Őshonos fajták gazdasága

További értékes „plusz”, hogy méhészkednek is, ráadásul a repcemézük tavaly elnyerte az országos Az Év Kiváló Méze díj arany minősítését.

– Mindig az volt a törekvésünk – és az is marad –, hogy az őshonos fajtákat helyezzük az előtérbe, mind az állattartásban, mind a gyümölcstermesztésben – fogalmazott Keszler Gerda, a tekenyei gazdaság egyik tulajdonosa.

– A dolog úgy kezdődött, hogy csak úgy, hobbiból gazdálkodtunk otthon. A lovak és marhák mellett fodros tollú magyar ludakat, búbos kacsákat, parlagi magyar tyúkokat nevelgettük. Aztán egyszer csak azt vettük észre, hogy nem férünk el, szó szerint kinőttük az udvart. Mindannyian tudtuk, hogy lépnünk kell, és hogy nem várhatunk sokat a megoldással. Volt egy családi birtokunk a tekenyei szőlőhegyen, a falu központjától vagy 2 kilométerre. Borászkodni nem akartunk, de a terület alkalmas volt rá, hogy teljesen kiváltsa az udvarunkat, és hogy ott hozzunk létre telephelyet. Családi gazdaságunk 2020. januárjában indult el hivatalosan, a testvéremmel, Leonarddal közösen alapítottuk. Ő aranykalászos gazda, én méhészként végeztem.

Két kisebb testvérünk, az esetleges jövőbeni fejlesztésekre is gondolva, a vendéglátást és turizmust választotta a pályaválasztáskor. Legkisebb öcsénk agrármérnöknek tanul.

A költözésre visszatérve, az önkormányzat sokat segített azzal, hogy sikerrel pályázott a területhez vezető út felújítására, így fel lehetett újítani. Mindenképpen hozzá kell tennem, hogy csodálatos helyen fekszik a birtok, fenséges a kilátás a sümegi várra.

Szóval, kiköltöztünk, körbekerteltünk, és akkor jöttek a tervek, hogy ezt is szeretnénk, meg azt is. Az őshonosság, természetesen, alapvető maradt. Jelenleg mintegy háromszáz egyedből áll az állományunk, a lótól a borzderes marhán és a juhon-kecskén át a mangalicáig.

A Keszler Családi Gazdaság a természetes tartás híve. Az állatokat legeltetik, ami lehetővé teszi a lehető legegészségesebb termékek előállítását, olyanokét, amiket mind a fogyasztók, mind a nagyobb piaci szereplők szívesen vásárolnak.

Nagyon figyelniük kell az állatokra, de a munkafolyamatok már „beálltak”, és mindenki tudja, hogy mi a dolga. A gyümölcsösünk közel 1 hektáros. Magyar kajszibarackot és gönci fajtát termelünk. Elsősorban lekvárt készítünk belőlük. Meg kell említenem a szőlőültetvényünket. Otelló és Izabella fajtáink vannak, amik ugyancsak régi, őshonos fajták. A termés teljes mértékben bio. Túlnyomórészt szőlőlét állítottunk elő belőlük, aminek nagy sikere volt, az Otelló ugyanis nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaz. Nagyon sok vásárló emiatt érkezett hozzánk. A különleges ízű, kétségtelenül egészséges, mindenféle vegyszertől mentes szőlőlevet sokat dicsérték, és ez további erőt adott a munkánkhoz.

A Keszler Családi Gazdaság legnagyobb eddigi sikere – azon túl, hogy a vásárlók megszerették és kedvelik a termékeiket – az, hogy a repcemézük arany minősítést szerzett Az Év Kiváló Méze országos versenyen.

Tudni kell, hogy az itteni talajon nagyon jó minőségű mézet ad a repce. Mi egyébként a fajtamézekre álltunk rá: akác-, repce-, napraforgó- és vegyes virágméz van a repertoárunkban. Hárs tavaly nem lett, mert nem vándoroltunk. Hetvennél több méhcsaládunk van, a velük való munkát főként én végzem. A fiúk inkább csak a fizikai dolgokban segítenek, amik egyedül nehezek lennének. El kell mondanom, hogy a méhészkedés csodálatos tevékenység, de a betegségek megelőzése, a méhek egészségének megőrzése meglehetősen költségessé teszi.

Az a lényeg, hogy minőséget állítsunk elő. Ezt a munkát csak úgy érdemes végezni. A megmérettetés eredménye még inkább megerősítette ezt a meggyőződésünket. Úgy gondolom, hogy bár fontos az elismerés, de még lényegesebb, hogy ne csak az érmek kedvéért, hanem a magunk és a vásárlók elégedettségéért állítsunk elő minőséget.

Keszler Gerda elmondta, örül neki, hogy a többi terméküknek is sikerült piacot teremteni: veszik tőlük a marhát, a birkát, a füljelzéssel ellátott juhokat, a libát és a tojást, egyszóval mindent, ami csak „megterem” a gazdaságukban.

– Nem volt könnyű a kezdet, úgyhogy eleinte megtartottam a biztos bevételt jelentő munkahelyemet. Óvatosan indultunk. Emlékszem, eredetileg csak harmincöt juhot mertünk vásárolni – ma a többszörösét tartjuk.

Szóval, akadtak nehézségek, de zalaegerszegi instruktorunk segítségének köszönhetően sorra jöttek a partnerek. Kezdetben német és osztrák cégek vásároltak tőlünk, majd olasz és török szerződéseket is sikerült kötni. Érdekes, hogy amikor 2020-ban bejött a covid-járvány, szinte mindegy volt, hogy milyen árut vihetnek, és az ár sem volt túl magas. Aztán tavaly feljebb mentek az árak, és most már válogat a piac.

De ha nem ezt várnák el tőlünk, mi akkor is a lehető legjobbra törekednénk, legyen szó akár állattartásról, akár gyümölcstermesztésről és -feldolgozásról, akár méhészetről és a mézekről.

A Keszler Családi Gazdaság hosszú távra tervez, egyszerre több téren is.

– Az állattenyésztés továbbra is a megszokott mederben zajlik. A gyümölcstermesztés és -feldolgozás terén viszont komoly terveink vannak: szeretnénk beindítani egy, az önkormányzattal közös projektet. A településnek van egy nagy konyhája és egy aszalója. Ott fel tudnák dolgozni a kajszibaracktermésünket, és a termékeket felhasználhatnák a konyhán.

A szőlőfeldolgozásunk kétségtelenül sikerágazat. A termésből továbbra is bioszőlőlét és bort készítünk. Gondolkodunk a tejfeldolgozáson, juhsajtot és egyéb termékeket is tudnánk készíteni.

Ha az sikerül, elgondolkodhatunk egy feldolgozó létesítésén. Erre akkor lesz a legjobb esélyünk, ha kiírnak rá pályázatot. Továbbá szeretnénk bemutatni a gazdaságunkat és a termékeinket az érdeklődőknek, a munkát, amit nap mint nap örömmel végzünk. Úgyhogy várhatóan májusban megnyitjuk kapuinkat a látogatók előtt.