Back to top

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok | MMG

A kutyák a legkedveltebb társállatok. Az elmúlt évtizedekben többszörösére nőtt a kutyatartó családok száma. És ez a legjobb eset, ha az egész család a magáénak érzi a kutyát, hiszen e társállat jó esetben több, mint egy évtizedig lesz a családnak a tagja.

A nyulak hiába haszonállatok, népeszerűségük csökken, a társállatként tartott kutyákéhoz viszonyítva
A nyulak hiába haszonállatok, népeszerűségük csökken, a társállatként tartott kutyákéhoz viszonyítva
A társadalmi változásokon némely állat nyer, a másik veszít

A társadalmi változásokkal együtt változnak az állattartási szokások. Az udvarokból jórészt eltűntek a kishaszonállatok, de a kutyák népszerűsége töretlen. Míg 20-30 éve a kishaszonállatok tartása volt a meghatározó hazánkban, melyek leginkább húsukkal szolgáltak minket, ezek tartása mára nagy visszaesést mutat, elég csak megnézni, mennyi udvarban tartanak ma családi ellátásra haszonállatokat. A társállatok tartása ezzel szemben óriási fejlődést produkált az utóbbi időszakban, és a kutyák ezek közül is kiemelkedtek. Elég belegondolni, hogy néhány évtizede a kutyakozmetikus egy ismeretlen szakma volt, az élelmiszerboltokban nem árusítottak kutyatápot – mondván jó nekik a maradék is. Ma pedig már kifejezetten társállatok igényeire szakosodott áruházak, webshopok kínálják termékeiket, és virágzik a kutyatartásra épült szolgáltató szektor is. Igaz lett a mondás: a kutya az ember legjobb barátja.

Az okok a társadalmi változásokban, és a kényelemben keresendők: a húst még most is szeretjük, ám inkább megvenni, mintsem, hogy saját kezűleg öljünk érte. A társállatok pedig jót tesznek a lelkünknek, ezért a "négylábú házi pszichológusaink" megérdemlik a gondoskodást.

„A hobbiállat tartásban generációváltást élünk meg. A haszonállatokból levezethető díszállatok (díszgalambok, díszbaromfik) kezdik elveszíteni a talajt a lábuk alól. Ennek az is oka lehet, hogy egy nyúl, vagy díszbaromfi esetén sokkal komolyabb tartási körülményeket kell biztosítani, mint a kutyáknak”- mondta Korózs András a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) az elnöke.

A kutyákat az emberek többsége kedveli
A kutyákat az emberek többsége kedveli
Garzonba és tanyára is van megfelelő fajta

„A kutyák jól jöttek ki a társadalmi változásokból, mert bár a magyar terelőkutyáknak sem sok birkát kell felügyelniük napjainkban, a kutyás sportokban megtalálták helyüket, ezért sokan tartják, tenyésztik őket. A kishaszonállatoknak, vagy azok díszváltozatainak (nyúl, díszgalamb, díszbaromfi) meghatározott tartási körülmények kellenek, ezzel szemben a kutyák sokféleségük miatt bárhol az ember társai lehetnek. A kutyák fajtáinak széles a skálája méret, szőrzet, vérmérséklet és használhatóság szerint. Egy kis garzonlakásba pont úgy ajánlható kutyafajta, mint egy családi házba, vagy a tanya köré.

A kutyák jelző, házőrző szerepe a mai napig megmaradt, ami szintén alapot ad népszerűségükre” – mondta Korózs András.

A szervezet vezetője kutyák mellet díszbaromfival is foglalkozik, így személyesen is látja a különbséget, hogy míg egy kutyás agility versenyre sok gyerek nevez be, egy nyúl, vagy díszbaromfi kiállításon az idősebb résztvevők vannak túlsúlyban.

A kutyák sok területen kapcsolódnak az emberekhez

Körülbelül 400 kutyafajtát tart számon a Kynológiai Világszervezet (FCI). "Ezek a fajták számtalan módon szolgálják az emberi társadalmat mentőkutyaként, terápiás kutyaként, vadászatokon, őrző-védő feladatok ellátásában, és számos velük együtt végzett sporttevékenység során" - mondta Jakkel Tamás az FCI elnöke a közelmúltban hazánkban megrendezett Európa kutyakiállításon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.