Back to top

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

Levélgubacsok babéron
Levélgubacsok babéron
Fotó: Bodor János
A babér-levélbolha (Trioza alacris) a mediterrán térségben és az enyhe telű Nyugat-Európában elterjedt faj, alkalmi kártevő Dánia, Svédország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Svájc, valamint a Kaukázus, a Krím-félsziget és Grúzia babérjain. Jelentős kártevő Olaszországban, Albániában, Görögországban. Az Egyesült Államokba és Dél-Amerikába is behurcolták.

Budapesten először 2009-ben konténeres nemes babéron (Laurus nobilis) károsított, majd tavaly nyáron újra fölbukkant.

A besodródott levelekben különböző fejlettségű lárvák szívogattak, majd néhány nap múlva szárnyas imágóvá alakultak. Ezek a babérok külföldről származtak. A károsított babérokon a fonák oldalra tekeredett lemezű levelek sárgultak, felszínükön fehér levedlett lárvabőrök látszottak. A torzult levelek biztos védelmet nyújtottak a fejlődő levélbolha-lárváknak.

Károsított babérág
Károsított babérág
Fotó: Bodor János

A levélbolhák a kabócákra és a levéltetvekre is hasonlítanak.

A kifejlett lárvák (nimfa) világos- vagy zöldessárgák. A belőlük kialakult hímek 3,1-3,9 milliméter, a nőstények 3,4-4 milliméter hosszúak. Színük világos- vagy sötét­sár­ga, barnás foltokkal. Hártyás szárnyaikat háztetőszerűen tartják nyugalmi helyzetükben, a testük fölött összezárva. A hátulsó lábaik a többinél vastagabbak, zavarásra villámgyorsan tudnak elrugaszkodni, mielőtt szárnyra kelnének. A külsejük levéltetűszerű, a mozgásuk a kabócákékra emlékeztet. A levélbolhák sok faja közül eddig viszonylag kevés volt nálunk a kártevő.

Az almán egy, a körtén három faj károsított. Ez utóbbiak egyes években elszaporodva jelentős károkat okoztak.

Ennek fő oka mindig a szakszerűtlen, menetrendszerű, túlzott vegyi védekezés volt, ami inkább a természetes ellenségeiket pusztította, és ezzel szabad teret engedett a levélbolháknak.

Kifejlődött levélbolha
Kifejlődött levélbolha
Fotó: Bodor János
A babér-levélbolha gubacsai nyáron hívták föl magukra a figyelmet. A babérokat gubacsszerűen besodródott, megvastagodott, elszíneződött levelek csúfították el. A kártevő Olaszországból jöhetett a tápnövényével. A jövevény mediterrán vidékeken honos, ahol a fagyot nem tűrő babér szabadföldön is él. A babér-levélbolha csak fagymentes vidékeken képes védelem nélkül áttelelni, de természetesen a fűtött helyre bevitt babérral a levélbolhája is sikeresen telelhet. Mint ahogy a behurcolt levélbolhák is átteleltek az éppen csak fagymentes helyen tárolt edényes babérokon, így a környező országokban és Nyugat-Európában is kellemetlen kártevője lett az üvegházban teleltetett babéroknak. Melegebb éghajlaton akár öt nemzedéke is kifejlődhet.

Nálunk legfeljebb két nemzedéke lehetséges, az is csak akkor, ha a babér növekedése folyamatos, mert a levélbolha táplálkozására csak a zsenge levelek alkalmasak.

Tápnövénye csak a nemes babér (Lau­rus nobilis), a Kanári-szigeteken erdőt alkotó Laurus azoricán egy másik faj, a Trioza laurisilvae él.

A száraz növényrészek védelmében áttelelő levélbolhák tavasszal az erősebb fölmelegedések hatására jönnek elő, amikor a babér rügyei már megpattantak. A 3-4 milliméteres, sötétsárga, barna foltos szárnyas alakok a zsenge levelek peremén szívogatva azokat besodródásra késztetik, miközben a belső felületre a nőstények lerakják a tojásaikat.

A viaszos lárva
A viaszos lárva
Fotó: Bodor János
A sodrat védelmében táplálkozó lárvák a levélgubacs kialakulását meggyorsítják. A gubacsok kezdetben sárgák, fokozatosan megbarnulnak, végül megfeketednek. A lapos testű lárvák rövid lábúak, lassan mozognak, csoportosan szívogatnak. Testüket vastag viaszréteg védi. Cukortartalmú ürülék­gömböcskéiket is viasz borítja.

Öt lárvafokozat után alakulnak ki a szárnyas rovarok, azok testét már nem borítja viaszváladék.

Legfontosabb természetes ellenségeik a katicabogarak és lárváik lehetnek, amelyek a júdásfa- és a selyemakác-levélbolhákat is hatásosan gyérítik, főleg ha meggondolatlan vegyszeres védekezésekkel nem pusztítjuk el segítőtársainkat. A babérlevélbolha-lárvákat a le­vélsodratban is felkutatja és könyörtelenül elpusztítja a tizenhárompettyes katica, a Hippodamia variegata. Szerencsére ez a katicabogarunk gyakori és széles körben elterjedt.

Bodor János

Forrás: 
AKI/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cseresznyeszilva

A szakirodalomban nem alakult ki egységes álláspont a cseresznyeszilva elsődleges előfordulásáról, amit a különböző areatérképek is tükröznek. Ennek több oka is van: mára a cseresznyeszilva előfordulási helyei és magleletei nehezen értékelhetők, genetikailag változékony a faj, könnyen elvadul, magról, tő- és gyökérsarjakkal jól szaporodik, és spontán módon kereszteződhet más fajokkal, nemzetségekkel.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Üvegház: mindenből a legkorszerűbbet

Tavaly decemberben készült el a Bartucz család 9500 négyzetméteres korszerű üvegháza Kiskunfélegyházán. A hatalmas beruházásukhoz drénvíztisztító berendezés, valamint üvegháztető-mosó és -festő robot is tartozik. Ők is látják, tapasztalják a gazdasági nehézségeket, mégis előre tekintenek.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.