Back to top

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Az iskolakert mozgalmat 2018 őszén karolta fel az Agrárminisztérium, a következő évben pedig meghirdették az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot. Mi ösztönözte a létrehozását, és milyen volt a fogadtatása?

László Tibor Zoltán: A pályázat nyertesei nem támogatási összeget, hanem a programban való részvétel lehetőségét, mint szolgáltatáscsomagot tudhatják magukénak
László Tibor Zoltán: A pályázat nyertesei nem támogatási összeget, hanem a programban való részvétel lehetőségét, mint szolgáltatáscsomagot tudhatják magukénak
Fotó: Fekete István/Agrárminisztérium
László Tibor Zoltán: Az Agrárminisztérium számos környezeti nevelési programja között kiemelten fontosnak tartja az iskolakert-fejlesztési programot, bízva abban, hogy egyre többen felismerik zöldfelületeink, kertjeink jelentőségét. Az Országos Iskolakert-fejlesztési Program célja, hogy a környezettudatos szemlélet átadásával felkészítse a fiatalokat az előttünk álló környezeti kihívásokra, hogy azokra naprakész információkkal, tapasztalatokkal felvértezve nagyszerű lehetőségként tekintsenek.

A program hozzájárul ahhoz, hogy az abban résztvevő óvodások és iskolások megtanulják környezetük helyes és tudatos használatát.

Nagyon népszerű a program, az eddigi három ütemében összesen 167 intézmény és legalább 20 000 gyermek érintett.

Ebben a pályázati szakaszban hány intézmény és mekkora támogatási összegre számíthat? A nyertesek kitől és milyen segítséget kapnak?

L.T. Z.: Az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemében a pályázók közül a bírálók 120 intézményt választanak ki. A pályázat nyertesei nem támogatási összeget, hanem a programban való részvétel lehetőségét, mint szolgáltatáscsomagot tudhatják magukénak. A támogatott 120 intézmény egy delegáltja 30 órás akkreditált „iskolakert alapozó” pedagógus-továbbképzésben részesül, továbbá az intézmény számára mind kertészeti, mint pedagógiai mentorálást nyújtunk. Természettechnológiai és növényvédelmi kérdésekben ökológiai szemléletű kertész helyszíni látogatás során segíti az intézményeket, a kertek kialakításához és a pedagógiai szempontok sokoldalú érvényesüléséhez pedig gyakorlott iskolakert-vezetőre támaszkodhatnak. A program nyertesei tehát mentoraiktól folyamatos segítségnyújtást kapnak a program futamideje alatt.

A korábbi évekhez hasonlóan az Agrárminisztérium és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával, valamint az Iskolakertekért Alapítvány koordinálásával valósul meg a program, melyben idén a PontVelem Nonprofit Kft. is közreműködik.

Meddig lehet pályázni és hol tájékozódhatnak az érdeklődők részletekről?

L. T. Z.: A most meghirdetett pályázatra 2022. január 30-ig lehet jelentkezni. Az érdeklődés függvényében azonban a pályázat benyújtási határideje 2022. február 20-ig meghosszabbodhat. A pályázati felhívás az Iskolakertekért Alapítvány honlapján érhető el.

Mi alapján döntenek a jelentkezők közül?

L.T. Z.: A kiválasztásnál a bírálók törekednek az országos lefedettségre. Fontos a pályázatok beérkezési sorrendje, és előny, ha a pályázó intézmény Zöld Óvoda, Örökös Zöld Óvoda, vagy Ökoiskola, Örökös Ökoiskola cím birtokosa. Figyelembe veszik a bírálók a pályázók ez irányú motivációit, és természetesen nagyobb eséllyel pályáznak azok az intézmények, amelyek minél szélesebb körben tervezik használni az iskolakertet az oktató-nevelő munkában, és minél több gyermeket kívánnak bevonni a kerti tevékenységekbe.

Mik az eddigi tapasztalatok, elsősorban milyen intézmények pályáznak?

L.T. Z.: A pályázatra két külön kategóriában lehet jelentkezni: óvodakertre és iskolakertre, amelynek feltételei némileg különböznek egymástól. Óvodakert kialakítására az óvodai intézmények jelentkezhetnek, míg az iskolakert esetében általános és középiskolák is benyújthatják jelentkezésüket. Az iskolák esetében az eddigi tapasztalatok alapján többségében általános iskolák pályáztak, de a középiskolák közül gimnáziumok és szakiskolák is voltak a pályázók között.

Hol népszerűbb a program, városokban vagy kisebb településeken?

L.T. Z.: Mind városi, mint vidéki környezetben nagyon népszerű a program, kis falvakból, városokból és a fővárosból egyaránt jelentkeznek. Budapesti nyertes pályázók is voltak a program előző ütemeiben, amely jól mutatja, hogy minden hazai településen van lehetőség iskolakert kialakítására.

Általában az iskola/óvoda udvarán belül alakítják ki a kerteket, vagy külső helyszínen?

L.T. Z.: Az intézmények többsége saját területén alakítja ki a kertet. Számos példa van azonban arra is, hogy a pályázó és a területet felajánló tulajdonos megállapodása szerint önkormányzati területen, magántelken, közintézmény vagy tájház udvarán hozzák létre az iskolakertet.

Mennyire kapcsolódnak be a kialakításba a szülők, helyi szervezetek?

L.T. Z.: Az iskolakertekkel kapcsolatos tevékenységekbe a szülők és a helyi szervezetek bekapcsolása az intézmények aktivitásától és élő kapcsolatrendszerétől függ. Jellemzően a szülők bevonása a gyakoribb.

Fotó: Agrárminisztérium

Milyen visszajelzések érkeznek a pedagógusoktól? Leköti a gyerekeket a kert?

L.T. Z.: A pedagógusok kedvező tapasztalatokról számolnak be. Az iskolakert mint nyitott tanterem motiválja mind a gyermekeket, mind a pedagógusokat. A rendhagyó keretek között megvalósuló oktató-nevelő munka lehetőséget ad gyakorlati, tapasztalati úton történő tudásátadásra, amelynek a gyermekek számára azonnali és kézzel fogható eredménye van. Emellett segít a figyelem fenntartásában is.

A gyermekek szeretik, hogy a tanteremben és a szabadban megosztva történhet az oktatás, látják és nyomon kötik a kertben végzett munkájuk eredményét, azonnali visszacsatolást kapva azok hasznosságáról.

Volt-e már gond azért, mert a nyertes pályázók nem tartották fenn a kertet a vállalás idejéig?

L.T. Z.: Ez idáig minden nyertes pályázó teljesítette és teljesíti az iskolakert fenntartására vonatkozó kötelezettségét. A fenntartási időszak jelenleg is tart a korábbi ütemekben nyertes intézmények esetén. Kihívások természetesen előfordulnak, főként a járványhelyzettel összefüggésben. Ritkább esetben pedig a megvalósítás helyszíne módosul, de minden esetben sikerült megoldást találni a kertek fenntartására.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Kerti és konyhai gyógynövények sebkezelésre

Bárki elszenvedhet kisebb balesetet kertészkedés közben, hiszen néha még egy fűszál is „komoly” vágást okozhat, a tüskékről, tövisekről nem is beszélve. Mikor máskor történhetne meg a baj, mint amikor éppen nincsen nálunk fertőtlenítőszer és sebtapasz. Vagy mégis? Nézzünk csak körül a kertben!

Így gondoskodjunk a meggyről

A meggy őshonos növény hazánkban, alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, mégsem hagyhatjuk magára. Az utóbbi időben pedig megviseli a változékony időjárás és a károsítók. A keceli meggy tanácskozáson termesztésének fogásairól is szó esett. Folytatjuk előző beszámolónkat.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.