Back to top

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.

A Yorki Egyetem tanulmánya. szerint, ha a méheket a valóságban fellelhető neonikotinoid terhelésnek tették ki, korábban pusztultak el, mint a kontrollcsoport méhei,

Meglepő módon, a méhcsaládba begyűjtött virágpor, mely neonikotioniddal volt fertőzve, nem azokról a haszonnövényről származott, melyet a gazdák neonikotinoidokkal kezeltek, hanem a tábla mellett virító növényekről.

dsc_9577.jpg

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály

A tanulmányban neonikotinoidokkal kezelt kukorica- és szójaföldek melletti méheseket figyeltek meg. Kontrollcsoportnak olyan családokat állítottak be, melyet a mezőgazdasági műveléstől távol estek. Minden családból májustól szeptemberig virágpormintákat vettek és elemezték őket.

Az elemzett neonikotionoid tartalmú virágpor nem a kukoricáról, vagy szójáról származott, hanem a táblák mellett található vadnövényekről.

A kutatók levonták a következtetést, hogy a földeken használt neonikotinoidok a talajvízen keresztül kerülnek a vadnövényekbe és azokon keresztül a kaptárakba.

A kutatók ezután a valóságban megállapított neonikotionid (clothianidin) kitettséghez hasonló dózisnak tették ki a méheket 12 héten keresztül. Közben a dózist folyamatosan csökkentették.

Azok a méhek, melyek életük első 9 napjában ki voltak téve a neonikotinoidok hatásának, 23%-al voltak rövidebb életűek, mint a kontrollcsoport méhei és nem voltak képesek egészséges méhanya nevelésére, továbbá feltűnően rossz higiéniai állapotba kerültek. Tehát egyértelműen bebizonyosodott, hogy az a neonikotioid mennyiség, melynek a méhek a mezőgazdasági területek mellett ki vannak téve, csökkenti az élettartamukat.

A kutatók azt is megállíptották, hogy a neonikotinoidok mellett használt gombaölő (Boscalid) a mérgezések hatását megduplázta.  

Az eredeti tanulmány itt olvasható.

Ajánljuk még:

Kerülőúton térnek vissza Európába a beliltott neonikotinoidok

A mézkultúra megalapozása

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Rekord pusztítást végzett Amerikában a madárinfluenza – több mint 50 millió baromfit vágtak le

A madárinfluenza idén 50,54 millió madarat pusztított el az Egyesült Államokban, ezzel az ország történetének leghalálosabb járványa söpört végig az országon- derült ki az amerikai mezőgazdasági minisztérium csütörtökön közzétett adataiból.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.

Újabb ASP-járvány egy romániai sertéstelepen

Közép- és Kelet-Európa 12 országa jelentett új eseteket az elmúlt időszakban, így úgy tűnik, hogy a vaddisznóállományokban nem sikerült még megoldani az afrikai sertéspestis-helyzetet. Novemberben Románia állategészségügyi hatósága újabb afrikai sertéspestis járványkitörést regisztrált egy kereskedelmi farmon.

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

Gál Sándor Praxismenedzsment díj 2022

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. A Gál Sándor Praxismenedzsment díjat 2022-ben Dr. Mentes Árpád és a Soproni Állatorvosi Centrum kapta.

Az év fiatal állatorvosa: dr. Balázs Bea Kriszta

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. 2022-ben az év fiatal állatorvosának dr. Balázs Bea Krisztát választották. A díjat a 16. Praxismenedzsment Konferencián vette át az ünnepelt.

Az Állatorvostudományi Egyetem uniós forrásból hozza létre a fertőző állatbetegségek Nemzeti Laboratóriumát

A fertőző betegségek Nemzeti Laboratóriumának létrehozása 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, uniós forrásból valósul meg, a projektben az Állatorvostudományi Egyetem a konzorcium vezető - közölte a Széchenyi István Egyetem kedden az MTI-vel.

Méhbarát kertek és parkok

Napjainkban egyre többekben merül fel az igény, hogy méhbarát kertet építsen vagy készítsen, mindezt úgy, hogy szép legyen, a lehető legkevesebb gondozást igényelje és amennyire megoldható, legyen vegyszermentes. Szeretnék bemutatni pár olyan növényt, amelyet véleményem szerint be lehet illeszteni egy kertbe, telekre vagy parkba, és így tavasztól őszig mindig lesz olyan növény, amely épp virágzik.