Back to top

Vince-napi borverseny Temerinben: megújulás a koronavírus árnyékában

A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett.

Kovách Róbert egy tökverseny köszönhetően került a Temerini Kertbarátkör látóterébe. Évekkel ezelőtt a 231 centiméteres kerületű termésével ugyan csak második helyezést ért el, de a közösség annyira megfogta, hogy maradt. Fiatalként került a mintegy 160 taggal dicsekedhető Temerini Kertbarátkör élére. Míg a határon túli magyarságot egyes helyeken az egyház, a Vajdaságban jellemzően a szakma, így a kertbarátkörök fogják össze. Szerbiát tekintve Temerinben a találjuk a legnagyobb magyar közösséget.

„Mezőgazdasági iskolát végeztem, tököt termesztettem, fiatal is voltam, szívesen láttak”

- jegyezte meg, hogy néhány szakmai előadást meghallgatva kétsége sem maradt, hogy itt a helye. Rögtön bedobták a mély vízbe, két évig volt ellenőrző bizottsági tag, majd két év titkár funkciót mintegy nyolc évnyi alelnöki poszt követte. Az elmúlt év májusában a legtöbb szavazattal megnyerte az elnöki feladatokat.

„Korábban is kapacitáltak, de nem mertem bevállalni, úgy éreztem, hogy túl fiatal vagyok, de biztattak, eljön majd az én időm”- idézte a kezdeteket. A Kertbarátkör korábbi 160-as tagságából mára 120 aktív személyt számlálnak, többen az idősebb generációt képviselték, a mai napig 30-90 között oszlik meg a korosztály.

Kovách Róbert
Kovách Róbert
Fotó: viniczai

Amikor megalakult a Temerini Kertbarátkör, elsősorban a kertészeket, mezőgazdászokat fogta össze. A tagok között voltak szőlészek, borászok, mezőgazdasági termelők és pálinkások. Zömmel férfiak. A rendezvényeik lebonyolításához hölgyek segítségét kellett igénybe venniük, így kézenfekvő volt, hogy a kézimunka szakcsoportot is köreikbe fogadják.

„Temerin színes nemzetiségű település, de ugyanez mondható el az egyesületeiről is. Van itt sportegyesület, iparosok, természetvédők, méhészek egyesülete, köztük a Kertbarátkör, három kézimunka csoport üzemel. Bár a taglétszám az utóbbi időkben csökkent, most 120-an vagyunk, de ebből 20 olyan ember, aki tiszteletbeli tag, ami azt jelenti, hogy betöltötték a 80 évüket, és több mint tizenöt éve aktív tagok a Kertbarátkörben.”

Abban az időszakban vette át a vezetést, amikor a pandémia miatt nagyon nehéz volt szervezni bármit is.

Így voltak a májusi közgyűléssel is. Amikor átvette a vezetést, szembesülni kellett azzal a ténnyel is, hogy nagyon nehéz a papírmunkákat végezni. A másik nagy falatot az jelentette, hogy az előző elnökség idején felújított székházukba, a kerti-lakba be kellett költözni. Mire ezen túlestek, jött az Illés-napi rendezvény, melynek társszervezői az önkormányzat mellett. Ezt követte a tökfesztivál, s ezzel együtt a dilemma, meg lehet-e tartani. Bár az időjárás nem fogta pártjukat, a tökverseny sikeres volt.

Ősszel a szokásos szőlővásárlás kötötte le az energiájukat. A Kertbarátkör számára 10 mázsa, s másfélszer ennyi kell a tagoknak. A közös feldolgozás mellett sokat jelent az így együtt töltött idő. A borbál elmaradt, mert nem lehetett megtartani zárt térben a 140-150 embert megmozgató eseményt. Jött a Márton-nap, november 11-e, amit szűk borász körben ünnepeltek, s amint letették a poharakat, indult a Vince-napi borverseny szervezése.

Vince-napi borverseny 2021
Vince-napi borverseny 2021
Fotó: viniczai

Magyarországon nézve a kertbarátkörök tagságát, szembeötlő, hogy magas az átlagéletkor. Éppen ezért a tökverseny keretében szerveztek egy gyermekrajz kiállítást. Úgy vélték, már maga az jó, hogy a gyerekek fiatal korban hallanak a Kertbarátkörről. Összekötik rajzkiállítás, a tökversennyel. Ugyanígy van egy borverseny alkalmával. Ugyanígy van a Mikulás ünnep szervezésénél. Ma már tudják, a Kertbarátkörbe jön a Mikulással, és ajándékot hoz. „Ezek a gyerekek megnőnek, és aki valamikor a mikuláscsomagért állt sorba, megjelenik a boltversenyen. Nem feltétlenül a saját boraival, hanem segíteni. Azután kiks megtorpanás tapasztalható, a fiatalok próbálnak kibontakozni az életben, a szakma területén, vagy egyetemet végeznek, egszisztenciát építenek. Eljön a negyven éves kor, már családot alapítottak, valahova el kell menni a feleségnek, a férjnek szórakozni, és visszatalálnak. A Kertbarátkörben pedig különböző korosztályok, eltérő társadalmi háttérből érkezők találják meg a közös hangot.

Nem csak ünnepek vannak, a hétköznapokon is szerveznek programokat, előadásokat. Ehhez kiváló hátteret biztosít a 80 négyzetméteres kertész lakuk, amiben valamikor a Széchenyiek kertésze élte dolgos életét. Minden nap próbálják belakni az épületet, fölöslegesen télen sem fűtenek. Hétfőn kézimunkázóik jönnek össze, a kedd est a borászoké, szerdán a Falco Természetkedvelők Egyesülete - melynek nincs székháza – tartja összejöveteleit. A téli időszakban, amikor a határban még nem kezdődnek meg a munkálatok, szakmai előadásokat szerveznek csütörtökönként. Péntek a méhészeké, szombatonként meg szokták ünnepelni a tagok névnapjait. Többen összeállnak, és egy vacsorával megvendégelik egymást.
Amikor rendezvényre készülnek, a kertészlakot gyakrabban látogatják, megbeszélik egymással a teendőket. Bár már mindenki tudja, mi a feladata.

A temerini összejövetelek mellett a magyarországi testvéregyesületekkel is tartják a kapcsolatot. Szarvason a Tessedik Sámuel Kertbarátkör, Jánoshalmán a helyi gazdakör, emellett több borászati kapcsolatunk is van.
A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett. Az eredetileg kistermelőket célzó rendezvényen ma már nagy pincészetek is részt vesznek. Szerbián kívül a környező országokból is érkeznek vincellérek és bírák is. A temerini „bortermelők” vásárolt szőlőből készítik a boraikat, hiszen Temerin környékén elvétve van szőlőültetvény, az itteni „fekete-földön” jórészt gabonát termesztenek.

Fotó: viniczai

Az évek alatt Kárpát-medencei magyar összefogássá vált a temerini borverseny, melyhez társultak, főleg a hazai más nemzetiségű borászok is, megadva a tiszteletet a helyi magyar civil szervezet nemzetközi rendezvényének. A borminták számát figyelembe véve a Vince-napi Borfesztivál a legnagyobb, ilyen jellegű fesztivál, amely elsősorban a borkultúra fejlesztését szolgálja. Az idei, XXIV. megmérettetésre több, mint ötszáz minta érkezett.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Országos Borverseny: a magyar borok rangadója

Az érzékszervi minősítésnek több szintjét különböztetjük meg: a kötelező hatósági minősítésen túl kiemelt szerepe van borversenyeknek, a kereskedelmi minősítéseknek, minőségbiztosítási intézményeknek, valamint szakmai kiadványok által felkért bizottságok, vagy szakértők pontozásán alapuló minősítési eredményeinek. Összességében valamennyi minősítés a fogyasztó tájékoztatására hivatott.

Drónok a szőlőültetvényben

A MyActionCam Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozatot indított, amelynek célja, hogy közelebb hozza az új technológiát a felhasználókhoz. A roadshow harmadik állomásán - szántóföld és gyümölcsültetvény után- most egy szőlőültetvény felett repkedtek a drónok.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

Megújult az Erdélyi és Partiumi Borverseny

Ma már nem kérdés, hogy a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrája egységes egész. Ugyan évtizedeken keresztül el volt vágva egymástól a szakma, s ennek köszönhetően a fejlődés is másféle irányt vett, de az évszázados hagyományok, a közös múlt letagadhatatlan. Régóta hangoztatjuk, megérett a változásra, megújulásra az Erdélyi Borverseny, hogy még jobban fel lehessen zárkóztatni az erdélyi borászokat.

Eljött a szőlőkabóca elleni védekezés ideje – növényvédelmi előrejelzés 26. hét

A tavasz óta elképesztő méreteket öltő levéltetű-fertőzés kezd alábbhagyni ugyan, de nem maradunk megoldásra váró probléma nélkül. Rajzik egyebek között az almamoly, fertőz a szőlőlisztharmat, és most vannak olyan fejlettségi állapotban a szőlőkabóca lárvái, hogy meg kell kezdeni ellenük a védekezést.

Balatoni fotók a füredi Gyetvai-Villában: Pályi Zsófia kiállítása

A Balatontól pár percre található, impozánsan felújított balatonfüredi Villa Gyetvai borászatként és egyben művészeti kiállítótérként is funkcionál. Az idei nyáron a szívükhöz közel álló téma került a villa falaira, egy nemzetközileg is elismert fotósorozat a Balatonról, amely egészen augusztus 10-ig megtekinthető.

Kástélyos bor, vagy siller?

A név nem egy szőlőfajtára utal, siller szőlő nem létezik. A siller egy színtartomány - a rozénál sötétebb, a vörösbornál halványabb. Hazánkban hívják sillernek, kástélyos bornak, vagy német nyelvterületen fuxlinak (utalva a rőt rókaszínre).

Megsemmisítő csapás érte a feléledő ukrán borászatot

A volt Szovjetunióban a földdel tették egyenlővé az ukrajnai szőlőültetvényeket. Miután független lett, Ukrajnában újra fölépült a szőlő-bor ágazat, és ezt a fejlődést vetette vissza a háború, a közvetlen káron túl a szállítások megtorpanása miatt is. A Fekete-tenger környéki ültetvények szenvedtek kárt, a magyar és román határhoz közeli szőlőterületeket nem érte találat.

„Cukorhiány” és takarmányválság

Annak ellenére, hogy minden írni-olvasni tudó ember számára világos kellene legyen Szerbiában, hogy az ország mindegyik alapvető élelmiszerből többet állít elő, mint amennyit 7 millió lakosa képes volna elfogyasztani, május folyamán pánikszerűen vásárolták fel a cukrot, és emiatt az 1 kilogrammos kiszerelés az egész országban eltűnt a boltok polcairól.