mert számos növény már a fagypont fölött elpusztul, ezért különbséget kell tenni a megfázás és az elfagyás között.

Az őszibarack virágzáskor alacsonyabb hőmérsékletet igényel, mint előtte és utána
Az őszibarack virágzáskor alacsonyabb hőmérsékletet igényel, mint előtte és utána

A hideg a fagypontnál magasabb hőmérsékleten károsítja például az uborkát, a dinnyét, a tököt azáltal, hogy sejtjeikben megszakít fontos anyagcsere-folyamatokat. A megfázási sérülés elsősorban a genetikai tulajdonságoktól és a növény fejlettségétől függ. Azt a hőmérsékletet, amelyen ezek a változások bekövetkeznek, fázisváltozási hőmérsékletnek nevezzük. Ez a normális sejtműködés optimális hőmérsékleténél 15-20 °C-kal alacsonyabban van.

A hidegre érzékeny növények sejtmembránjai már 10-12 °C-on fázisváltozáson mennek át.

Alacsonyabb hőmérsékleten károsodnak, ami elsősorban a sejtmembránok áteresztőképességének megváltozására és a csökkent ionfelvételére vezethető vissza.

Tényleges elfagyás

A hideg azáltal is károsít, hogy a szövetek tényleg megfagynak, ezt fagypont alatti sérülésnek nevezzük. Fagypont alatt fagynak meg általában a mérsékelt égövi növények, de közöttük különbség van a tekintetben, hogy gyenge vagy erős fagy hatására következik be a károsodás. A növények aktív életállapotban érzékenyek a 0 °C alatti hőmérsékletre, mert sejtjeik víztartalma bőséges és a turgeszcens sejtekben kevés a fagyást gátló anyag. Azt a legkisebb hőmérsékletet, melyet a növényi szerv még elbír, ultraminimumnak nevezzük (táblázat).

A gyökerek azért érzékenyebbek a fagyra, mert a talajban kisebb a hőingadozás, a mélyebb rétegekben ritkán süllyed a hőmérséklet a fagypont alá.

A sejtplazma megfagyásának tünetei, amikor a sejt elveszti féligáteresztő képességét, a turgornyomás megszűnik, és összeesik, „levet ereszt”, a többértékű fenolok kinonszerű vegyületekké oxidálódnak, ezért a megfagyott sejtek megfeketednek.

A fagypont alatti károsodás mechanizmusában a szöveteken belüli jégképződésnek van szerepe. A vakuólumban levő sejtnedv a koncentrációjától függően –1 és –5 °C között fagy meg, a szövetek viszont alacsonyabb hőmérsékleten, mert a fagyáspont csökkenése nem csupán a koncentráció függvénye, benne más vízkötő erő is szerepet kap. Jégkristályok képződnek a sejtközötti járatokban, és elvonják a vizet a sejtplazmától. Ha ez meghalad egy bizonyos mértéket, a plazma denaturálódik és elpusztul. A jég kiszorítja a sejtközötti járatokból a levegőt, ezért a megfagyott levelek üvegszerűen áttetszőek.

A szövetek károsodása gyors olvadáskor is bekövetkezik. Ha a fagyott szövet hőmérséklete 30-60 perc alatt emelkedik 0 °C-ra, kisebb a károsodás, mint ha azt néhány perc alatt éri el.

A gyors fagyás és gyors olvadás mechanikailag szétroncsolja a citoplazma szerkezetét.

Dr. Szalai József

ny. egyetemi docens, MATE Budai Campus

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.

Gyógynövények: kihasználatlan sokféleség

Biológiai sokféleség szempontjából hatalmas potenciál lakozik a gyógynövényekben is, többnyire kihasználatlanul. Mai életünket tekintve, a legtöbb háztartásban már a kamillateát sem használják, annak ellenére, hogy jótékony hatásait mindenki ismeri.