Back to top

Pincejárás Vince-napján

Január 22-e, azaz Vince-nap egy hagyományos jósló nap, amikor a levágott szőlővesszőből következtettek a szőlőtermés minőségére. “Ha fénylik Vince, megtelik a pince” tartották, azaz, ha Vince napján süt a nap, jó bortermés várható.

A mezőgazdasági munkáktól mentes téli időszak különösen bővelkedett időjárási jóslatokban. A január egy-egy napjának időjárásából próbálták megjósolni az egész év termést. A jóslások nemcsak az alapvető élelmiszerekre, gabonákra vonatkoztak, hanem a farsangi mulatságok fontos kellékére, a borra is. Sőt a borra vonatkozóan két egymás utáni nap időjárásából is prognosztizáltak.

A Vince-napi szokások fontos szerepet játszanak a magyarság életében, a borvidékeken a mai napig őrzik az ehhez kapcsolódó hagyományokat.

Szent Vincét a szőlészek védőszentjének tartják, kultusza a XI. században terjedt el térségünkben.

A Vince név a latin Vincentius rövidülése, győztest jelent. A IV. században élt Szent Vincének nem sok köze volt sem a szőlőhöz, sem annak fenséges nedűjéhez. A Vince szó hangzása hasonló a latin a vinum, azaz bor szóhoz, ezzel magyarázható, hogy a Vince a szőlészek és borászok védőszentje lett. Francia változata, a Vincent, ami százannyi bor jelentéssel bír.

A Vince névből ered a vincellér szavunk is. A vincellér a szőlők kezelésével és megőrzésével, nagyobb szőlőbirtokoknál a munkák felügyeletével megbízott személy volt. Jelenleg az országban több helyen folyik vincellér képzés, ahol is a szőlőtermesztés és az alapvető pinceműveletek technológiai folyamatainak ellátására képeznek szakembereket.

Fotó: viniczai

A Vince-napi szokások közül az egyik legelterjedtebb az úgynevezett „vincevessző”, amelynek állapotából megjósolható az őszi termés minősége. A néphagyomány szerint január 22-én vesszőket kell metszeni a szőlőből, majd vízbe állítva várni, hogy kihajtson. A szőlővesszőkön található rügyek mennyiségéből lehet következtetni arra, hogy bőséges lesz-e a termés. A legelterjedtebb népszokás szerint pedig sok bort kell inni Vince napján, ha azt akarjuk, hogy ősszel jó termés legyen.

A villányi szőlősgazdák életében igencsak fontos szerepet játszanak a Vince-napi szokások, ugyanis a Szent Vincéhez kötődő hagyomány a villányi borvidékhez közeli Drávaszögből indult.

Még a 19. század elején is szokás volt, hogy a szőlősgazdák egyik pincéből a másikba járva együtt “áldomásoztak”, azaz együtt iszogattak a bőtermés reményében. Úgy tartották, a bőséges terméshez sok bort kell inni.

Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. A biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetettek, például a szőlősorok végére kolbászt kötöztek, ezzel ösztönözve a szőlőfürtöket a növekedésre. A várható kukoricatermésre is volt Vince-napi jóslás: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

A borkedvelők Vince napján országszerte számos programon vehetnek részt. A pincészetekben borkóstolókat, borvacsorákat tartanak, valamint az érdeklődők pincéről pincére látogathatnak a borvidékek dűlőjáró útvonalain.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjszakai pincetúrát szerveznek 47 pincészet boraival

Somló Fesztivál kulturális és családi programjaival kiegészülve rendezik meg az idei évtől a Somlói Éjszakai Pincetúrát, amely 30 helyszínen 47 pincészet boraival várja a vendégeket június közepén.

A szőlő-bor ágazatban kezelhetők a klímaváltozás hatásai

A szőlészetre a legnagyobb hatást a klímaváltozás gyakorolja, annak következményeihez kell alkalmazkodnunk, értettek egyet a Keszthelyen rendezett Agrárakadémia előadói, de több jó módszer is létezik a káros hatások ellensúlyozására. A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rendezvénysorozatának negyedik állomásán kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták a további részleteket.

A következő fajtaváltást valószínűleg a klímaváltozás fogja meghatározni

„A borászattal csak teljes odaadással, szenvedéllyel érdemes foglalkozni. Ha ez szüretkor napi tizennyolc óra munkát jelent, akkor annyit. Augusztustól októberig ki lehet bírni.”

2021 Év bortermelője: Nyúlné Pühra Beáta

Igazi közös ünnepe a szakmának a Magyar Bor Akadémia által szervezett Év bortermelője gálaestje. Idén már 31. éve. Különös öröm, hogy az idei év győztese egy hölgy, a Nyakas Pincészet főborásza, Nyúlné Pühra Beáta. Az eseményt jelenlétével megtisztelte Áder János köztársasági elnök úr, aki már kilenc alkalommal kísérte végig az ünnepet.

MyMátra, a termékpiramis alapja

A Mátrai borvidék kétségkívül legjellemzőbb karakterét az illatos szőlőfajták biztosítják. Erre építkezve készítették el MyMátra néven közösségi borukat az ottani szakemberek, mely a BorJour Mátrai Május esemény keretein belül, a Stefánia Palotában debütált a hazai borkedvelők előtt. Az eseményen 6 borászat jelent meg az új termékkel, de az év végéig újabb 3-4 csatlakozót várnak.

Az italerjesztés szakértői

Tizedik alkalommal megszervezett Fermentis Academy résztvevői újabb technológiai ismereteket szerezhettek. A budapesti Hélia Hotelben tartott eseményen előadások hangzottak el az alkoholos erjedés során szükséges tápanyagról, az idén tíz éves E2U koncepcióról, a kénfelhasználás minimalizálásáról, a speciális kéntermelő élesztőtörzsek felhasználásáról, valamint a szén-dioxidos italokról.

A kórokozók alig várták a csapadékos meleget – növényvédelmi előrejelzés 19. hét

Egy sor betegségnek kiváló feltételeket teremt, hogy a hosszan tartó aszály után csapadékosabbra fordult az idő, és a hőmérséklet is emelkedni kezdett. De szaporodnak a levéltetvek, levélbolhák és mindenféle molyok is, bőven van tehát növényvédelmi tennivaló a kertekben.

A sokarcú borvidék

Az Egri borvidék változatos természeti adottságai lehetővé teszik, hogy világszínvonalú fehér- és vörösborok kerüljenek ki a pincékből, hangzott el az Egri bornap Budapesten nevű rendezvényen. A sétálókóstolón 23 borászat mutatta be néhány tételét, a látogatók pedig ezen kívül három mesterkurzuson kaphattak mélyebb ismereteket a borvidékről, az Egri bikavérről és az egyedi dűlős borokról.

Vidékőrzéstől a kultúra ápolásáig

A falvak jövője szempontjából kulcskérdés, hogy közép- és hosszú távon a fiatalok mekkora része tudja ott elképzelni a jövőjét. A települések számára ez kihívás. Részben e kihívásra válaszul szervezi értékfeltáró-közösségfejlesztő programjait a Zala Vidékőrző és Kulturális Egyesület: a helyi értékek és a helyi potenciál preferálását népszerűsítjük, mondta tudósítónknak a szervezet elnöke, Németh Zsuzsanna.

Szőlészet: talajtakarás gumós perjével

A szőlősorok és a sorközök takarása régóta foglalkoztatja a szőlősgazdákat és a téma kutatóit. Megoldására a szőlősorok zöldítése, azaz biológiai lehetőség kínálkozik, ami nem új keletű módszer.