Back to top

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Az utóbbi évtizedekben a társadalmi igények és az erdőtörvény előírásai egy másik irányba, mégpedig a folyamatos erdőborítás szolgálatába mozdították el az erdőgazdálkodás iránytűjét.

A kocsánytalan tölgy fényigényesebb a bükknél
A kocsánytalan tölgy fényigényesebb a bükknél
Az erdőgazdálkodónak, mint az erdőterületek kezelőjének először 2005-ben volt lehetősége az üzemmód megválasztására. Társaságunk egy akkor indult kezdeményezésre döntött úgy, hogy kísérleti jelleggel elindítja Pro Silva Hungaria által megadott kezelési elvek szerinti erdőgazdálkodást, amely a minőségi faanyagtermelés mellett nagy hangsúlyt helyez az erdei ökoszisztémák és az erdei biodiverzitás fennmaradására.
A 2014-ben az Yvett ciklon által kidöntött fán a gombák sokasága osztozkodik
A 2014-ben az Yvett ciklon által kidöntött fán a gombák sokasága osztozkodik

Az erdőgazdaság minden gazdasági egységénél kiválasztott körülbelül 40-40 hektár erdőrészletet, amely korban, fafajösszetételben és szerkezetben reprezentálja az adott igazgatóság területének őshonos faállományát.

Az akkori Állami Erdészeti Szolgálat pedig engedélyezte a szálaló üzemmódra való átállást, azaz amikor az erdőben nem történik erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés, továbbá az erdő faállománya, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos. A kísérlettel arra voltunk kíváncsiak, hogy az addig kizárólag vágásos üzem- módban (a közel egykorú faállomány fenntartása, nevelése, majd térben és időben rendszeres időközönkénti véghasználata) kezelt erdők átvezethetőek-e a folyamatos erdőborítást eredményező, természeteshez hasonló erdőállapotba.

A gazdálkodói kezdeményezés hatására a 2005-ben még 100 százalékban vágásos üzemmódban kezelt erdők aránya 2010-re 92 százalékra, majd 2013-ra 86 százalékra csökkent,

Az érzékeny vizes élőhelyek megóvása kiemelten fontos
Az érzékeny vizes élőhelyek megóvása kiemelten fontos
és azzal arányosan nőtt a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok (átalakító, szálaló, faanyagtermelést nem szolgáló) aránya. Ez utóbbi jelenleg 12 százalék a Vas megyei állami erdőkben. A törvényi változások miatt az üzemmódok nevezéktana is módosult, például a szálaló üzemmódot örökerdőnek hívjuk.

Elsődleges célunk az erdőborítás folyamatosságának megőrzése, kiemelten a turisták által gyakrabban látogatott helyeken, közjóléti létesítmények közelében. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy fakitermeléseink során az adott állományban kijelöljük a területen hosszú távon meghagyandó „javafákat”, majd körülöttük – amennyiben szükséges – néhány fa kivágásával léket alakítunk ki. Ennek során

arra is vigyázunk, hogy a felső szintben lévő fák kitermeésével ne keletkezzen összefüggően 200-300 négyzetméternél nagyobb felújítandó üres vágásterület.

A lékekre azért van szükség, hogy lehetőséget teremtsünk a fényigényesebb fafajok – mint például a kocsányos tölgy – utánpótlásának.

A „kúposodó” bükkújulat az anyaállomány árnyalása mellett is kielégítően fejlődik
A „kúposodó” bükkújulat az anyaállomány árnyalása mellett is kielégítően fejlődik
Tapasztalataink szerint a nagyobb lékek kialakítása szakmailag nem indokolt, mivel ott már olyan mértékű gyomosodás indul(hat) meg, ami komoly ápolási feladatokat vonhat maga után. Korábbi kísérleteink során, néhány helyen elkövettük ezt a hibát, de akkor még az erdőkezelés gyerekcipőben járt és hiányzott az erre vonatkozó tapasztalat. Árnyéktűrő fafajok esetében – mint amilyen a Kőszegi-hegységben természetesen előforduló bükk – elegendő kisebb lékeket hagyni, mert az újulatban mindig lesz annyi egyéb fafaj, amennyi az elegyesség szempontjából kívánatos.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy lék egy javafa pótlását hivatott szolgálni. A csoportos nevelésre a jobb törzsminőség elérése érdekében van szükség.

Szakembereink a megfelelő lék kialakítása során nagyon sok szakmai tényezőt vesznek figyelembe, egyebek közt a környező állományok fafaj-összetételét, a záródást, a kitettséget.

Nem kell a földtől elrugaszkodott dologra gondolni, elég, ha szemünk elé képzeljük a tévében vagy képeken ábrázolt esőerdőt. Az erődinamikai folyamatok nálunk is hasonlóak. Kidől egy fa, annak helyén a lombkoronában keletkezik egy lék, amelyen át kellő fény jut a talajra, ahol „újraindulhat az élet”.

A lékekben védett fajok is megjelenhetnek, m mint a fecsketárnics
A lékekben védett fajok is megjelenhetnek, m mint a fecsketárnics

Az örökerdő-gazdálkodásunk során felhasználjuk a természetes folyamatokat. Egy kidőlt fa helyén bővítjük a lombkoronában keletkező léket, vagy szálalással teremtünk megfelelő körülményeket az újulat fenntartásához/megjelenéséhez.

A holt fa erdei életközösségek gyűjtőhelye
A holt fa erdei életközösségek gyűjtőhelye

A lékekben olykor „nem várt” növények is megjelennek, mint a hegyvidékeinken ritkán előforduló védett fecsketárnics.

Az olyan összetett életközösség, mint az erdei ökoszisztéma működőképessége, ellenálló képessége szempontjából nagyon fontos a változatosság, az érzékeny élőhelyek megóvása. Erre ad lehetőséget a gazdálkodás során az örökerdő üzemmód, miáltal olyan idős faegyedeket is meghagyhatunk a természetnek, amelyek önmagukban nem képviselnek gazdasági értéket, viszont búvó-, költő- és táplálkozó helyük a rovaroknak, madaraknak, denevéreknek. Ezek általában villám sújtotta, széltört, gomba által korhasztott egyedek, amelyeket a szakma biotópfának vagy holtfának nevez.

Türelem és fokozatosság. Ennek a két szónak van a legnagyobb jelentősége, amit az erdőben való gazdálkodásunk során mindig szem előtt kell tartanunk. Hagynunk kell a természeti folyamatokat érvényesülni, olykor azonban a kívánt erdőkép kialakítása érdekében szükséges lehet a szakszerű beavatkozás.

Tóth Péter
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Nagyobb biztonságban költhet Vasegerszeg térségében egy rétihéjapár

Ezentúl biztonságosabb körülmények között költhet Vasegerszeg közelében egy hamvasrétihéja-pár: a település térségében négy oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el burkolatot.

A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

A gazdáknak segíteniük kell a kártevők elleni biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásokat

A gazdákat és a termesztőket arra kérik, hogy küldjenek nagy fehér pillangóhernyókat a kutatóknak, hogy segítsék a növényi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos tanulmányokat.

Nyaralás Vlagyimir Putyin nyomában

Az oroszok egy új turisztikai csomagot népszerűsítenek, amely azokat a helyeket, városokat és látnivalókat fűzi fel egy útvonalra, amelyeket Vlagyimir Putyin szívesen látogat meg nyaralásai során.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

Az unió legnagyobb gabonatermése megúszta az extrém hőséget

Franciaországban a múlt héten a hőmérséklet elérte a 40 fokot, de a mezőgazdasági miniszter beszámolója szerint a forróság már nem okozott komoly károkat az idei gabonatermésben - még a tavaszi aszállyal kombinálva sem.

Lezárult a „Bölcs Fák” határon átívelő projektje

A matuzsálemfák megőrzése, megfelelő kezelése, dokumentálása kiemelt feladat, emellett fontos a népszerűsítésük, és közkinccsé tételük is határon innen és túl egyaránt - jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Gödöllői Királyi Kastély kertjében.

Bővül a tűzgyújtási tilalommal érintett terület hazánkban

A kritikusan száraz talajviszonyok és a kánikula miatt, az előreláthatóan továbbra is csapadékszegény időjárásra való tekintettel a hatóság 2022. június 24-től kiterjeszti a tűzgyújtási tilalmat Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A korlátozás Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is tovább él.

Az EU jogszabályokat vezetne be a növényvédő szerek használatának csökkentésére

Az Európai Bizottság jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.