Back to top

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok | MMG

A kutyák a legkedveltebb társállatok. Az elmúlt évtizedekben többszörösére nőtt a kutyatartó családok száma. És ez a legjobb eset, ha az egész család a magáénak érzi a kutyát, hiszen e társállat jó esetben több, mint egy évtizedig lesz a családnak a tagja.

A nyulak hiába haszonállatok, népeszerűségük csökken, a társállatként tartott kutyákéhoz viszonyítva
A nyulak hiába haszonállatok, népeszerűségük csökken, a társállatként tartott kutyákéhoz viszonyítva
A társadalmi változásokon némely állat nyer, a másik veszít

A társadalmi változásokkal együtt változnak az állattartási szokások. Az udvarokból jórészt eltűntek a kishaszonállatok, de a kutyák népszerűsége töretlen. Míg 20-30 éve a kishaszonállatok tartása volt a meghatározó hazánkban, melyek leginkább húsukkal szolgáltak minket, ezek tartása mára nagy visszaesést mutat, elég csak megnézni, mennyi udvarban tartanak ma családi ellátásra haszonállatokat. A társállatok tartása ezzel szemben óriási fejlődést produkált az utóbbi időszakban, és a kutyák ezek közül is kiemelkedtek. Elég belegondolni, hogy néhány évtizede a kutyakozmetikus egy ismeretlen szakma volt, az élelmiszerboltokban nem árusítottak kutyatápot – mondván jó nekik a maradék is. Ma pedig már kifejezetten társállatok igényeire szakosodott áruházak, webshopok kínálják termékeiket, és virágzik a kutyatartásra épült szolgáltató szektor is. Igaz lett a mondás: a kutya az ember legjobb barátja.

Az okok a társadalmi változásokban, és a kényelemben keresendők: a húst még most is szeretjük, ám inkább megvenni, mintsem, hogy saját kezűleg öljünk érte. A társállatok pedig jót tesznek a lelkünknek, ezért a "négylábú házi pszichológusaink" megérdemlik a gondoskodást.

„A hobbiállat tartásban generációváltást élünk meg. A haszonállatokból levezethető díszállatok (díszgalambok, díszbaromfik) kezdik elveszíteni a talajt a lábuk alól. Ennek az is oka lehet, hogy egy nyúl, vagy díszbaromfi esetén sokkal komolyabb tartási körülményeket kell biztosítani, mint a kutyáknak”- mondta Korózs András a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) az elnöke.

A kutyákat az emberek többsége kedveli
A kutyákat az emberek többsége kedveli
Garzonba és tanyára is van megfelelő fajta

„A kutyák jól jöttek ki a társadalmi változásokból, mert bár a magyar terelőkutyáknak sem sok birkát kell felügyelniük napjainkban, a kutyás sportokban megtalálták helyüket, ezért sokan tartják, tenyésztik őket. A kishaszonállatoknak, vagy azok díszváltozatainak (nyúl, díszgalamb, díszbaromfi) meghatározott tartási körülmények kellenek, ezzel szemben a kutyák sokféleségük miatt bárhol az ember társai lehetnek. A kutyák fajtáinak széles a skálája méret, szőrzet, vérmérséklet és használhatóság szerint. Egy kis garzonlakásba pont úgy ajánlható kutyafajta, mint egy családi házba, vagy a tanya köré.

A kutyák jelző, házőrző szerepe a mai napig megmaradt, ami szintén alapot ad népszerűségükre” – mondta Korózs András.

A szervezet vezetője kutyák mellet díszbaromfival is foglalkozik, így személyesen is látja a különbséget, hogy míg egy kutyás agility versenyre sok gyerek nevez be, egy nyúl, vagy díszbaromfi kiállításon az idősebb résztvevők vannak túlsúlyban.

A kutyák sok területen kapcsolódnak az emberekhez

Körülbelül 400 kutyafajtát tart számon a Kynológiai Világszervezet (FCI). "Ezek a fajták számtalan módon szolgálják az emberi társadalmat mentőkutyaként, terápiás kutyaként, vadászatokon, őrző-védő feladatok ellátásában, és számos velük együtt végzett sporttevékenység során" - mondta Jakkel Tamás az FCI elnöke a közelmúltban hazánkban megrendezett Európa kutyakiállításon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Az emberbe átültetett sertésszív fertőzött volt

Az év elején az 57 éves David Bennet történelmet írt, amikor ő lett az első ember, aki sertésszívet kapott transzplantáció során. Bár az eljárás sikeres volt, Bennet nem élt túl sokáig, két hónap után elhunyt. Most a halála okát feltáró vizsgálatok kiderítették, hogy az átültetett szív sertésvírusfertőzéssel volt fertőzött, ez vezethetett Bennet halálához - számolt be az MIT Technology Review.  

Rendszeres visszatérők a külhoni magyarok

Több mint 500 külföldit vonzott Hódmezővásárhelyre a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, ahol a nemzetközi sátorban külhoni magyarok is beszélgettek a hazai gazdákkal. Szotyori Zoltán Erdélyből, míg Balog Anita a Vajdaságból érkezett a rendezvényre.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

A baromfitartók csak egy lúd- és kacsatenyésztő-szövetséget ismernek el legitimnek

Május közepén tartotta legutóbbi rendes közgyűlését a Baromfi Terméktanács. A meghatározott időpontban nem volt határozatképes a közgyűlés, ezért a fél órával később kezdett ismételt közgyűlésen részt vevő 42 tag tanácskozott. Csorbai Attila elnök-igazgató beszámolt róla, hogy a 2021-re tervezett 136 millió forintos működési költségből csak 129 millió forintot költöttek.