Back to top

Vince-napi borverseny Temerinben: megújulás a koronavírus árnyékában

A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett.

Kovách Róbert egy tökverseny köszönhetően került a Temerini Kertbarátkör látóterébe. Évekkel ezelőtt a 231 centiméteres kerületű termésével ugyan csak második helyezést ért el, de a közösség annyira megfogta, hogy maradt. Fiatalként került a mintegy 160 taggal dicsekedhető Temerini Kertbarátkör élére. Míg a határon túli magyarságot egyes helyeken az egyház, a Vajdaságban jellemzően a szakma, így a kertbarátkörök fogják össze. Szerbiát tekintve Temerinben a találjuk a legnagyobb magyar közösséget.

„Mezőgazdasági iskolát végeztem, tököt termesztettem, fiatal is voltam, szívesen láttak”

- jegyezte meg, hogy néhány szakmai előadást meghallgatva kétsége sem maradt, hogy itt a helye. Rögtön bedobták a mély vízbe, két évig volt ellenőrző bizottsági tag, majd két év titkár funkciót mintegy nyolc évnyi alelnöki poszt követte. Az elmúlt év májusában a legtöbb szavazattal megnyerte az elnöki feladatokat.

„Korábban is kapacitáltak, de nem mertem bevállalni, úgy éreztem, hogy túl fiatal vagyok, de biztattak, eljön majd az én időm”- idézte a kezdeteket. A Kertbarátkör korábbi 160-as tagságából mára 120 aktív személyt számlálnak, többen az idősebb generációt képviselték, a mai napig 30-90 között oszlik meg a korosztály.

Kovách Róbert
Kovách Róbert
Fotó: viniczai

Amikor megalakult a Temerini Kertbarátkör, elsősorban a kertészeket, mezőgazdászokat fogta össze. A tagok között voltak szőlészek, borászok, mezőgazdasági termelők és pálinkások. Zömmel férfiak. A rendezvényeik lebonyolításához hölgyek segítségét kellett igénybe venniük, így kézenfekvő volt, hogy a kézimunka szakcsoportot is köreikbe fogadják.

„Temerin színes nemzetiségű település, de ugyanez mondható el az egyesületeiről is. Van itt sportegyesület, iparosok, természetvédők, méhészek egyesülete, köztük a Kertbarátkör, három kézimunka csoport üzemel. Bár a taglétszám az utóbbi időkben csökkent, most 120-an vagyunk, de ebből 20 olyan ember, aki tiszteletbeli tag, ami azt jelenti, hogy betöltötték a 80 évüket, és több mint tizenöt éve aktív tagok a Kertbarátkörben.”

Abban az időszakban vette át a vezetést, amikor a pandémia miatt nagyon nehéz volt szervezni bármit is.

Így voltak a májusi közgyűléssel is. Amikor átvette a vezetést, szembesülni kellett azzal a ténnyel is, hogy nagyon nehéz a papírmunkákat végezni. A másik nagy falatot az jelentette, hogy az előző elnökség idején felújított székházukba, a kerti-lakba be kellett költözni. Mire ezen túlestek, jött az Illés-napi rendezvény, melynek társszervezői az önkormányzat mellett. Ezt követte a tökfesztivál, s ezzel együtt a dilemma, meg lehet-e tartani. Bár az időjárás nem fogta pártjukat, a tökverseny sikeres volt.

Ősszel a szokásos szőlővásárlás kötötte le az energiájukat. A Kertbarátkör számára 10 mázsa, s másfélszer ennyi kell a tagoknak. A közös feldolgozás mellett sokat jelent az így együtt töltött idő. A borbál elmaradt, mert nem lehetett megtartani zárt térben a 140-150 embert megmozgató eseményt. Jött a Márton-nap, november 11-e, amit szűk borász körben ünnepeltek, s amint letették a poharakat, indult a Vince-napi borverseny szervezése.

Vince-napi borverseny 2021
Vince-napi borverseny 2021
Fotó: viniczai

Magyarországon nézve a kertbarátkörök tagságát, szembeötlő, hogy magas az átlagéletkor. Éppen ezért a tökverseny keretében szerveztek egy gyermekrajz kiállítást. Úgy vélték, már maga az jó, hogy a gyerekek fiatal korban hallanak a Kertbarátkörről. Összekötik rajzkiállítás, a tökversennyel. Ugyanígy van egy borverseny alkalmával. Ugyanígy van a Mikulás ünnep szervezésénél. Ma már tudják, a Kertbarátkörbe jön a Mikulással, és ajándékot hoz. „Ezek a gyerekek megnőnek, és aki valamikor a mikuláscsomagért állt sorba, megjelenik a boltversenyen. Nem feltétlenül a saját boraival, hanem segíteni. Azután kiks megtorpanás tapasztalható, a fiatalok próbálnak kibontakozni az életben, a szakma területén, vagy egyetemet végeznek, egszisztenciát építenek. Eljön a negyven éves kor, már családot alapítottak, valahova el kell menni a feleségnek, a férjnek szórakozni, és visszatalálnak. A Kertbarátkörben pedig különböző korosztályok, eltérő társadalmi háttérből érkezők találják meg a közös hangot.

Nem csak ünnepek vannak, a hétköznapokon is szerveznek programokat, előadásokat. Ehhez kiváló hátteret biztosít a 80 négyzetméteres kertész lakuk, amiben valamikor a Széchenyiek kertésze élte dolgos életét. Minden nap próbálják belakni az épületet, fölöslegesen télen sem fűtenek. Hétfőn kézimunkázóik jönnek össze, a kedd est a borászoké, szerdán a Falco Természetkedvelők Egyesülete - melynek nincs székháza – tartja összejöveteleit. A téli időszakban, amikor a határban még nem kezdődnek meg a munkálatok, szakmai előadásokat szerveznek csütörtökönként. Péntek a méhészeké, szombatonként meg szokták ünnepelni a tagok névnapjait. Többen összeállnak, és egy vacsorával megvendégelik egymást.
Amikor rendezvényre készülnek, a kertészlakot gyakrabban látogatják, megbeszélik egymással a teendőket. Bár már mindenki tudja, mi a feladata.

A temerini összejövetelek mellett a magyarországi testvéregyesületekkel is tartják a kapcsolatot. Szarvason a Tessedik Sámuel Kertbarátkör, Jánoshalmán a helyi gazdakör, emellett több borászati kapcsolatunk is van.
A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett. Az eredetileg kistermelőket célzó rendezvényen ma már nagy pincészetek is részt vesznek. Szerbián kívül a környező országokból is érkeznek vincellérek és bírák is. A temerini „bortermelők” vásárolt szőlőből készítik a boraikat, hiszen Temerin környékén elvétve van szőlőültetvény, az itteni „fekete-földön” jórészt gabonát termesztenek.

Fotó: viniczai

Az évek alatt Kárpát-medencei magyar összefogássá vált a temerini borverseny, melyhez társultak, főleg a hazai más nemzetiségű borászok is, megadva a tiszteletet a helyi magyar civil szervezet nemzetközi rendezvényének. A borminták számát figyelembe véve a Vince-napi Borfesztivál a legnagyobb, ilyen jellegű fesztivál, amely elsősorban a borkultúra fejlesztését szolgálja. Az idei, XXIV. megmérettetésre több, mint ötszáz minta érkezett.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Az ünnepek előtt nagyobb forgalom várható a borpiacon is

Az ünnepek előtt emelkedő forgalomra számít, hosszabb távon pedig stabil nyereséget remél a Grand Tokaj, Tokaj-Hegyalja legjelentősebb bortermelője.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A szerb sljivovica is felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára

A tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica csütörtökön felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Amibe a fűszerpaprika belepirul

A megmérettetést másnapján a Szatymazi Gazdakör, a Szatymaz Község Önkormányzata, a MATE KERTI ZKK Szegedi Kutató Állomás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezete, a MTA Kertészeti Albizottság, valamint a SZAB Kertészeti-, Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság nevével fémjelzett előadásokat Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg.