Back to top

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok | MMG

A kutyák a legkedveltebb társállatok. Az elmúlt évtizedekben többszörösére nőtt a kutyatartó családok száma. És ez a legjobb eset, ha az egész család a magáénak érzi a kutyát, hiszen e társállat jó esetben több, mint egy évtizedig lesz a családnak a tagja.

A nyulak hiába haszonállatok, népeszerűségük csökken, a társállatként tartott kutyákéhoz viszonyítva
A nyulak hiába haszonállatok, népeszerűségük csökken, a társállatként tartott kutyákéhoz viszonyítva
A társadalmi változásokon némely állat nyer, a másik veszít

A társadalmi változásokkal együtt változnak az állattartási szokások. Az udvarokból jórészt eltűntek a kishaszonállatok, de a kutyák népszerűsége töretlen. Míg 20-30 éve a kishaszonállatok tartása volt a meghatározó hazánkban, melyek leginkább húsukkal szolgáltak minket, ezek tartása mára nagy visszaesést mutat, elég csak megnézni, mennyi udvarban tartanak ma családi ellátásra haszonállatokat. A társállatok tartása ezzel szemben óriási fejlődést produkált az utóbbi időszakban, és a kutyák ezek közül is kiemelkedtek. Elég belegondolni, hogy néhány évtizede a kutyakozmetikus egy ismeretlen szakma volt, az élelmiszerboltokban nem árusítottak kutyatápot – mondván jó nekik a maradék is. Ma pedig már kifejezetten társállatok igényeire szakosodott áruházak, webshopok kínálják termékeiket, és virágzik a kutyatartásra épült szolgáltató szektor is. Igaz lett a mondás: a kutya az ember legjobb barátja.

Az okok a társadalmi változásokban, és a kényelemben keresendők: a húst még most is szeretjük, ám inkább megvenni, mintsem, hogy saját kezűleg öljünk érte. A társállatok pedig jót tesznek a lelkünknek, ezért a "négylábú házi pszichológusaink" megérdemlik a gondoskodást.

„A hobbiállat tartásban generációváltást élünk meg. A haszonállatokból levezethető díszállatok (díszgalambok, díszbaromfik) kezdik elveszíteni a talajt a lábuk alól. Ennek az is oka lehet, hogy egy nyúl, vagy díszbaromfi esetén sokkal komolyabb tartási körülményeket kell biztosítani, mint a kutyáknak”- mondta Korózs András a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) az elnöke.

A kutyákat az emberek többsége kedveli
A kutyákat az emberek többsége kedveli
Garzonba és tanyára is van megfelelő fajta

„A kutyák jól jöttek ki a társadalmi változásokból, mert bár a magyar terelőkutyáknak sem sok birkát kell felügyelniük napjainkban, a kutyás sportokban megtalálták helyüket, ezért sokan tartják, tenyésztik őket. A kishaszonállatoknak, vagy azok díszváltozatainak (nyúl, díszgalamb, díszbaromfi) meghatározott tartási körülmények kellenek, ezzel szemben a kutyák sokféleségük miatt bárhol az ember társai lehetnek. A kutyák fajtáinak széles a skálája méret, szőrzet, vérmérséklet és használhatóság szerint. Egy kis garzonlakásba pont úgy ajánlható kutyafajta, mint egy családi házba, vagy a tanya köré.

A kutyák jelző, házőrző szerepe a mai napig megmaradt, ami szintén alapot ad népszerűségükre” – mondta Korózs András.

A szervezet vezetője kutyák mellet díszbaromfival is foglalkozik, így személyesen is látja a különbséget, hogy míg egy kutyás agility versenyre sok gyerek nevez be, egy nyúl, vagy díszbaromfi kiállításon az idősebb résztvevők vannak túlsúlyban.

A kutyák sok területen kapcsolódnak az emberekhez

Körülbelül 400 kutyafajtát tart számon a Kynológiai Világszervezet (FCI). "Ezek a fajták számtalan módon szolgálják az emberi társadalmat mentőkutyaként, terápiás kutyaként, vadászatokon, őrző-védő feladatok ellátásában, és számos velük együtt végzett sporttevékenység során" - mondta Jakkel Tamás az FCI elnöke a közelmúltban hazánkban megrendezett Európa kutyakiállításon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Import szója helyett lucernafehérje

A takarmánykeverékekben a szója szinte pótolhatatlanak tűnő fehérjeforrás, amely egyre drágább és a szállítása is akadozik. Dániában az ökológiai gazdálkodást folytató baromfitenyésztők a kihívásra egy magyaros megoldást fejlesztenek.

Tenyészkacsa-telepet kellett felszámolni

Védő- és megfigyelési körzeteket jelölt ki az állategészségügyi hatóság, miután a Nébih laboratóriuma igazolta egy Hajdú-Bihar vármegyei gazdaságban a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.