Back to top

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

További értékes „plusz”, hogy méhészkednek is, ráadásul a repcemézük tavaly elnyerte az országos Az Év Kiváló Méze díj arany minősítését.

– Mindig az volt a törekvésünk – és az is marad –, hogy az őshonos fajtákat helyezzük az előtérbe, mind az állattartásban, mind a gyümölcstermesztésben – fogalmazott Keszler Gerda, a tekenyei gazdaság egyik tulajdonosa.

Mint elmondta, valódi családi összefogás keretében gazdálkodnak: három testvérével együtt végzik a munkákat, amikbe az édesapjuk is besegít.

Keszler Gerda: minden termékünknek sikerült piacot teremteni
Keszler Gerda: minden termékünknek sikerült piacot teremteni
Fotó: Bella Huba
– A dolog úgy kezdődött, hogy csak úgy, hobbiból gazdálkodtunk otthon. A lovak és marhák mellett fodros tollú magyar ludakat, búbos kacsákat, parlagi magyar tyúkokat nevelgettük. Aztán egyszer csak azt vettük észre, hogy nem férünk el, szó szerint kinőttük az udvart. Mindannyian tudtuk, hogy lépnünk kell, és hogy nem várhatunk sokat a megoldással. Volt egy családi birtokunk a tekenyei szőlőhegyen, a falu központjától vagy 2 kilométerre. Borászkodni nem akartunk, de a terület alkalmas volt rá, hogy teljesen kiváltsa az udvarunkat, és hogy ott hozzunk létre telephelyet. Családi gazdaságunk 2020. januárjában indult el hivatalosan, a testvéremmel, Leonarddal közösen alapítottuk. Ő aranykalászos gazda, én méhészként végeztem.

Két kisebb testvérünk, az esetleges jövőbeni fejlesztésekre is gondolva, a vendéglátást és turizmust választotta a pályaválasztáskor. Legkisebb öcsénk agrármérnöknek tanul.

Nyugodtan mondhatom, hogy a szakértelem megvan a gazdaságunkban, ráadásul meglehetősen széles körű, nem korlátozódik egyetlen területre.

A költözésre visszatérve, az önkormányzat sokat segített azzal, hogy sikerrel pályázott a területhez vezető út felújítására, így fel lehetett újítani. Mindenképpen hozzá kell tennem, hogy csodálatos helyen fekszik a birtok, fenséges a kilátás a sümegi várra.

Szóval, kiköltöztünk, körbekerteltünk, és akkor jöttek a tervek, hogy ezt is szeretnénk, meg azt is. Az őshonosság, természetesen, alapvető maradt. Jelenleg mintegy háromszáz egyedből áll az állományunk, a lótól a borzderes marhán és a juhon-kecskén át a mangalicáig.

A Keszler Családi Gazdaság a természetes tartás híve. Az állatokat legeltetik, ami lehetővé teszi a lehető legegészségesebb termékek előállítását, olyanokét, amiket mind a fogyasztók, mind a nagyobb piaci szereplők szívesen vásárolnak.

– Kisebb kerteket alakítottunk ki, és az állattartásban mindennek megvan a maga helye.

Keszler-mézek, köztük az arany minősítést kapott repcemézük
Keszler-mézek, köztük az arany minősítést kapott repcemézük
Fotó: Bella Huba
Nagyon figyelniük kell az állatokra, de a munkafolyamatok már „beálltak”, és mindenki tudja, hogy mi a dolga. A gyümölcsösünk közel 1 hektáros. Magyar kajszibarackot és gönci fajtát termelünk. Elsősorban lekvárt készítünk belőlük. Meg kell említenem a szőlőültetvényünket. Otelló és Izabella fajtáink vannak, amik ugyancsak régi, őshonos fajták. A termés teljes mértékben bio. Túlnyomórészt szőlőlét állítottunk elő belőlük, aminek nagy sikere volt, az Otelló ugyanis nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaz. Nagyon sok vásárló emiatt érkezett hozzánk. A különleges ízű, kétségtelenül egészséges, mindenféle vegyszertől mentes szőlőlevet sokat dicsérték, és ez további erőt adott a munkánkhoz.

A Keszler Családi Gazdaság legnagyobb eddigi sikere – azon túl, hogy a vásárlók megszerették és kedvelik a termékeiket – az, hogy a repcemézük arany minősítést szerzett Az Év Kiváló Méze országos versenyen.

– Csodálatos érzés, hogy kezdő méhész létünkre, olyan sok nagy név és ismert szereplő mellett ilyen eredményt értünk el.

Tudni kell, hogy az itteni talajon nagyon jó minőségű mézet ad a repce. Mi egyébként a fajtamézekre álltunk rá: akác-, repce-, napraforgó- és vegyes virágméz van a repertoárunkban. Hárs tavaly nem lett, mert nem vándoroltunk. Hetvennél több méhcsaládunk van, a velük való munkát főként én végzem. A fiúk inkább csak a fizikai dolgokban segítenek, amik egyedül nehezek lennének. El kell mondanom, hogy a méhészkedés csodálatos tevékenység, de a betegségek megelőzése, a méhek egészségének megőrzése meglehetősen költségessé teszi.

Az a lényeg, hogy minőséget állítsunk elő. Ezt a munkát csak úgy érdemes végezni. A megmérettetés eredménye még inkább megerősítette ezt a meggyőződésünket. Úgy gondolom, hogy bár fontos az elismerés, de még lényegesebb, hogy ne csak az érmek kedvéért, hanem a magunk és a vásárlók elégedettségéért állítsunk elő minőséget.

Nem kétséges, hogy idén is szeretnénk indulni a versenyen, de a mindennapi munka a lényeg.

Keszler Gerda elmondta, örül neki, hogy a többi terméküknek is sikerült piacot teremteni: veszik tőlük a marhát, a birkát, a füljelzéssel ellátott juhokat, a libát és a tojást, egyszóval mindent, ami csak „megterem” a gazdaságukban.

– Nem volt könnyű a kezdet, úgyhogy eleinte megtartottam a biztos bevételt jelentő munkahelyemet. Óvatosan indultunk. Emlékszem, eredetileg csak harmincöt juhot mertünk vásárolni – ma a többszörösét tartjuk.

Szóval, akadtak nehézségek, de zalaegerszegi instruktorunk segítségének köszönhetően sorra jöttek a partnerek. Kezdetben német és osztrák cégek vásároltak tőlünk, majd olasz és török szerződéseket is sikerült kötni. Érdekes, hogy amikor 2020-ban bejött a covid-járvány, szinte mindegy volt, hogy milyen árut vihetnek, és az ár sem volt túl magas. Aztán tavaly feljebb mentek az árak, és most már válogat a piac.

Ez azt jelenti, hogy a lehető legjobb terméket kell előállítanunk, legyen szó akár olasz, akár török partnerekről. Tehát az igények magasak.

De ha nem ezt várnák el tőlünk, mi akkor is a lehető legjobbra törekednénk, legyen szó akár állattartásról, akár gyümölcstermesztésről és -feldolgozásról, akár méhészetről és a mézekről.

A Keszler Családi Gazdaság hosszú távra tervez, egyszerre több téren is.

Ahogy gyümölcsökből, úgy állatokból is őshonos fajtákat választottak
Ahogy gyümölcsökből, úgy állatokból is őshonos fajtákat választottak
Fotó: Bella Huba
– Az állattenyésztés továbbra is a megszokott mederben zajlik. A gyümölcstermesztés és -feldolgozás terén viszont komoly terveink vannak: szeretnénk beindítani egy, az önkormányzattal közös projektet. A településnek van egy nagy konyhája és egy aszalója. Ott fel tudnák dolgozni a kajszibaracktermésünket, és a termékeket felhasználhatnák a konyhán.

A szőlőfeldolgozásunk kétségtelenül sikerágazat. A termésből továbbra is bioszőlőlét és bort készítünk. Gondolkodunk a tejfeldolgozáson, juhsajtot és egyéb termékeket is tudnánk készíteni.

Most ott tartunk, hogy elindult a tanfolyam, amit elvégezve be tudjuk indítani ezt a munkát.

Ha az sikerül, elgondolkodhatunk egy feldolgozó létesítésén. Erre akkor lesz a legjobb esélyünk, ha kiírnak rá pályázatot. Továbbá szeretnénk bemutatni a gazdaságunkat és a termékeinket az érdeklődőknek, a munkát, amit nap mint nap örömmel végzünk. Úgyhogy várhatóan májusban megnyitjuk kapuinkat a látogatók előtt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar lovasok a vb felé félúton

Legutóbbi számunkban bemutatkozott a munkalovaglás mint sportág, és hazai képviselője, a Working Equitation Magyarország Egyesület. Bár fiatal a sportág és alig négyéves múlttal rendelkezik hazánkban, máris két versenyzőjének sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtva akkreditációt szereznie az idén júliusban rendezendő franciaországi világbajnokságra.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Freddie Mercury a díjlovasnégyszögben

A most induló sorozatunkban egy örökzöld témára, az angol telivérek sokoldalúságára és többirányú hasznosítására hívjuk fel a figyelmet. A világ leggyorsabb lófajtáját közel háromszáz éve szigorú és következetes szabályrendszer szerint tenyésztik és próbálják ki a versenypályán.

Töretlen fejlődés 25 éven át

A Specialmix Kertészeti Kft. a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, ebből az alkalomból nyílt napot szerveztek magánszemélyek és szakmai érdeklődők részére a cég gödöllői telephelyén.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.

A juhászat öröklődik - Imrék a nyáj mellett

Aki ismeri a juhásztársadalmat, pontosan tudja, ki volt idősb Varga Imre, Varga Imre, ifjabb Varga Imre és ki az ötéves Varga Imre. A két idősebb Imre már nincs közöttünk, de bizonyára megnyugvással szemlélik fentről, hogy a juhászmesterséget (és a nevet) az utódok továbbviszik.

Bőven van alma a raktárakban

A tavalyinál nagyobb az európai almakészlet, 2022. május 1-jén 1 542 655 tonnát tett ki, ami 17,7%-kal meghaladja az előző év azonos időszakáét.

Két tulajdonos, négy kultúra

A balástyai Hegedűs fivérek termesztik hazánkban a legtöbb frisspiaci fejes salátát. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a megtermelt mennyiség csaknem a tízszeresére nőtt a kertészet bő egy évtizede alatt. A fő kultúrát jól kiegészíti a karalábé és a kápia, és egyre több lehetőséget látnak a gumós édesköményben is.

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.