0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

A Science Advances szaklapban jelent meg az Institut Jacques Monod (CNRS/Université de Paris) kutatócsoportjának tanulmánya, akik az ősi DNS-t elemezve kimutatták, hogy ezek az állatok a házi szamarak és a vadszamarak keresztezéséből származnak. Ezzel ők a legrégebbi ismert példái az állati hibrideknek, amelyeket a szír-mezopotámiai emberek használtak, 500 évvel azelőtt, hogy az első lovakra szert tettek volna – írja a sciencedaily.com.

A lófélék a történelem során kulcsszerepet játszottak a hadviselés fejlődésében. Bár

a háziasított lovak csak körülbelül 4000 évvel ezelőtt jelentek meg a Termékeny Félholdban, a sumérok már évszázadok óta használtak lófélék által vontatott négykerekű harci szekereket a csatatéren,

amint azt a híres „uri standard” (vagy uri jelvény), egy 4500 éves sumér dobozszerű tárgy oldalán lévő mozaikok is bizonyítják. Az ebből az időszakból származó ékírásos agyagtáblák szintén említést tesznek a „kunga” nevű, magas piaci értékkel bíró, tekintélyes lófélékről; ennek az állatnak a pontos kiléte azonban évtizedek óta vita tárgyát képezi.

Az Institut Jacques Monod francia kutatóintézet paleogenetikusaiból álló tudóscsoport az észak-szíriai Umm el-Marra 4500 éves fejedelmi temetkezési komplexumából származó lófélék genomjának vizsgálatával próbálta megválaszolni ezt a kérdést. Egy egyesült államokbeli archeozoológus nézete szerint morfológiai és régészeti bizonyítékok alapján ezek a különálló létesítményekben eltemetett állatok lehetnek a nevezetes „kungák”.

Bár az állatok genomja károsodott, mégis össze lehetett hasonlítani más lófélék: lovak, házi szamarak és a Equus hemionus fajhoz tartozó vadszamár alfajok genomjával, amelyeket kifejezetten e tanulmányhoz szekvenáltak.

Ez utóbbiak közé tartoznak egy 11 000 éves lófélék maradványai a legrégebbi ismert templomból, Göbekli Tepe-ből (a mai Törökország délkeleti részén), valamint a 20. század elején eltűnt szíriai vadszamarak (Equus hemionus hemippus) utolsó képviselői. Az elemzések szerint az Umm el-Marra-i lófélék első generációs hibridek, amelyek egy házi szamár és egy hím ázsiai vadszamár, vagy más néven hemion keresztezéséből származnak.

Mivel a kungák sterilek, a hemionok pedig vadak voltak, minden egyes alkalommal egy házi nőstényt kellett keresztezni egy korábban befogott hemionnal (a befogást egy ninivei asszír dombormű ábrázolja).

Ahelyett, hogy háziasították volna a régiót benépesítő vadlovakat, a sumérok hibrideket tenyésztettek ki és használtak. Így a két szülő tulajdonságait ötvözve olyan utódokat hoztak létre, amelyek erősebbek és gyorsabbak voltak a szamaraknál (és sokkal gyorsabbak a lovaknál), de jobban irányíthatóak, mint a hemionok. Ezeket a kungákat végül kiszorította a házi ló érkezése a pontuszi sztyeppéről, amelyet könnyebb volt szaporítani.

Forrás: sciencedaily.com