Back to top

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

További értékes „plusz”, hogy méhészkednek is, ráadásul a repcemézük tavaly elnyerte az országos Az Év Kiváló Méze díj arany minősítését.

– Mindig az volt a törekvésünk – és az is marad –, hogy az őshonos fajtákat helyezzük az előtérbe, mind az állattartásban, mind a gyümölcstermesztésben – fogalmazott Keszler Gerda, a tekenyei gazdaság egyik tulajdonosa.

Mint elmondta, valódi családi összefogás keretében gazdálkodnak: három testvérével együtt végzik a munkákat, amikbe az édesapjuk is besegít.

Keszler Gerda: minden termékünknek sikerült piacot teremteni
Keszler Gerda: minden termékünknek sikerült piacot teremteni
Fotó: Bella Huba
– A dolog úgy kezdődött, hogy csak úgy, hobbiból gazdálkodtunk otthon. A lovak és marhák mellett fodros tollú magyar ludakat, búbos kacsákat, parlagi magyar tyúkokat nevelgettük. Aztán egyszer csak azt vettük észre, hogy nem férünk el, szó szerint kinőttük az udvart. Mindannyian tudtuk, hogy lépnünk kell, és hogy nem várhatunk sokat a megoldással. Volt egy családi birtokunk a tekenyei szőlőhegyen, a falu központjától vagy 2 kilométerre. Borászkodni nem akartunk, de a terület alkalmas volt rá, hogy teljesen kiváltsa az udvarunkat, és hogy ott hozzunk létre telephelyet. Családi gazdaságunk 2020. januárjában indult el hivatalosan, a testvéremmel, Leonarddal közösen alapítottuk. Ő aranykalászos gazda, én méhészként végeztem.

Két kisebb testvérünk, az esetleges jövőbeni fejlesztésekre is gondolva, a vendéglátást és turizmust választotta a pályaválasztáskor. Legkisebb öcsénk agrármérnöknek tanul.

Nyugodtan mondhatom, hogy a szakértelem megvan a gazdaságunkban, ráadásul meglehetősen széles körű, nem korlátozódik egyetlen területre.

A költözésre visszatérve, az önkormányzat sokat segített azzal, hogy sikerrel pályázott a területhez vezető út felújítására, így fel lehetett újítani. Mindenképpen hozzá kell tennem, hogy csodálatos helyen fekszik a birtok, fenséges a kilátás a sümegi várra.

Szóval, kiköltöztünk, körbekerteltünk, és akkor jöttek a tervek, hogy ezt is szeretnénk, meg azt is. Az őshonosság, természetesen, alapvető maradt. Jelenleg mintegy háromszáz egyedből áll az állományunk, a lótól a borzderes marhán és a juhon-kecskén át a mangalicáig.

A Keszler Családi Gazdaság a természetes tartás híve. Az állatokat legeltetik, ami lehetővé teszi a lehető legegészségesebb termékek előállítását, olyanokét, amiket mind a fogyasztók, mind a nagyobb piaci szereplők szívesen vásárolnak.

– Kisebb kerteket alakítottunk ki, és az állattartásban mindennek megvan a maga helye.

Keszler-mézek, köztük az arany minősítést kapott repcemézük
Keszler-mézek, köztük az arany minősítést kapott repcemézük
Fotó: Bella Huba
Nagyon figyelniük kell az állatokra, de a munkafolyamatok már „beálltak”, és mindenki tudja, hogy mi a dolga. A gyümölcsösünk közel 1 hektáros. Magyar kajszibarackot és gönci fajtát termelünk. Elsősorban lekvárt készítünk belőlük. Meg kell említenem a szőlőültetvényünket. Otelló és Izabella fajtáink vannak, amik ugyancsak régi, őshonos fajták. A termés teljes mértékben bio. Túlnyomórészt szőlőlét állítottunk elő belőlük, aminek nagy sikere volt, az Otelló ugyanis nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaz. Nagyon sok vásárló emiatt érkezett hozzánk. A különleges ízű, kétségtelenül egészséges, mindenféle vegyszertől mentes szőlőlevet sokat dicsérték, és ez további erőt adott a munkánkhoz.

A Keszler Családi Gazdaság legnagyobb eddigi sikere – azon túl, hogy a vásárlók megszerették és kedvelik a termékeiket – az, hogy a repcemézük arany minősítést szerzett Az Év Kiváló Méze országos versenyen.

– Csodálatos érzés, hogy kezdő méhész létünkre, olyan sok nagy név és ismert szereplő mellett ilyen eredményt értünk el.

Tudni kell, hogy az itteni talajon nagyon jó minőségű mézet ad a repce. Mi egyébként a fajtamézekre álltunk rá: akác-, repce-, napraforgó- és vegyes virágméz van a repertoárunkban. Hárs tavaly nem lett, mert nem vándoroltunk. Hetvennél több méhcsaládunk van, a velük való munkát főként én végzem. A fiúk inkább csak a fizikai dolgokban segítenek, amik egyedül nehezek lennének. El kell mondanom, hogy a méhészkedés csodálatos tevékenység, de a betegségek megelőzése, a méhek egészségének megőrzése meglehetősen költségessé teszi.

Az a lényeg, hogy minőséget állítsunk elő. Ezt a munkát csak úgy érdemes végezni. A megmérettetés eredménye még inkább megerősítette ezt a meggyőződésünket. Úgy gondolom, hogy bár fontos az elismerés, de még lényegesebb, hogy ne csak az érmek kedvéért, hanem a magunk és a vásárlók elégedettségéért állítsunk elő minőséget.

Nem kétséges, hogy idén is szeretnénk indulni a versenyen, de a mindennapi munka a lényeg.

Keszler Gerda elmondta, örül neki, hogy a többi terméküknek is sikerült piacot teremteni: veszik tőlük a marhát, a birkát, a füljelzéssel ellátott juhokat, a libát és a tojást, egyszóval mindent, ami csak „megterem” a gazdaságukban.

– Nem volt könnyű a kezdet, úgyhogy eleinte megtartottam a biztos bevételt jelentő munkahelyemet. Óvatosan indultunk. Emlékszem, eredetileg csak harmincöt juhot mertünk vásárolni – ma a többszörösét tartjuk.

Szóval, akadtak nehézségek, de zalaegerszegi instruktorunk segítségének köszönhetően sorra jöttek a partnerek. Kezdetben német és osztrák cégek vásároltak tőlünk, majd olasz és török szerződéseket is sikerült kötni. Érdekes, hogy amikor 2020-ban bejött a covid-járvány, szinte mindegy volt, hogy milyen árut vihetnek, és az ár sem volt túl magas. Aztán tavaly feljebb mentek az árak, és most már válogat a piac.

Ez azt jelenti, hogy a lehető legjobb terméket kell előállítanunk, legyen szó akár olasz, akár török partnerekről. Tehát az igények magasak.

De ha nem ezt várnák el tőlünk, mi akkor is a lehető legjobbra törekednénk, legyen szó akár állattartásról, akár gyümölcstermesztésről és -feldolgozásról, akár méhészetről és a mézekről.

A Keszler Családi Gazdaság hosszú távra tervez, egyszerre több téren is.

Ahogy gyümölcsökből, úgy állatokból is őshonos fajtákat választottak
Ahogy gyümölcsökből, úgy állatokból is őshonos fajtákat választottak
Fotó: Bella Huba
– Az állattenyésztés továbbra is a megszokott mederben zajlik. A gyümölcstermesztés és -feldolgozás terén viszont komoly terveink vannak: szeretnénk beindítani egy, az önkormányzattal közös projektet. A településnek van egy nagy konyhája és egy aszalója. Ott fel tudnák dolgozni a kajszibaracktermésünket, és a termékeket felhasználhatnák a konyhán.

A szőlőfeldolgozásunk kétségtelenül sikerágazat. A termésből továbbra is bioszőlőlét és bort készítünk. Gondolkodunk a tejfeldolgozáson, juhsajtot és egyéb termékeket is tudnánk készíteni.

Most ott tartunk, hogy elindult a tanfolyam, amit elvégezve be tudjuk indítani ezt a munkát.

Ha az sikerül, elgondolkodhatunk egy feldolgozó létesítésén. Erre akkor lesz a legjobb esélyünk, ha kiírnak rá pályázatot. Továbbá szeretnénk bemutatni a gazdaságunkat és a termékeinket az érdeklődőknek, a munkát, amit nap mint nap örömmel végzünk. Úgyhogy várhatóan májusban megnyitjuk kapuinkat a látogatók előtt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

Több mint húsz újabb Vágta-résztvevő

Zajlanak az Elővágták országszerte; vannak frissen debütáló és rutinos helyszínek egyaránt: legutóbb Abonyban, Belegrádon, Gyenesdiáson és Hosszúfalun rendezték meg a Nemzeti Vágta előfutamait.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.