Back to top

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

További értékes „plusz”, hogy méhészkednek is, ráadásul a repcemézük tavaly elnyerte az országos Az Év Kiváló Méze díj arany minősítését.

– Mindig az volt a törekvésünk – és az is marad –, hogy az őshonos fajtákat helyezzük az előtérbe, mind az állattartásban, mind a gyümölcstermesztésben – fogalmazott Keszler Gerda, a tekenyei gazdaság egyik tulajdonosa.

Mint elmondta, valódi családi összefogás keretében gazdálkodnak: három testvérével együtt végzik a munkákat, amikbe az édesapjuk is besegít.

Keszler Gerda: minden termékünknek sikerült piacot teremteni
Keszler Gerda: minden termékünknek sikerült piacot teremteni
Fotó: Bella Huba
– A dolog úgy kezdődött, hogy csak úgy, hobbiból gazdálkodtunk otthon. A lovak és marhák mellett fodros tollú magyar ludakat, búbos kacsákat, parlagi magyar tyúkokat nevelgettük. Aztán egyszer csak azt vettük észre, hogy nem férünk el, szó szerint kinőttük az udvart. Mindannyian tudtuk, hogy lépnünk kell, és hogy nem várhatunk sokat a megoldással. Volt egy családi birtokunk a tekenyei szőlőhegyen, a falu központjától vagy 2 kilométerre. Borászkodni nem akartunk, de a terület alkalmas volt rá, hogy teljesen kiváltsa az udvarunkat, és hogy ott hozzunk létre telephelyet. Családi gazdaságunk 2020. januárjában indult el hivatalosan, a testvéremmel, Leonarddal közösen alapítottuk. Ő aranykalászos gazda, én méhészként végeztem.

Két kisebb testvérünk, az esetleges jövőbeni fejlesztésekre is gondolva, a vendéglátást és turizmust választotta a pályaválasztáskor. Legkisebb öcsénk agrármérnöknek tanul.

Nyugodtan mondhatom, hogy a szakértelem megvan a gazdaságunkban, ráadásul meglehetősen széles körű, nem korlátozódik egyetlen területre.

A költözésre visszatérve, az önkormányzat sokat segített azzal, hogy sikerrel pályázott a területhez vezető út felújítására, így fel lehetett újítani. Mindenképpen hozzá kell tennem, hogy csodálatos helyen fekszik a birtok, fenséges a kilátás a sümegi várra.

Szóval, kiköltöztünk, körbekerteltünk, és akkor jöttek a tervek, hogy ezt is szeretnénk, meg azt is. Az őshonosság, természetesen, alapvető maradt. Jelenleg mintegy háromszáz egyedből áll az állományunk, a lótól a borzderes marhán és a juhon-kecskén át a mangalicáig.

A Keszler Családi Gazdaság a természetes tartás híve. Az állatokat legeltetik, ami lehetővé teszi a lehető legegészségesebb termékek előállítását, olyanokét, amiket mind a fogyasztók, mind a nagyobb piaci szereplők szívesen vásárolnak.

– Kisebb kerteket alakítottunk ki, és az állattartásban mindennek megvan a maga helye.

Keszler-mézek, köztük az arany minősítést kapott repcemézük
Keszler-mézek, köztük az arany minősítést kapott repcemézük
Fotó: Bella Huba
Nagyon figyelniük kell az állatokra, de a munkafolyamatok már „beálltak”, és mindenki tudja, hogy mi a dolga. A gyümölcsösünk közel 1 hektáros. Magyar kajszibarackot és gönci fajtát termelünk. Elsősorban lekvárt készítünk belőlük. Meg kell említenem a szőlőültetvényünket. Otelló és Izabella fajtáink vannak, amik ugyancsak régi, őshonos fajták. A termés teljes mértékben bio. Túlnyomórészt szőlőlét állítottunk elő belőlük, aminek nagy sikere volt, az Otelló ugyanis nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaz. Nagyon sok vásárló emiatt érkezett hozzánk. A különleges ízű, kétségtelenül egészséges, mindenféle vegyszertől mentes szőlőlevet sokat dicsérték, és ez további erőt adott a munkánkhoz.

A Keszler Családi Gazdaság legnagyobb eddigi sikere – azon túl, hogy a vásárlók megszerették és kedvelik a termékeiket – az, hogy a repcemézük arany minősítést szerzett Az Év Kiváló Méze országos versenyen.

– Csodálatos érzés, hogy kezdő méhész létünkre, olyan sok nagy név és ismert szereplő mellett ilyen eredményt értünk el.

Tudni kell, hogy az itteni talajon nagyon jó minőségű mézet ad a repce. Mi egyébként a fajtamézekre álltunk rá: akác-, repce-, napraforgó- és vegyes virágméz van a repertoárunkban. Hárs tavaly nem lett, mert nem vándoroltunk. Hetvennél több méhcsaládunk van, a velük való munkát főként én végzem. A fiúk inkább csak a fizikai dolgokban segítenek, amik egyedül nehezek lennének. El kell mondanom, hogy a méhészkedés csodálatos tevékenység, de a betegségek megelőzése, a méhek egészségének megőrzése meglehetősen költségessé teszi.

Az a lényeg, hogy minőséget állítsunk elő. Ezt a munkát csak úgy érdemes végezni. A megmérettetés eredménye még inkább megerősítette ezt a meggyőződésünket. Úgy gondolom, hogy bár fontos az elismerés, de még lényegesebb, hogy ne csak az érmek kedvéért, hanem a magunk és a vásárlók elégedettségéért állítsunk elő minőséget.

Nem kétséges, hogy idén is szeretnénk indulni a versenyen, de a mindennapi munka a lényeg.

Keszler Gerda elmondta, örül neki, hogy a többi terméküknek is sikerült piacot teremteni: veszik tőlük a marhát, a birkát, a füljelzéssel ellátott juhokat, a libát és a tojást, egyszóval mindent, ami csak „megterem” a gazdaságukban.

– Nem volt könnyű a kezdet, úgyhogy eleinte megtartottam a biztos bevételt jelentő munkahelyemet. Óvatosan indultunk. Emlékszem, eredetileg csak harmincöt juhot mertünk vásárolni – ma a többszörösét tartjuk.

Szóval, akadtak nehézségek, de zalaegerszegi instruktorunk segítségének köszönhetően sorra jöttek a partnerek. Kezdetben német és osztrák cégek vásároltak tőlünk, majd olasz és török szerződéseket is sikerült kötni. Érdekes, hogy amikor 2020-ban bejött a covid-járvány, szinte mindegy volt, hogy milyen árut vihetnek, és az ár sem volt túl magas. Aztán tavaly feljebb mentek az árak, és most már válogat a piac.

Ez azt jelenti, hogy a lehető legjobb terméket kell előállítanunk, legyen szó akár olasz, akár török partnerekről. Tehát az igények magasak.

De ha nem ezt várnák el tőlünk, mi akkor is a lehető legjobbra törekednénk, legyen szó akár állattartásról, akár gyümölcstermesztésről és -feldolgozásról, akár méhészetről és a mézekről.

A Keszler Családi Gazdaság hosszú távra tervez, egyszerre több téren is.

Ahogy gyümölcsökből, úgy állatokból is őshonos fajtákat választottak
Ahogy gyümölcsökből, úgy állatokból is őshonos fajtákat választottak
Fotó: Bella Huba
– Az állattenyésztés továbbra is a megszokott mederben zajlik. A gyümölcstermesztés és -feldolgozás terén viszont komoly terveink vannak: szeretnénk beindítani egy, az önkormányzattal közös projektet. A településnek van egy nagy konyhája és egy aszalója. Ott fel tudnák dolgozni a kajszibaracktermésünket, és a termékeket felhasználhatnák a konyhán.

A szőlőfeldolgozásunk kétségtelenül sikerágazat. A termésből továbbra is bioszőlőlét és bort készítünk. Gondolkodunk a tejfeldolgozáson, juhsajtot és egyéb termékeket is tudnánk készíteni.

Most ott tartunk, hogy elindult a tanfolyam, amit elvégezve be tudjuk indítani ezt a munkát.

Ha az sikerül, elgondolkodhatunk egy feldolgozó létesítésén. Erre akkor lesz a legjobb esélyünk, ha kiírnak rá pályázatot. Továbbá szeretnénk bemutatni a gazdaságunkat és a termékeinket az érdeklődőknek, a munkát, amit nap mint nap örömmel végzünk. Úgyhogy várhatóan májusban megnyitjuk kapuinkat a látogatók előtt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.