A nem szakszerű tárolás során több betegség megjelenhet, a kórokozók többsége azonban már a szántóföldön megtámadja a hagymát. A tárolási betegségek ellen is a megelőzés a legjobb védekezés.
A helyes betakarítási idő kiválasztása nagy hatással van a tárolhatóság hosszára. A fejeket akkor emeljük ki a földből, amikor a növények nagy részének megdőlt a lombja. A korai felszedés terméskieséssel jár, és nagyobb az éretlen, nem zárt szárrészű, „nyakas”, ezáltal kevésbé tárolható hagymák aránya.
A felszedés után a rendre rakott hagymát 7-10 napig utóérleljük. Ennek során a gyökér és a lomblevelek leszáradnak, és a buroklevél is szárazzá válik. A megfelelő tárolás feltétele az alacsony hőmérséklet, a csekély relatív páratartalom és a folyamatos légcsere, amely megakadályozza a páralecsapódást. A hagyma tárolására a 0 °C-os hőmérséklet és a 65-70%-os relatív páratartalom a legkedvezőbb. A tárolási hőmérséklet alsó határa a mínusz 3 °C, eddig a hőmérsékleti küszöbig nem károsodik a hagyma. Alacsonyabb hőmérsékleten azonban jelentős fagykárral kell számolnunk.
A hagyma tárolási betegségei közül az ervíniás lágyrothadás kórokozója az Erwinia carotovora subsp. carotovora. A baktériumfaj gazdanövényköre széles. Fertőzésekor a hagymán a nyaki részről kiinduló lágy, bűzös rothadás figyelhető meg, amely fokozatosan átterjed a pikkelylevelekre. A hagyma megpuhul.
A baktérium a hagyma szöveteiben rendkívül gyorsan terjed, és 2-4 hét alatt a teljes rothadását okozza.
A hagyma pszeudomonászos rothadását a Pseudomonas alliicola baktériumfaj okozza. Esős, nedves időjárás esetén fertőzi a növényállományt, majd főleg tárolt hagymán alakul ki a tünete. A hagyma nyaki része bűzös rothadásnak indul, majd a rothadás lefelé terjed a hagymafejben. A leghatásosabb védekezés a megelőzés, csak ép, egészséges hagymát tároljunk. A tárolóhelyiségeket fertőtlenítsük, a tárolás során pedig rendszeresen szellőztessünk.
Szabadföldön és tárolóban, dughagymán, étkezési és anyahagymán egyaránt előfordulhat a hagyma fuzáriumos rothadása, melynek kórokozója a Fusarium oxysporum f. sp. cepae gombafaj. A fehér húsú hagymafajták fogékonyabbak a betegségre. A kórokozó talajlakó gomba, a talajban lévő növénymaradványokon több évig fennmarad. Fertőzési forrás lehet a vetőmag, valamint a fertőzött dughagyma is. A fertőzött mag gyakran elpusztul, nem kel ki.
Szabadföldön, nyáron az érésközeli állapotban fertőzi a kórokozó a hagyma gyökereit, az ép külső burokleveleken át nem tud bejutni. A magas hőmérsékletű, nedves talaj kedvez a fertőzésnek. Szabadföldről a tárolóba a beteg hagymákkal kerül, majd kedvezőtlen tárolási körülményeken továbbterjed. A beteg hagymák mumifikálódnak. A védekezés alapja a vetésforgó betartása, és a vetőmagcsávázás.
A minél kisebb veszteség érdekébenA hagymát száraz, csapadékmentes időszakban szedjük fel, és csak akkor, ha a növekedése már befejeződött és a lombja leszáradt. Felszedés után a hagymafejeket száraz, csapadéktól védett területen terítsük szét. A szárítás után következik a hagymák növényi maradványoktól és talajtól való megtisztítása, majd a tárolásra alkalmatlan darabok kiválogatása, eltávolítása. A tárolóban minél hűvösebb legyen, mivel a tárolási betegségek elsősorban az alacsony hőmérséklettel és az alacsony páratartalommal szoríthatók vissza. A hőmérsékletet rendszeresen ellenőrizzük, szükség szerint szellőztessünk! Ne feledkezzünk meg a tárolt hagymák időnkénti ellenőrzéséről sem, és a károsodott, bármilyen tüneteket mutató fejeket távolítsuk el. |
A botrítiszes rothadás (kórokozója vöröshagymán a Botrytis aclada, póréhagymán a Botrytis porri) esetén a hagymafélék vizenyősen rothadnak, a sebzések kedveznek a kórokozóknak. A burokleveleket lehántva vagy a hagymafejet kettévágva megfigyelhetjük, hogy a húsos levelek szürkésbarnák, enyhén vizenyősek, de nem bűzösek. A hagymákat magas hőmérsékleten tárolva a buroklevelek alatt dús, szürkésbarna gyep, alacsony hőmérsékleten viszont szürkésfehér bevonat jelenik meg. Végül a hagymafej elrothad, mumifikálódik.
A fertőzött magból beteg szikleveles növény fejlődik, a sziklevelek felületén kialakul a konídiumtartó gyep, a szürke penészgyep. A kórokozónak kedvez az alacsonyabb hőmérséklet (15-20 °C) és a nedves időjárás. Fontos a megelőzés, a sebzések kerülése, a 3-4 éves vetésforgó betartása, egészséges szaporítóanyag használata, csávázás. Kémiai védekezésre felszívódó szerek használhatók. A fertőzés szabadföldön következik be, de később a tárolás során továbbterjedhet. A tárolóban fontos a szellőztetés megoldása.
A hagyma aszpergilluszos betegségét az Aspergillus niger okozza. A hagyma külső száraz buroklevele alatt sorokba rendeződve vagy elszórtan apró, fekete konídiumtartó-csoportok láthatók, amelyek a felületről letörölhetők. A gomba sebzéseken, vagy a gyökereken vagy a szárítónyakon keresztül jut be a hagymába.
Konídiumai a felszedéskor kerülnek a hagymára. A kórokozó hőmérsékleti igénye rendkívül magas. A szabadföldről a tárolóba kerülve a magas hőmérséklet hatására elszaporodik a nyirkos felületű hagymákon. A megelőzéshez fontos a gondos betakarítás és tárolás. Sérült, repedt hagymák ne kerüljenek be a tárolóba.
Dr. Karacs-Végh Anita
MATE Növényvédelmi Intézet