Back to top

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az Országfásítási Program 2019-es meghirdetése óta már több mint 40 ezer hektár új erdő és faültetvény létesítésére pályáztak a magyar gazdák.

Az állami erdőgazdaságoknál folyó erdőtelepítési mintaprogramok keretében pedig 2019/2020-ban 554 hektár, 2020/2021-ben 683 hektár erdőt telepítettek.

Ezen munka keretében az Újszülöttek Erdeje Program részeként több mint 3 millió facsemete került földbe – tette hozzá a miniszter. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy az országfásítás részeként a Településfásítási Programban 2020 és 2022 között 1362 településen 36 ezer sorfát ültetnek el. A települések a fákat leggyakrabban játszóterek, sportpályák árnyékolására vagy iskola-, óvodaudvarok szépítésére használták fel. A legtöbb esetben a települések közösségi esemény keretében ültették el a fákat, bevonva ezzel a fiatalokat is, így a kezdeményezés környezeti nevelési szempontokat is szolgál.

Az elmúlt évek eredményei kapcsán a miniszter kitért arra is, hogy 2017 és 2022 között több mint 160 db Natura 2000 fenntartási terv kihirdetésére került sor. A gazdálkodók, valamint az erdészeti és természetvédelmi igazgatási szervezetek által készített tervek mintegy 450 ezer hektár Natura 2000 besorolású erdőterület természeti szempontú kezelését teszik lehetővé.

Hangsúlyozta, az állami erdőgazdasági társaságok az elmúlt tíz évben a szociális tüzelőanyag programban mintegy 1.200.000 m3 tűzifát biztosítottak a kezdeményezésben részt vevő önkormányzatoknak.

Az állami cégcsoport kiszámítható munkája így folyamatosan lehetővé tette a leginkább rászorultak megsegítését a téli fűtési időszakban.

Nagy István kifejtette, az erdőgazdaságok kezelik és működtetik az ország egyik legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját. 2010 óta csaknem 27 milliárd forint értékben zajlottak erdei beruházások. Ezeknek köszönhetően a cégcsoport 52 új kilátót, 40 erdei szálláshelyet, 17 látogatóközpontot és 11 erdei iskolát létesített, mintegy 150 létesítményt pedig felújított. A turisztikai infrastruktúra működtetésére és fenntartására az erdőgazdaságok évente több mint 4 milliárd forintot fordítanak – sorolta a tárcavezető.

Forrás: 
AM közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Közös Agrárpolitikából magyar lehetőség - KAP 2023–2027

Tartalmas, nehézségekben és sikerekben egyaránt bővelkedő időszak áll mögöttünk, és minden bizonnyal előttünk is. Számos komoly vitát és szakmai egyeztetést követően, kompromisszumkészen, de a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal dűlőre jutnunk a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteit illetően.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.