Back to top

Sertés helyett krokodil a tányéron

Oly mértékben megdrágult a sertéshús, hogy helyette inkább krokodilt vásárolnak Thaiföldön. A sertéshús Thaiföldön kilónként közel 2000 Ft-nak megfelelő összegbe kerül, a krokodilhús csak körülbelül a felébe.
A sertés drágulását egyértelműen a sertéspestis járványnak tulajdonítják, és sokan más alternatívát keresnek a disznóhús kiváltására.

Ez az oka annak, hogy a krokodilhús jelenleg igen

népszerűvé vált a Délkelet-ázsiai országban.

- A sertéshús árának emelkedése miatt Thaiföldön egyre többen fordulnak alternatívaként a krokodilok felé. A hüllőhús nemcsak olcsóbb és ízletesebb, hanem viszonylag zsírmentes és tele van fehérjével - mondta Wichai Rungtaweechai-t, a közép-thaiföldi Nakhon Pathom tartományban lévő krokodilfarm tulajdonosa. A krokodilhúst kilónként körülbelül 1000 Ft-ért lehet kapni, míg egy kiló sertéshús 2000 Ft.

Sok krokodilfarm eddig az exportra összpontosított, de mostanában egyre inkább a belföldi piacot szolgálják ki.

A szakértők szerint a krokodilokat általában három és fél éves korukban vágják le, amikor 30-40 kilogramm körüli súlyuk van. Egy állat körülbelül tizenkét kilogramm húst ad.

Az ínyencek szerint a farok felső része a legnépszerűbb és legfinomabb darab. Íze a baromfihúséhoz hasonló.

- A test más részeiből származó hús is sokféleképpen felhasználható, például grillezett ételekben tésztával, vagy wokban elkészítve - mondta a farm tulajdonosa.

Japánban is folynak kísérletek a krokodilhús elfogadtatása érdekében. Oszaka város Toyonaka
kerületében 41 önkormányzati általános iskolában krokodilpogácsákat és kroketteket szolgáltak fel ebédre egy akció keretében.

A cél az volt, hogy a gyerekek jobban érdeklődjenek az iskolai ebéd iránt. A számítás bejött, mert a diákok nagyon elégedettek voltak a krokodilból készült fogással.

Táplálkozási oktatók és mások felvetették a krokodilhús felhasználásának ötletét, és egy szakács kifejlesztette a pogácsákat és krokettet. A Thaiföldön tenyésztett sziámi krokodilokból származó karajhús mindkét étel mintegy 10%-át teszi ki. A krokodilhús ára jelenleg a sertés- és marhahús közé esik Japánban.

-Azt gondolom, hogy a diákok általában azért hagyják ott az ételt, mert nem érdekli őket az iskolai ebéd. Szeretném, ha jobban érdekelné őket az alapanyag, és mindent egyenek meg -érvelt az új alapanyag mellett Yoko Fujihara, a Kokumei Általános Iskola táplálkozási oktatója. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag/gettotex.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.