Back to top

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Az utóbbi évtizedekben a társadalmi igények és az erdőtörvény előírásai egy másik irányba, mégpedig a folyamatos erdőborítás szolgálatába mozdították el az erdőgazdálkodás iránytűjét.

A kocsánytalan tölgy fényigényesebb a bükknél
A kocsánytalan tölgy fényigényesebb a bükknél
Az erdőgazdálkodónak, mint az erdőterületek kezelőjének először 2005-ben volt lehetősége az üzemmód megválasztására. Társaságunk egy akkor indult kezdeményezésre döntött úgy, hogy kísérleti jelleggel elindítja Pro Silva Hungaria által megadott kezelési elvek szerinti erdőgazdálkodást, amely a minőségi faanyagtermelés mellett nagy hangsúlyt helyez az erdei ökoszisztémák és az erdei biodiverzitás fennmaradására.
A 2014-ben az Yvett ciklon által kidöntött fán a gombák sokasága osztozkodik
A 2014-ben az Yvett ciklon által kidöntött fán a gombák sokasága osztozkodik

Az erdőgazdaság minden gazdasági egységénél kiválasztott körülbelül 40-40 hektár erdőrészletet, amely korban, fafajösszetételben és szerkezetben reprezentálja az adott igazgatóság területének őshonos faállományát.

Az akkori Állami Erdészeti Szolgálat pedig engedélyezte a szálaló üzemmódra való átállást, azaz amikor az erdőben nem történik erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés, továbbá az erdő faállománya, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos. A kísérlettel arra voltunk kíváncsiak, hogy az addig kizárólag vágásos üzem- módban (a közel egykorú faállomány fenntartása, nevelése, majd térben és időben rendszeres időközönkénti véghasználata) kezelt erdők átvezethetőek-e a folyamatos erdőborítást eredményező, természeteshez hasonló erdőállapotba.

A gazdálkodói kezdeményezés hatására a 2005-ben még 100 százalékban vágásos üzemmódban kezelt erdők aránya 2010-re 92 százalékra, majd 2013-ra 86 százalékra csökkent,

Az érzékeny vizes élőhelyek megóvása kiemelten fontos
Az érzékeny vizes élőhelyek megóvása kiemelten fontos
és azzal arányosan nőtt a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok (átalakító, szálaló, faanyagtermelést nem szolgáló) aránya. Ez utóbbi jelenleg 12 százalék a Vas megyei állami erdőkben. A törvényi változások miatt az üzemmódok nevezéktana is módosult, például a szálaló üzemmódot örökerdőnek hívjuk.

Elsődleges célunk az erdőborítás folyamatosságának megőrzése, kiemelten a turisták által gyakrabban látogatott helyeken, közjóléti létesítmények közelében. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy fakitermeléseink során az adott állományban kijelöljük a területen hosszú távon meghagyandó „javafákat”, majd körülöttük – amennyiben szükséges – néhány fa kivágásával léket alakítunk ki. Ennek során

arra is vigyázunk, hogy a felső szintben lévő fák kitermeésével ne keletkezzen összefüggően 200-300 négyzetméternél nagyobb felújítandó üres vágásterület.

A lékekre azért van szükség, hogy lehetőséget teremtsünk a fényigényesebb fafajok – mint például a kocsányos tölgy – utánpótlásának.

A „kúposodó” bükkújulat az anyaállomány árnyalása mellett is kielégítően fejlődik
A „kúposodó” bükkújulat az anyaállomány árnyalása mellett is kielégítően fejlődik
Tapasztalataink szerint a nagyobb lékek kialakítása szakmailag nem indokolt, mivel ott már olyan mértékű gyomosodás indul(hat) meg, ami komoly ápolási feladatokat vonhat maga után. Korábbi kísérleteink során, néhány helyen elkövettük ezt a hibát, de akkor még az erdőkezelés gyerekcipőben járt és hiányzott az erre vonatkozó tapasztalat. Árnyéktűrő fafajok esetében – mint amilyen a Kőszegi-hegységben természetesen előforduló bükk – elegendő kisebb lékeket hagyni, mert az újulatban mindig lesz annyi egyéb fafaj, amennyi az elegyesség szempontjából kívánatos.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy lék egy javafa pótlását hivatott szolgálni. A csoportos nevelésre a jobb törzsminőség elérése érdekében van szükség.

Szakembereink a megfelelő lék kialakítása során nagyon sok szakmai tényezőt vesznek figyelembe, egyebek közt a környező állományok fafaj-összetételét, a záródást, a kitettséget.

Nem kell a földtől elrugaszkodott dologra gondolni, elég, ha szemünk elé képzeljük a tévében vagy képeken ábrázolt esőerdőt. Az erődinamikai folyamatok nálunk is hasonlóak. Kidől egy fa, annak helyén a lombkoronában keletkezik egy lék, amelyen át kellő fény jut a talajra, ahol „újraindulhat az élet”.

A lékekben védett fajok is megjelenhetnek, m mint a fecsketárnics
A lékekben védett fajok is megjelenhetnek, m mint a fecsketárnics

Az örökerdő-gazdálkodásunk során felhasználjuk a természetes folyamatokat. Egy kidőlt fa helyén bővítjük a lombkoronában keletkező léket, vagy szálalással teremtünk megfelelő körülményeket az újulat fenntartásához/megjelenéséhez.

A holt fa erdei életközösségek gyűjtőhelye
A holt fa erdei életközösségek gyűjtőhelye

A lékekben olykor „nem várt” növények is megjelennek, mint a hegyvidékeinken ritkán előforduló védett fecsketárnics.

Az olyan összetett életközösség, mint az erdei ökoszisztéma működőképessége, ellenálló képessége szempontjából nagyon fontos a változatosság, az érzékeny élőhelyek megóvása. Erre ad lehetőséget a gazdálkodás során az örökerdő üzemmód, miáltal olyan idős faegyedeket is meghagyhatunk a természetnek, amelyek önmagukban nem képviselnek gazdasági értéket, viszont búvó-, költő- és táplálkozó helyük a rovaroknak, madaraknak, denevéreknek. Ezek általában villám sújtotta, széltört, gomba által korhasztott egyedek, amelyeket a szakma biotópfának vagy holtfának nevez.

Türelem és fokozatosság. Ennek a két szónak van a legnagyobb jelentősége, amit az erdőben való gazdálkodásunk során mindig szem előtt kell tartanunk. Hagynunk kell a természeti folyamatokat érvényesülni, olykor azonban a kívánt erdőkép kialakítása érdekében szükséges lehet a szakszerű beavatkozás.

Tóth Péter
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

Határérték alá csökkent a Sajó vastartalma Szlovákiában

A korábbi mérésekhez képest 96 százalékkal csökkent, így a megengedett határérték alá esett a Sajó vizének vastartalma a folyó szlovákiai szakaszán - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdán, a gazdasági minisztérium közlésére hivatkozva.

Aszály: nincs mire várni, lépni kell

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára - figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.

Gyéríthető a hód Magyarországon

Az Agrárminisztérium új rendelete augusztus 1-jével módosítja a védett és fokozottan védett állat- és növényfajokról szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet egyes paragrafusait. A rendelet értelmében az eurázsiai hód „(…) az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése (…) érdekében" riaszthatók, gyéríthetők, állományuknak szabályozása engedélyezhető.

A szuperhős képességekkel megáldott kis goda

Rekordot döntött egy madár még 2020-ban, miután 11 napon át pihenés nélkül repülte végig az Alaszaka–Új-Zéland távolságot. A Guardian cikke szerint a 12 ezer kilométeres távot úgy tette meg egyhuzamban, hogy mindeközben 88km/órás átlagsebességgel repült.

Tilos a világ legmagasabb fáját meglátogatni: börtön is járhat érte

Kaliforniában pénzbírsággal, vagy akár börtönnel is sújthatják a világ legmagasabb fáját látogatókat, miután az örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens) és a környező erdőség károkat szenvedett a mindent letipró turistáktól - közölte kedden a The Guardian című brit lap.

Külföldi nyaralásra Bodri is csak útlevéllel mehet

Sokan szeretnék házi kedvencüket magukkal vinni a külföldi nyaralásra. A kötelező kisállat útlevél mellett a kisállat utaztatásának az Európai Unióban egységes szabályai vannak, a különböző országok pedig speciális feltételeket is előírhatnak - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal keddi tájékoztatójában.

Indulnak a Tokaji Borongolók

Tokajbusz elnevezéssel speciális buszjáratokat indít a hétvégétől a Volánbusz, segítve a borturizmust Tokaj-Hegyalján.

Két hektár méhlegelő az ipartelepen

Méhlegelő várja a győri VGP Parkban a környék beporzóit, de hamarosan madáretetőket is telepít a logisztikai és könnyűipari ingatlanok európai szolgáltatója a 2 hektáros területre. A cégcsoport európai és hazai szinten elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett nem csak épületeinek tervezésénél, de a még nem beépített területek hasznosításánál is.

Az új trükk egyelőre túl magas a disznóknak

Ausztráliában időről időre nagy kárt okoznak a szabadon élő, visszavadult házisertések. Több éves szárazság után az elmúlt egy évben végre csapadékosabb volt az időjárás, aminek köszönhetően több kultúrában is rekordtermésre számítanak a gazdálkodók, csakhogy az esőnek köszönhetően több táplálékhoz jutottak a vadon élő sertések is, amitől robbanásszerűen megugrott a populáció.