Back to top

Tárolási betegségek hagymán

A hagyma sikeres tárolásához feltétlenül ismerni kell a fajtákat. A tárolhatóság szoros összefüggésben van a fajták szárazanyag- és szénhidrát-tartalmával, a csípősséggel, a buroklevelek számával, valamint azok minőségével. A fajták többsége közepesen (márciusig) tárolható. A vöröshagyma akkor alkalmas tárolásra, ha a nyaka zárt és a takarólevelek szárazak.

A nem szakszerű tárolás során több betegség megjelenhet, a kórokozók többsége azonban már a szántóföldön megtámadja a hagymát. A tárolási betegségek ellen is a megelőzés a legjobb védekezés.

A helyes betakarítási idő kiválasztása nagy hatással van a tárolhatóság hosszára. A fejeket akkor emeljük ki a földből, amikor a növények nagy részének megdőlt a lombja. A korai felszedés terméskieséssel jár, és nagyobb az éretlen, nem zárt szárrészű, „nyakas”, ezáltal kevésbé tárolható hagymák aránya.

A kései betakarításkor pedig számolni kell a visszagyökeresedéssel, a buroklevelek repedésével, valamint a korai kihajtással a tárolás során.

A felszedés után a rendre rakott hagymát 7-10 napig utóérleljük. Ennek során a gyökér és a lomblevelek leszáradnak, és a buroklevél is szárazzá válik. A megfelelő tárolás feltétele az alacsony hőmérséklet, a csekély relatív páratartalom és a folyamatos légcsere, amely megakadályozza a páralecsapódást. A hagyma tárolására a 0 °C-os hőmérséklet és a 65-70%-os relatív páratartalom a legkedvezőbb. A tárolási hőmérséklet alsó határa a mínusz 3 °C, eddig a hőmérsékleti küszöbig nem károsodik a hagyma. Alacsonyabb hőmérsékleten azonban jelentős fagykárral kell számolnunk.

A botrítiszes betegség során a hagyma rothad, de nem bűzös
A botrítiszes betegség során a hagyma rothad, de nem bűzös
Fotó: Dr. Karacs-Végh Anita

A hagyma tárolási betegségei közül az ervíniás lágyrothadás kórokozója az Erwinia carotovora subsp. carotovora. A baktériumfaj gazdanövényköre széles. Fertőzésekor a hagymán a nyaki részről kiinduló lágy, bűzös rothadás figyelhető meg, amely fokozatosan átterjed a pikkelylevelekre. A hagyma megpuhul.

A kórokozó a hagymával kerül be a termőhelyről a tárolóba, ám 10 °C alatt a jelenlétének gyakorlatilag nincs jelentősége. Az annál magasabb hőmérsékleten kezdi megfertőzni a hagymákat.

A baktérium a hagyma szöveteiben rendkívül gyorsan terjed, és 2-4 hét alatt a teljes rothadását okozza.

A hagyma pszeudomonászos rothadását a Pseudomonas alliicola baktériumfaj okozza. Esős, nedves időjárás esetén fertőzi a növényállományt, majd főleg tárolt hagymán alakul ki a tünete. A hagyma nyaki része bűzös rothadásnak indul, majd a rothadás lefelé terjed a hagymafejben. A leghatásosabb védekezés a megelőzés, csak ép, egészséges hagymát tároljunk. A tárolóhelyiségeket fertőtlenítsük, a tárolás során pedig rendszeresen szellőztessünk.

Szabadföldön és tárolóban, dughagymán, étkezési és anyahagymán egyaránt előfordulhat a hagyma fuzáriumos rothadása, melynek kórokozója a Fusa­rium oxysporum f. sp. cepae gombafaj. A fehér húsú hagymafajták fogékonyabbak a betegségre. A kórokozó talajlakó gomba, a talajban lévő növénymaradványokon több évig fennmarad. Fertőzési forrás lehet a vetőmag, valamint a fertőzött dughagyma is. A fertőzött mag gyakran elpusztul, nem kel ki.

A beteg palánták a gyökérnyaknál befűződnek, kidőlnek.

Szabadföldön, nyáron az érésközeli állapotban fertőzi a kórokozó a hagyma gyökereit, az ép külső burokleveleken át nem tud bejutni. A magas hőmérsékletű, nedves talaj kedvez a fertőzésnek. Szabadföldről a tárolóba a beteg hagymákkal kerül, majd kedvezőtlen tárolási körülményeken továbbterjed. A beteg hagymák mumifikálódnak. A védekezés alapja a vetésforgó betartása, és a vetőmagcsávázás.

A minél kisebb veszteség érdekében

A hagymát száraz, csapadékmentes időszakban szedjük fel, és csak akkor, ha a növekedése már befejeződött és a lombja leszáradt. Felszedés után a hagymafejeket száraz, csapadéktól védett területen terítsük szét. A szárítás után következik a hagymák növényi maradványoktól és talajtól való megtisztítása, majd a tárolásra alkalmatlan darabok kiválogatása, eltávolítása.

A tárolóban minél hűvösebb legyen, mivel a tárolási betegségek elsősorban az alacsony hőmérséklettel és az alacsony páratartalommal szoríthatók vissza. A hőmérsékletet rendszeresen ellenőrizzük, szükség szerint szellőztessünk! Ne feledkezzünk meg a tárolt hagymák időnkénti ellenőrzéséről sem, és a károsodott, bármilyen tüneteket mutató fejeket távolítsuk el.

A botrítiszes rothadás (kórokozója vöröshagymán a Botrytis aclada, póréhagymán a Botrytis porri) esetén a hagymafélék vizenyősen rothadnak, a sebzések kedveznek a kórokozóknak. A burokleveleket lehántva vagy a hagymafejet kettévágva megfigyelhetjük, hogy a húsos levelek szürkésbarnák, enyhén vizenyősek, de nem bűzösek. A hagymákat magas hőmérsékleten tárolva a buroklevelek alatt dús, szürkésbarna gyep, alacsony hőmérsékleten viszont szürkésfehér bevonat jelenik meg. Végül a hagymafej elrothad, mumifikálódik.

Fertőzési forrás lehet a talaj, a vetőmag, a fertőzött hagymafej és a növénymaradványok.

A fertőzött magból beteg szikleveles növény fejlődik, a sziklevelek felületén kialakul a konídiumtartó gyep, a szürke penészgyep. A kórokozónak kedvez az alacsonyabb hőmérséklet (15-20 °C) és a nedves időjárás. Fontos a megelőzés, a sebzések kerülése, a 3-4 éves vetésforgó betartása, egészséges szaporítóanyag használata, csávázás. Kémiai védekezésre felszívódó szerek használhatók. A fertőzés szabadföldön következik be, de később a tárolás során továbbterjedhet. A tárolóban fontos a szellőztetés megoldása.

Alacsony hőmérsékleten nem jelenik meg a hagyma aszpergilluszos betegsége, de fontos a megelőzés is: sérült hagymák ne kerüljenek a tárolóba
Alacsony hőmérsékleten nem jelenik meg a hagyma aszpergilluszos betegsége, de fontos a megelőzés is: sérült hagymák ne kerüljenek a tárolóba
A hagyma aszpergilluszos betegségét az Aspergillus niger okozza. A hagyma külső száraz buroklevele alatt sorokba rendeződve vagy elszórtan apró, fekete konídiumtartó-csoportok láthatók, amelyek a felületről letörölhetők. A gomba sebzéseken, vagy a gyökereken vagy a szárítónyakon keresztül jut be a hagymába.

A kórokozó az elhalt növényrészeken rendkívül hosszú ideig életképes, sőt szaporodni is tud rajtuk.

Konídiumai a felszedéskor kerülnek a hagymára. A kórokozó hőmérsékleti igénye rendkívül magas. A szabadföldről a tárolóba kerülve a magas hőmérséklet hatására elszaporodik a nyirkos felületű hagymákon. A megelőzéshez fontos a gondos betakarítás és tárolás. Sérült, repedt hagymák ne kerüljenek be a tárolóba.

Dr. Karacs-Végh Anita

MATE Növényvédelmi Intézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Kerti és konyhai gyógynövények sebkezelésre

Bárki elszenvedhet kisebb balesetet kertészkedés közben, hiszen néha még egy fűszál is „komoly” vágást okozhat, a tüskékről, tövisekről nem is beszélve. Mikor máskor történhetne meg a baj, mint amikor éppen nincsen nálunk fertőtlenítőszer és sebtapasz. Vagy mégis? Nézzünk csak körül a kertben!