Back to top

Miért hibridizálják a búzát?

A BASF kutatói olyan búzafajták létrehozásán dolgoznak, amelyek magasabb hozamra képesek, mint a jelenlegi fajták és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal és károsítókkal szemben. A cég kutatói sajtótájékoztatóján Edward Souza beszélt az eredményekről. Jelenleg a világon 770 millió tonna búzát termelünk, de a jövőben több mint 50%-kal többre lesz szükség a világ növekvő népességének ellátásához.

Ezt a termésmennyiség-növekedést a korlátozott termőterület és az éghajlatváltozás okozta terméskiesések miatt nehéz lesz elérni.

A problémát a helyi körülményekre nemesített hibridbúzák segítségével kívánják megoldani a cég nemesítői, mutatta be előadásában Edward Souza professzor, a nemesítési program vezetője. Fontos céljuk az is, hogy a megtermelt fehérjemennyiséghez az eddiginél kevesebb szén-dioxid kibocsátással lehessen eljutni. Szerte a világon folyik ez a nemesítési program, ami a jól ismert kukorica és rizs hibridizációt követi, csak jóval nehezebb „terepen”.

A búza génállománya ugyanis hétszer nagyobb, mint a kukoricáé és negyvenszer haladja meg a rizsét, ezért új technológiákra van szükség a nemesítéshez és a kívánt tulajdonságok stabilizálásához.

basf_buza.jpg

Fotó: BASF
Végeredményben a hibridizáció jóval nagyobb genetikai változatosságot hoz a búzafajtákban, mint az eddigi hagyományos, öntermékenyítésen alapuló nemesítés.

A keresztezésekhez a legfontosabb búzatermesztő régiókból származó változatos genetikai állomány felhasználásával a genetikailag eltérő szülői vonalakból választják ki a legjobb növényi tulajdonságokat. Olyan szülőpárokat választanak, amelyek utódai stabil termést adnak és ellenállók az éghajlati szélsőségekkel szemben, illetve betegségekkel vagy rovarokkal szemben rezisztensek. A kedvező tulajdonságok alapja az úgynevezett hibrid vigor, ami általában jellemző a hibrid fajtákra, és a kedvező gének kombinációjából származik.

A begyűjtött fajták és az utódok értékeléséhez például infravörös-közeli kamerákkal mérik a fehérjetartalmat, illetve drónokkal a fenotípusos tulajdonságokat a szántóföldön a különböző hibridekben, elvégzik a genetikai elemzésüket, mindezeket pedig nagy közös adatbázisban értékelik mesterséges intelligencia segítségével és gyakorlott nemesítőkkel egyaránt. Rengeteg búzafajtáról gyűjtöttek adatokat, amelyek alapján kiszelektálták a programból a valamilyen okból nem megfelelőket, amelyeket nem használnak szülőként.

Sikerült különböző vonalakra visszavezetni a jelenleg Európában használt búzafajtákat, így el lehet különíteni a stressztűrő, a nagy hozamú vagy a jó sütési tulajdonságokkal rendelkező fajtákat.

Mindegyik ilyen vonal a helyi környezeti adottságokra válaszul jött létre. Ezeket a jellemzőket a hibridizációval egy fajtába lehet összehozni, ezáltal csökken az évjárathatás a búzára, kiegyenlítettebb hozamokra lehet számítani.

A szülőpárokról az összegyűjtött adatok alapján becsülni tudják az utódok teljesítő képességét egy adott régióban, hozam és fehérjetartalom, ellenállóképesség szempontjából is. A megszületett fajtajelölteket termesztési és fenntarthatósági szempontok alapján értékelik.

Edward Souza hangsúlyozta, hogy módszerükkel folyamatosan lehet javítani az eredményességet, mert az évek alatt felhalmozott adatok alapján egyre jobb keresztezéseket tudnak végezni. A program első hibridjei a mai átlagos hozamoknál körülbelül 300 kilogrammal tudtak többet, tavaly már 1,2 tonnás többlethozamot értek el.

Nagy jelentősége van gazdasági és környezetvédelmi szempontból is az állandó hozamnak, mert jól tervezhető a gazdaság eredménye és az erőforrások használata, ez pedig lehetővé teszi a rugalmas alkalmazkodást a klímaváltozáshoz.

A BASF Ideltis™ hibrid búzáit különböző éghajlatú és adottságú búzatermő területekre nemesítik. Kedvező tulajdonságaik révén jó alapot adnak az integrált növényvédelemhez és a digitális mezőgazdasági eszközök alkalmazásához is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/BASF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Június elején NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-mezőfalva

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) közreműködésével – idén is megrendezi az ország legnagyobb szántóföldi kiállítását. A NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőfalva június 1-2-án, több mint 40 hektáros területen várja az agrárszakembereket, agrárdiákokat; az eseményre ezúttal is ingyenes a belépés.

Tisztújítás a FruitVeB-nél

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttközgyűlése 2026. július 4-ig megerősítette hivatalában a másfél éve működő ügyvezető elnökséget.

Lesz-e elég feldolgozóipari alapanyag?

Egyre kevésbé vonzó a csemegekukorica és zöldborsó termesztése a gazdáknak. Az okok sokrétűek, de a termesztési kedv csökkenése leginkább arra vezethető vissza, hogy a világpiacon az egekbe szökött a takarmánykukorica és az olajos termények ára.

Dél-Európában később indult a szedés, nálunk a tavalyinál korábban lehet dinnye

A terület csökkentéséből és az időjárásból adódóan a dél-európai dinnyetermelő országokban az előző évinél kevesebb termést várnak. A korai szedések pedig egy-másfél hetet csúsztak. Nálunk is szűkült a terület, főként a Kelet-Magyarországon termesztett konstans fajtákból ültetnek kevesebbet. A hűvös áprilist követő májusi meleg hatására azonban június 20. körül már magyar görögdinnyét ehetünk.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.