0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Az iskolakert mozgalmat 2018 őszén karolta fel az Agrárminisztérium, a következő évben pedig meghirdették az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot. Mi ösztönözte a létrehozását, és milyen volt a fogadtatása?

László Tibor Zoltán: Az Agrárminisztérium számos környezeti nevelési programja között kiemelten fontosnak tartja az iskolakert-fejlesztési programot, bízva abban, hogy egyre többen felismerik zöldfelületeink, kertjeink jelentőségét. Az Országos Iskolakert-fejlesztési Program célja, hogy a környezettudatos szemlélet átadásával felkészítse a fiatalokat az előttünk álló környezeti kihívásokra, hogy azokra naprakész információkkal, tapasztalatokkal felvértezve nagyszerű lehetőségként tekintsenek.

A program hozzájárul ahhoz, hogy az abban résztvevő óvodások és iskolások megtanulják környezetük helyes és tudatos használatát.

Nagyon népszerű a program, az eddigi három ütemében összesen 167 intézmény és legalább 20 000 gyermek érintett.

Ebben a pályázati szakaszban hány intézmény és mekkora támogatási összegre számíthat? A nyertesek kitől és milyen segítséget kapnak?

L.T. Z.: Az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemében a pályázók közül a bírálók 120 intézményt választanak ki. A pályázat nyertesei nem támogatási összeget, hanem a programban való részvétel lehetőségét, mint szolgáltatáscsomagot tudhatják magukénak. A támogatott 120 intézmény egy delegáltja 30 órás akkreditált „iskolakert alapozó” pedagógus-továbbképzésben részesül, továbbá az intézmény számára mind kertészeti, mint pedagógiai mentorálást nyújtunk. Természettechnológiai és növényvédelmi kérdésekben ökológiai szemléletű kertész helyszíni látogatás során segíti az intézményeket, a kertek kialakításához és a pedagógiai szempontok sokoldalú érvényesüléséhez pedig gyakorlott iskolakert-vezetőre támaszkodhatnak. A program nyertesei tehát mentoraiktól folyamatos segítségnyújtást kapnak a program futamideje alatt.

A korábbi évekhez hasonlóan az Agrárminisztérium és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával, valamint az Iskolakertekért Alapítvány koordinálásával valósul meg a program, melyben idén a PontVelem Nonprofit Kft. is közreműködik.

Meddig lehet pályázni és hol tájékozódhatnak az érdeklődők részletekről?

L. T. Z.: A most meghirdetett pályázatra 2022. január 30-ig lehet jelentkezni. Az érdeklődés függvényében azonban a pályázat benyújtási határideje 2022. február 20-ig meghosszabbodhat. A pályázati felhívás az Iskolakertekért Alapítvány honlapján érhető el.

Mi alapján döntenek a jelentkezők közül?

L.T. Z.: A kiválasztásnál a bírálók törekednek az országos lefedettségre. Fontos a pályázatok beérkezési sorrendje, és előny, ha a pályázó intézmény Zöld Óvoda, Örökös Zöld Óvoda, vagy Ökoiskola, Örökös Ökoiskola cím birtokosa. Figyelembe veszik a bírálók a pályázók ez irányú motivációit, és természetesen nagyobb eséllyel pályáznak azok az intézmények, amelyek minél szélesebb körben tervezik használni az iskolakertet az oktató-nevelő munkában, és minél több gyermeket kívánnak bevonni a kerti tevékenységekbe.

Mik az eddigi tapasztalatok, elsősorban milyen intézmények pályáznak?

L.T. Z.: A pályázatra két külön kategóriában lehet jelentkezni: óvodakertre és iskolakertre, amelynek feltételei némileg különböznek egymástól. Óvodakert kialakítására az óvodai intézmények jelentkezhetnek, míg az iskolakert esetében általános és középiskolák is benyújthatják jelentkezésüket. Az iskolák esetében az eddigi tapasztalatok alapján többségében általános iskolák pályáztak, de a középiskolák közül gimnáziumok és szakiskolák is voltak a pályázók között.

Hol népszerűbb a program, városokban vagy kisebb településeken?

L.T. Z.: Mind városi, mint vidéki környezetben nagyon népszerű a program, kis falvakból, városokból és a fővárosból egyaránt jelentkeznek. Budapesti nyertes pályázók is voltak a program előző ütemeiben, amely jól mutatja, hogy minden hazai településen van lehetőség iskolakert kialakítására.

Általában az iskola/óvoda udvarán belül alakítják ki a kerteket, vagy külső helyszínen?

L.T. Z.: Az intézmények többsége saját területén alakítja ki a kertet. Számos példa van azonban arra is, hogy a pályázó és a területet felajánló tulajdonos megállapodása szerint önkormányzati területen, magántelken, közintézmény vagy tájház udvarán hozzák létre az iskolakertet.

Mennyire kapcsolódnak be a kialakításba a szülők, helyi szervezetek?

L.T. Z.: Az iskolakertekkel kapcsolatos tevékenységekbe a szülők és a helyi szervezetek bekapcsolása az intézmények aktivitásától és élő kapcsolatrendszerétől függ. Jellemzően a szülők bevonása a gyakoribb.

Milyen visszajelzések érkeznek a pedagógusoktól? Leköti a gyerekeket a kert?

L.T. Z.: A pedagógusok kedvező tapasztalatokról számolnak be. Az iskolakert mint nyitott tanterem motiválja mind a gyermekeket, mind a pedagógusokat. A rendhagyó keretek között megvalósuló oktató-nevelő munka lehetőséget ad gyakorlati, tapasztalati úton történő tudásátadásra, amelynek a gyermekek számára azonnali és kézzel fogható eredménye van. Emellett segít a figyelem fenntartásában is.

A gyermekek szeretik, hogy a tanteremben és a szabadban megosztva történhet az oktatás, látják és nyomon kötik a kertben végzett munkájuk eredményét, azonnali visszacsatolást kapva azok hasznosságáról.

Volt-e már gond azért, mert a nyertes pályázók nem tartották fenn a kertet a vállalás idejéig?

L.T. Z.: Ez idáig minden nyertes pályázó teljesítette és teljesíti az iskolakert fenntartására vonatkozó kötelezettségét. A fenntartási időszak jelenleg is tart a korábbi ütemekben nyertes intézmények esetén. Kihívások természetesen előfordulnak, főként a járványhelyzettel összefüggésben. Ritkább esetben pedig a megvalósítás helyszíne módosul, de minden esetben sikerült megoldást találni a kertek fenntartására.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet