Back to top

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok | MMG

A kutyák a legkedveltebb társállatok. Az elmúlt évtizedekben többszörösére nőtt a kutyatartó családok száma. És ez a legjobb eset, ha az egész család a magáénak érzi a kutyát, hiszen e társállat jó esetben több, mint egy évtizedig lesz a családnak a tagja.

A nyulak hiába haszonállatok, népeszerűségük csökken, a társállatként tartott kutyákéhoz viszonyítva
A nyulak hiába haszonállatok, népeszerűségük csökken, a társállatként tartott kutyákéhoz viszonyítva
A társadalmi változásokon némely állat nyer, a másik veszít

A társadalmi változásokkal együtt változnak az állattartási szokások. Az udvarokból jórészt eltűntek a kishaszonállatok, de a kutyák népszerűsége töretlen. Míg 20-30 éve a kishaszonállatok tartása volt a meghatározó hazánkban, melyek leginkább húsukkal szolgáltak minket, ezek tartása mára nagy visszaesést mutat, elég csak megnézni, mennyi udvarban tartanak ma családi ellátásra haszonállatokat. A társállatok tartása ezzel szemben óriási fejlődést produkált az utóbbi időszakban, és a kutyák ezek közül is kiemelkedtek. Elég belegondolni, hogy néhány évtizede a kutyakozmetikus egy ismeretlen szakma volt, az élelmiszerboltokban nem árusítottak kutyatápot – mondván jó nekik a maradék is. Ma pedig már kifejezetten társállatok igényeire szakosodott áruházak, webshopok kínálják termékeiket, és virágzik a kutyatartásra épült szolgáltató szektor is. Igaz lett a mondás: a kutya az ember legjobb barátja.

Az okok a társadalmi változásokban, és a kényelemben keresendők: a húst még most is szeretjük, ám inkább megvenni, mintsem, hogy saját kezűleg öljünk érte. A társállatok pedig jót tesznek a lelkünknek, ezért a "négylábú házi pszichológusaink" megérdemlik a gondoskodást.

„A hobbiállat tartásban generációváltást élünk meg. A haszonállatokból levezethető díszállatok (díszgalambok, díszbaromfik) kezdik elveszíteni a talajt a lábuk alól. Ennek az is oka lehet, hogy egy nyúl, vagy díszbaromfi esetén sokkal komolyabb tartási körülményeket kell biztosítani, mint a kutyáknak”- mondta Korózs András a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) az elnöke.

A kutyákat az emberek többsége kedveli
A kutyákat az emberek többsége kedveli
Garzonba és tanyára is van megfelelő fajta

„A kutyák jól jöttek ki a társadalmi változásokból, mert bár a magyar terelőkutyáknak sem sok birkát kell felügyelniük napjainkban, a kutyás sportokban megtalálták helyüket, ezért sokan tartják, tenyésztik őket. A kishaszonállatoknak, vagy azok díszváltozatainak (nyúl, díszgalamb, díszbaromfi) meghatározott tartási körülmények kellenek, ezzel szemben a kutyák sokféleségük miatt bárhol az ember társai lehetnek. A kutyák fajtáinak széles a skálája méret, szőrzet, vérmérséklet és használhatóság szerint. Egy kis garzonlakásba pont úgy ajánlható kutyafajta, mint egy családi házba, vagy a tanya köré.

A kutyák jelző, házőrző szerepe a mai napig megmaradt, ami szintén alapot ad népszerűségükre” – mondta Korózs András.

A szervezet vezetője kutyák mellet díszbaromfival is foglalkozik, így személyesen is látja a különbséget, hogy míg egy kutyás agility versenyre sok gyerek nevez be, egy nyúl, vagy díszbaromfi kiállításon az idősebb résztvevők vannak túlsúlyban.

A kutyák sok területen kapcsolódnak az emberekhez

Körülbelül 400 kutyafajtát tart számon a Kynológiai Világszervezet (FCI). "Ezek a fajták számtalan módon szolgálják az emberi társadalmat mentőkutyaként, terápiás kutyaként, vadászatokon, őrző-védő feladatok ellátásában, és számos velük együtt végzett sporttevékenység során" - mondta Jakkel Tamás az FCI elnöke a közelmúltban hazánkban megrendezett Európa kutyakiállításon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Férfias szakma, mégis egész jól megy

A sertések szerelemből fogadott munkatársak Barabás Renáta életében. Egy éve Tápiószőlősön és Újszilváson vezeti sertéshizlaldáit egyetlen alkalmazottal, és évi 6600 kibocsátott hízóval. Hajnali kettőkor egy felhajtásra érkezem először a tápiószőlősi telepre.

Az állattenyésztés -halmozottan hátrányos- helyzetképe

A fenti címen tartotta előadását Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója, amiben az ágazat helyzetét értékelte. Véleménye szerint, egy nehéz év után, egy még nehezebb év jön az állattenyésztők számára.

Hogyan növelhető a takarmányozás fenntarthatósága – az ipar válaszai

A melléktermékek takarmányban történő felhasználása mindig kompromisszummal jár a szakemberek szerint. A formulázás során a táplálóérték mellett érdemes figyelembe venni a termelés volumenére, valamint a végtermékre (élvezeti érték, technológiai tulajdonságok változása) gyakorolt egyéb pozitív vagy negatív hatásokat.

A baromfiágazat 2022-ben

A baromfi termelés minden termékpályán tapasztalható a csökkenés hangzott el az Eurofins budapesti rendezvényén. A webináriumon az Agrárminisztérium és az ágazat szakmai szervezetei részletesen ismertették tavalyi tapasztalataikat és az ágazat kilátásait.

A génszerkesztés nem fér össze az ökológiai gazdálkodással

Köztudott, hogy az ökológiai gazdálkodás elutasít mindennemű génmódosítást. Ökológiai gazdálkodó nem termeszt génmódosított növényeket, nem tenyészt ilyen állatot, és nem használ genetikai módosítással vagy genetikailag módosított szervezet által előállított terméket. A génszerkesztés témakörét körbejárva azonban egy érdekes cikkre bukkantam, amiben Urs Niggli a zöld géntechnológiáról ír.

Gazdasági kilátások a sertéságazatban

Milyen ma a hazai sertéságazat helyzete? Milyen a világban és Európában? Mi várható sertés fronton? Ezekre a kérdésekre adott választ Dr. Nemes Imre a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) szakmai igazgatója.

A körforgásos takarmányozás 13%-kal növelheti az élelmiszertermelést

Egy új tanulmány szerint, ha több élelmiszer-mellékterméket körforgásos takarmányozásban hasznosítanánk, azokkal akár egymilliárd embert is táplálhatnánk. A Finnországi Aalto Egyetem új kutatása szerint a takarmányipar már most is nagymértékben felhasználja az élelmiszergyártás melléktermékeit, de még mindig bőven van lehetőség a hatékonyság növelésére.

Sokkoló győzelmet arattak a klímapolitika ellen tiltakozó holland gazdák

Utak lezárásával, trágyalerakással és a politikusok háza előtti tiltakozással hívták fel magukra a világ figyelmét a holland gazdák, mivel eltúlzottnak, igazságtalannak és hatástalannak tartják az ország klímapolitikáját.

Kezdődnek az élményprogramok a Fővárosi Állatkertben

Hétvégente tavaszköszöntő élményprogramokkal: látványetetésekkel, állatbemutatókkal, állattréningekkel, merüléses cápatréninggel és egyéb eseményekkel indítja a tavaszi szezont a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely már megnyitotta a Margitszigeti Kisállatkertet is.

A spanyolok szigorítottak az állatjóléti törvényükön

Legfeljebb három napig lehet magára hagyni egy háziállatot, a macskákat kötelező ivartalaníttatni és chippel ellátni, a kutyatulajdonosoknak felelősségbiztosítást kell kötniük - egyebek mellett ezek szerepelnek az új állatjóléti törvényben, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el a spanyol parlament Madridban.