Back to top

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

Levélgubacsok babéron
Levélgubacsok babéron
Fotó: Bodor János
A babér-levélbolha (Trioza alacris) a mediterrán térségben és az enyhe telű Nyugat-Európában elterjedt faj, alkalmi kártevő Dánia, Svédország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Svájc, valamint a Kaukázus, a Krím-félsziget és Grúzia babérjain. Jelentős kártevő Olaszországban, Albániában, Görögországban. Az Egyesült Államokba és Dél-Amerikába is behurcolták.

Budapesten először 2009-ben konténeres nemes babéron (Laurus nobilis) károsított, majd tavaly nyáron újra fölbukkant.

A besodródott levelekben különböző fejlettségű lárvák szívogattak, majd néhány nap múlva szárnyas imágóvá alakultak. Ezek a babérok külföldről származtak. A károsított babérokon a fonák oldalra tekeredett lemezű levelek sárgultak, felszínükön fehér levedlett lárvabőrök látszottak. A torzult levelek biztos védelmet nyújtottak a fejlődő levélbolha-lárváknak.

Károsított babérág
Károsított babérág
Fotó: Bodor János

A levélbolhák a kabócákra és a levéltetvekre is hasonlítanak.

A kifejlett lárvák (nimfa) világos- vagy zöldessárgák. A belőlük kialakult hímek 3,1-3,9 milliméter, a nőstények 3,4-4 milliméter hosszúak. Színük világos- vagy sötét­sár­ga, barnás foltokkal. Hártyás szárnyaikat háztetőszerűen tartják nyugalmi helyzetükben, a testük fölött összezárva. A hátulsó lábaik a többinél vastagabbak, zavarásra villámgyorsan tudnak elrugaszkodni, mielőtt szárnyra kelnének. A külsejük levéltetűszerű, a mozgásuk a kabócákékra emlékeztet. A levélbolhák sok faja közül eddig viszonylag kevés volt nálunk a kártevő.

Az almán egy, a körtén három faj károsított. Ez utóbbiak egyes években elszaporodva jelentős károkat okoztak.

Ennek fő oka mindig a szakszerűtlen, menetrendszerű, túlzott vegyi védekezés volt, ami inkább a természetes ellenségeiket pusztította, és ezzel szabad teret engedett a levélbolháknak.

Kifejlődött levélbolha
Kifejlődött levélbolha
Fotó: Bodor János
A babér-levélbolha gubacsai nyáron hívták föl magukra a figyelmet. A babérokat gubacsszerűen besodródott, megvastagodott, elszíneződött levelek csúfították el. A kártevő Olaszországból jöhetett a tápnövényével. A jövevény mediterrán vidékeken honos, ahol a fagyot nem tűrő babér szabadföldön is él. A babér-levélbolha csak fagymentes vidékeken képes védelem nélkül áttelelni, de természetesen a fűtött helyre bevitt babérral a levélbolhája is sikeresen telelhet. Mint ahogy a behurcolt levélbolhák is átteleltek az éppen csak fagymentes helyen tárolt edényes babérokon, így a környező országokban és Nyugat-Európában is kellemetlen kártevője lett az üvegházban teleltetett babéroknak. Melegebb éghajlaton akár öt nemzedéke is kifejlődhet.

Nálunk legfeljebb két nemzedéke lehetséges, az is csak akkor, ha a babér növekedése folyamatos, mert a levélbolha táplálkozására csak a zsenge levelek alkalmasak.

Tápnövénye csak a nemes babér (Lau­rus nobilis), a Kanári-szigeteken erdőt alkotó Laurus azoricán egy másik faj, a Trioza laurisilvae él.

A száraz növényrészek védelmében áttelelő levélbolhák tavasszal az erősebb fölmelegedések hatására jönnek elő, amikor a babér rügyei már megpattantak. A 3-4 milliméteres, sötétsárga, barna foltos szárnyas alakok a zsenge levelek peremén szívogatva azokat besodródásra késztetik, miközben a belső felületre a nőstények lerakják a tojásaikat.

A viaszos lárva
A viaszos lárva
Fotó: Bodor János
A sodrat védelmében táplálkozó lárvák a levélgubacs kialakulását meggyorsítják. A gubacsok kezdetben sárgák, fokozatosan megbarnulnak, végül megfeketednek. A lapos testű lárvák rövid lábúak, lassan mozognak, csoportosan szívogatnak. Testüket vastag viaszréteg védi. Cukortartalmú ürülék­gömböcskéiket is viasz borítja.

Öt lárvafokozat után alakulnak ki a szárnyas rovarok, azok testét már nem borítja viaszváladék.

Legfontosabb természetes ellenségeik a katicabogarak és lárváik lehetnek, amelyek a júdásfa- és a selyemakác-levélbolhákat is hatásosan gyérítik, főleg ha meggondolatlan vegyszeres védekezésekkel nem pusztítjuk el segítőtársainkat. A babérlevélbolha-lárvákat a le­vélsodratban is felkutatja és könyörtelenül elpusztítja a tizenhárompettyes katica, a Hippodamia variegata. Szerencsére ez a katicabogarunk gyakori és széles körben elterjedt.

Bodor János

Forrás: 
AKI/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.