0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Veszélyben a romániai sertéstartás

Négy éve jelent meg Romániában az afrikai sertéspestis, azóta több millió disznót pusztítottak el miatta. De az energiaár robbanásszerű növekedése miatt a talpon maradt farmok is arra kényszerülhetnek, hogy bezárják kapuikat. Drágulása lavinaszerűen magával sodorta a műtrágya, a takarmány és a feldolgozás árát is.

A hús árával némiképpen kompenzálható volna a költségek növekedése, azonban az exportdömping miatt nem tudják emelni a Romániában hizlalt sertés és a feldolgozott sertéstermékek árát.

A napokban Románia egyik legnagyobb mezőgazdasági civil szervezete, a Farmerek Ereje Egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy a sertéstenyésztők 2022 januárjában várhatóan 6–7-szer nagyobb gáz- és villanyszámlát kapnak, mint előző év decemberében. Ez jelentősen növeli a tenyésztési költségeket, ugyanis a sertés- és a szárnyasfarmokon nélkülözhetetlen a fűtés és a megfelelő szellőztetés.

Számításaik szerint, ha nem intézkednek a hatóságok, hat hónapon belül csődbe megy ez az állattenyésztő szakágazat.

Ez komoly élelmiszer-biztonsági és társadalmi gondokat okozhat, ugyanis 2020-ban 3,7 millió, míg 2021-ben 750 ezer sertést pusztítottak el, köztük több mint 40 ezer kocát. A statisztikai adatok szerint Románia lakosságának több mint fele naponta rendszeresen fogyaszt sertéshúst. Ebben az unió szintjén is élen jár, ugyanis évente fejenként közel 80 kilogramm sertéshúst fogyasztanak. Azonban a 100 hektáronként tartott sertések számát illetően az unióban tavaly a 18. helyen állt az ország.

A hazai termelés a belföldi igények 30 százalékát fedezte, de ez az arány nemsokára 20 százalék alá csökken. A 2006-os (az afrikai sertéspestis megjelenése előtti) adatokhoz viszonyítva 2020-ra az állomány több mint 30 százalékkal csökkent.

A legnagyobb beszállító Németország, Lengyelország és Magyarország. Ioan Ladosi, a Sertéstenyésztők Országos Egyesületének elnöke szerint 6 lejnél drágábban (1 lej – 73 forint) nem tudják értékesíteni a feldolgozásra szánt élő állatokat –szabadpiacon azonban ennek a duplájáért kínálják. Az ünnepek előtt elérte a 12–16 lejt, ami irreális versenyhelyzetet teremt a nagy tenyésztőkkel szemben.

Nagyrészt online kínálják eladásra a sertést.

– Sajnos a „szabad piacnak” nem lehet gátat vetni – nyilatkozta az elnök a sajtónak. Továbbá a hús- és felvágottforgalmazók is jelentős rátéttel dolgoznak: míg a sertéshús kilogrammja a vágóhidaktól 7,50 lejért kerül a kereskedőkhöz, addig a vásárlók 11 és 14 lejt fizetnek 1 kilo­gramm disznóhúsért. Az sem mellékes, hogy a sertéspestis miatt a nagyobb farmok (nem a kisgazdaságok) kocaállományának mintegy 40 százalékát kiirtották. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben mintegy 1,5 millió sertéssel kevesebb lesz a nagygazdaságokban.

Romániában van az Európában nyilvántartott afrikai sertéspestisgócpontok 93 százaléka. A romániai Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség adatai szerint 2017. januárjától napjainkig Romániában több mint 5600 gócpontot azonosítottak. Ezek közül 5500-at sikerült teljes egészében felszámolni. Január 7-én az országban 135 gócpontot jeleztek, ezek közül 16-ot nagyméretű gazdaságoknál, és összesen 276 348 sertést érintett a járvány. Ezeket természetesen mind levágták.

A civil szervezetek és a kereskedelmi farmokat működtetők nyomására 2021. november 22-én a román parlament felsőháza az RMDSZ előterjesztése alapján elfogadott egy törvénytervezetet, amely a háztáji sertéstartásban is az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági követelmények betartását szorgalmazza.

Többen – főleg a kisgazdák és a háztájiban sertést tartók közül – úgy értelmezték, hogy ezáltal megtiltják a sertések háztáji tartását – holott a jogalkotó tulajdonképpen az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozásáért szeretné jogerőre emelni a tervezetet.

Az előterjesztett cikkelyek szerint a többi között a háztáji gazdaságban tartott sertéseket a gazdáknak kötelezően be kell jegyeztetnie az országos állatazonosító és nyilvántartási rendszerbe, továbbá jelenteni kell minden mozgást (az állatok szállítását, adásvételét stb.). Háztáji gazdaságban saját fogyasztásra legfeljebb öt állatot lehetne tartani, és szigorúan tiltanák, hogy szaporításra tartsanak kocát vagy kant, elvégre a háztáji gazdaságokban nem kereskedelmi céllal tartják az állatokat.

Mindezek ellenére Adrian Ionuţ Chesnoiu, a kormányválság után kinevezett mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy pártja nem ért egyet a jogszabállyal, és a PSD (a szociáldemokrata párt) nem fogja betiltani a háztáji sertéstartást, hiszen ez „Romániában ősi, hagyományos gazdálkodási forma”. Egyetért viszont az állatok követhetőségével.

Barabási Antal Szabolcs, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára kezdeményezőként elmondta, a vita nem zárult le, hiszen a miniszter limitálná a háztáji gazdaságban tartható sertések számát.

Ezzel szemben az RMDSZ-es kezdeményezők – a háztáji sertéstartás hagyományára hivatkozva – nem szabnának határértéket, és nem zárnák ki a kocák és kanok szaporításért tartását. Ellenben azt, aki kereskedelmi céllal tartana állatokat, arra köteleznék, hogy váltson ki valamilyen gazdasági engedélyt (egyéni vállalkozó, kisgazda, kft.), és az üzleti vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok betartásával (adózás) értékesítse a sertést. Ugyanakkor minden esetben kötelező lenne az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályok betartása.

A Sertéstenyésztők Országos Egyesületének információi szerint az inputok árai 2021 év végére több, mint 30 százalékkal növekedtek. (Az ország egyik legnagyobb műtrágyagyártó cége, a marosvásárhelyi Azomaros Rt. december közepétől teljesen leállt, mivel képtelen volt eladható áron termelni. A szerk.) A kormány megígérte, hogy a növénytermesztőket, így az állattenyésztőknek is olyan fontos takarmányárakat is érintő műtrágyaárat kompenzálja, de az erre vonatkozó jogszabályt nem dolgozták ki.

Ezzel szembe 2021-ben Romániában, 5,8 milliárd euró értékben hoztak be élelmiszeripari termékeket és élő állatokat

A szakmai szervezetek az energiaválság okozta következményekre is felhívták a figyelmet, és arra kérik a kormányt, hogy intézkedjen. Ha a kormány nem határolja be a díjakat, akkor a jelenlegi helyzetből kiindulva 2022-ben az élelmiszeripari termékek kereskedelmi mérlege 3 milliárd euró lesz, 1 milliárddal több, mint amennyit 2021-ben megjósoltak.

Erdély egyik legnagyobb sertéstenyésztője a mezőbándi a Pig Band Kft. Szabó János, a vállalkozás társtulajdonosa 2000-ben alapította a farmot az egykori kollektív gazdaságtól vásárolt disznóhizlalda helyén társával, Szekeres Melindával közösen, aki állattenyésztő mérnökként 80 állattal és mezőgazdasági gépekkel, Szabó János pedig 70 állattal és szintén mezőgazdasági gépekkel járult hozzá az induló tőkéhez. Az afrikai sertéspestis előtti csúcsidőszakban, 2014-ben több mint 10 000 sertésük volt, amiből 800 koca. Egy koca évi „termelékenysége” 30 darab malac volt, így évente 24 ezer sertéssel szaporodott az állomány.

Az állatokat a környékbeli húsfeldolgozók vásárolják fel. Jelenleg két farmon, kocákkal együtt 11–11 ezer egyedük van.

A vírusjárvány miatt kialakult gazdasági recesszió, a sertéspestis és a tavalytól elszabadult energiaválság mélyen érintette a vállalkozást. Áprilisban és májusban 50 százalékkal, a lazítás időszakában 20–30 százalékkal kevesebb sertést vásároltak, azonban az eladási ár azóta több mint 30 százalékkal csökkent. Csak az utóbbi időszakban az élősúly ára (5,60 lej volt) kilogrammonként 30–40 banival visszaesett. Ez egy 100 kilogrammos sertés esetében 30 lejt jelent, ami ha több száz egyedre számítják ki, akkor már jelentős veszteség. A tenyésztési költségek 65–70 százalékát teszi ki a takarmány, amelynek ára szintén megnőtt. Az árnövekedés előtt 4 kilogramm takarmányból 1 kilogramm húst lehetett előállítani, most a takarmánymennyiséget 2,5 kilogramm alá kell szorítani, hogy ne legyen veszteség. Mindemellett több lett az alkalmazottak javadalmazási költsége, a védőoltások ára és a bankkölcsönök kamatai is, amelyből két farmfejlesztési támogatás önrészét állták.

Jelenleg az egyik farm havi energiafogyasztása 42 ezer, míg a másiké 45 ezer lej, ez ha megsokszorozódik, akkor elkerülhetetlenné válik a csőd.

Szabó János tudomása szerint a hazai sertéstenyésztő farmok 80 százaléka is külföldi kézben van. Egy nagyobb kínai csoportnak Temes, Arad és Krassó-Szörény megyében vannak farmjai, ugyanakkor az ország más részében dán, holland és német cégcsoportok is üzemeltetnek farmokat. A sertéspestis előtt 130 ezer, most 100 ezer tenyészkoca van országszerte. Hollandiának 850 ezer van. A hazai termelés biztosítéka a jó tenyészállomány, így a kormány ezeknek a felvásárlását is kellene támogassa. Az EU 18 tagállama kérte az EB-t, hogy az unió lépjen közbe és nyújtson támogatást a sertéstenyésztőknek. Ezt a Bizottság nem engedélyezte. Így nem maradt más, mint kampányt szervezni a fogyasztók körében, hogy hazai termékeket vásároljanak.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság