Back to top

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

A nyugalmi időszak szakaszai

A lombhullató fák és cserjék ősszel átmenetileg befejezik életműködésüket és majd tavasztól ismét új életre kelnek. Az örökzöld fák és cserjék a lombhullatókkal ellentétben igen lecsökkent mértékben, de a tél folyamán is folytatják élettevékenységüket. A növényi nyugalmi állapot nem egyenletes, több szakasza van.

Az előkészítő szakaszban a növények legérzékenyebb szervei (termőrügyek, hajtásvégek) előbb edződnek, felkészülnek a téli hideg elviselésére - ez a szakasz ősz kezdetétőlősz végéig tart.

Y korona metszése
Y korona metszése
Fotó: Horváth Csilla
A következő, mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak a növények a faggyal szemben, ekkor a nagy hideg se tesz kárt bennük és még az esetleges, átmeneti felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket.

Ez a szakasz körülbelül február elejéig-közepéig tart, de a korán virágzó fajoknál a mélynyugalmi állapot ideje rövidebb, január végéig, február elejéig tart csupán, és ekkor a kihajtásuk még hormonálisan gátolt.

Ha ez, a fajra jellemző mélynyugalmi időmennyiség letelt, de az időjárás még télies, a kihajtást már csak az fogja gátolni, hogy a növény kényszernyugalmi állapotba kerül. Ekkor indul ugyanis a harmadik a kényszernyugalom szakasz, amelyben a hosszabb-rövidebb ideig tartó, átmeneti felmelegedés hatására a nedvkeringés már megindulhat, a rügyek duzzadni kezdenek, a sejtnedv felhígul, a növény fagyérzékenysége emiatt fokozódik.

A kihajtás időpontja függ a fénytől és a hőmérséklettől. Főként utóbbi befolyásolja azoknak a növényi hormonoknak a szintjét, melyek a növény védelme érdekében a tél folyamán akadályozzák a rügyek kihajtását. Ez egy önvédelmi mechanizmus, hiszen ha egy kis felmelegedés hatására a növény rügyet bontana, akkor az abból kifejlődő levél egy ezt követő hideghullámnál elfagyna.

Épp ezért a rügyek – szerencsés esetben – csak akkor pattannak ki, amikor már nem kell olyan lehűlésre számítani, ami károsíthatná a fiatal leveleket, virágokat. A klímaváltozás miatt azonban e folyamatok napjainkban már nem ennyire üzembiztosak…

Mit tehetünk a fagykárok ellen?
Télen az örökzöldek csökentett módban működnek, a lombhullatók teljesen szünetelteteik életműködéseiket
Télen az örökzöldek csökentett módban működnek, a lombhullatók teljesen szünetelteteik életműködéseiket
Fotó: wikipedia

Nem sokat. Sajnos a klímaváltozással az is együtt jár, hogy az időjárás megváltozott. Enyhék a telek, de megjelentek a késő tavaszi fagyok, melyek a gyümölcsfák virágaira a legrosszabbkor kijönnek.
Az átmeneti felmelegedésre különösen érzékenyen reagálnak a gyümölcsfák közül a mogyoróbokrok, a kajszibarack-, a mandula- és az őszibarackfák, a haszonfák közül a méhészeti szempontból fontos fehér akác, amelyeknek a virágrügyei olykor a "februári tavasz – márciusi tél" áldozatául esnek.

A fagykárok megelőzésére célszerűbb olyan fajtákat választani, melyek későbbi kihajtásúak, így a virágzásuk remélhetően a késő tavaszi fagyok utáni időszakra esik. Fagyzugos helyekre ne ültessünk a virágzáskori fagyokra érzékeny gyümölcsfa fajtákat.

És még egy dolog, amit bevethetünk: a fatörzsek meszelése, ami régi jól bevált szokás, de kissé feledésbe merült. Ennek lényege, hogy a fehér szín jobban visszaveri a napsugarak nagyobb részét, míg a szürke, barna, vagy fekete fakéreg, jobban gyűjti a meleget. A fehér színnek köszönhetően az első napsütésesebb tavaszi napokon még nem tud felmelegedni a törzs, tehát a növény érzi, hogy még várjon a kihajtással. A későbbi rügypattanással pedig nagyobb esély van elkerülni, hogy a már virágzó fa fagyot kapjon. A meszelés emellett növény egészségügyi szempontból is hasznos, hiszen a mész fertőtlenít, a kéregrepedésben megbúvó kórokozókat és kártevőket is megtizedeli…

Fotó: BNE

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Töretlen fejlődés 25 éven át

A Specialmix Kertészeti Kft. a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, ebből az alkalomból nyílt napot szerveztek magánszemélyek és szakmai érdeklődők részére a cég gödöllői telephelyén.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.

Bőven van alma a raktárakban

A tavalyinál nagyobb az európai almakészlet, 2022. május 1-jén 1 542 655 tonnát tett ki, ami 17,7%-kal meghaladja az előző év azonos időszakáét.

Két tulajdonos, négy kultúra

A balástyai Hegedűs fivérek termesztik hazánkban a legtöbb frisspiaci fejes salátát. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a megtermelt mennyiség csaknem a tízszeresére nőtt a kertészet bő egy évtizede alatt. A fő kultúrát jól kiegészíti a karalábé és a kápia, és egyre több lehetőséget látnak a gumós édesköményben is.

Eljött a szőlőkabóca elleni védekezés ideje – növényvédelmi előrejelzés 26. hét

A tavasz óta elképesztő méreteket öltő levéltetű-fertőzés kezd alábbhagyni ugyan, de nem maradunk megoldásra váró probléma nélkül. Rajzik egyebek között az almamoly, fertőz a szőlőlisztharmat, és most vannak olyan fejlettségi állapotban a szőlőkabóca lárvái, hogy meg kell kezdeni ellenük a védekezést.

Nincs, aki leszedje

A brit salátatermesztőknél a betakarítási szezon kezdete óta idén is sok tonnányi termés veszett kárba a munkaerőhiány miatt. 

Lombtrágyázás: legyen hatékony növényélettani és gazdasági szempontból is

Az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedtek az energia- és műtrágyaárak, ami mellett az ukrán-orosz katonai konfliktus miatt a mezőgazdasági termékek piaca is bizonytalanabbá vált. A nyereséges termelés érdekében a szokottnál is fegyelmezettebb, precízebb technológiát kell alkalmazniuk a szántóföldeken és az ültetvényekben.

A selyemakác veszélyes kártevője

A lilás rózsaszínű, hosszú, sokporzós, borzas virágcsomóival feltűnő díszt adó selyemakác az utóbbi időben hazánkban is közkedvelt ültetett fa, parkban és házikertben, még utcai sorfának is láthatjuk. Sajnos az ország különböző részein (de nem mindenhol), így Kecskeméten és környékén is jelen van a selyemakác-levélbolha, amely az utóbbi években telepedett meg hazánkban.

A gazdáknak segíteniük kell a kártevők elleni biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásokat

A gazdákat és a termesztőket arra kérik, hogy küldjenek nagy fehér pillangóhernyókat a kutatóknak, hogy segítsék a növényi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos tanulmányokat.

Húsz év tapasztalat

A szamóca termesztése során szerzett gyakorlati tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel Csizmadia György a Venyim Gyümölcse Kertészetben. A Tész-Ész Kft. által Nagyvenyimben szervezett szakmai napon a Kertcenter Kft. ökológiai termesztés támogatására kínált termékeit is bemutatták, valamint beszámoltak arról, mik az előnyeik a szamócatermesztésben is sikeresen használható meteorológiai állomásoknak.