0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 3.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

A világjárvány kezdete óta végzett tanulmányok megállapították, hogy a sertések megfertőződhetnek a vírussal, ha nagy dózisban találkoznak vele, azonban nem mutatják a betegség klinikai tüneteit, és át sem adják a vírust más állatoknak – írja a medicalxpress.com. Ezért Rahul Nelli állatorvos diagnosztikai és haszonállat-gyógyászat kutatással foglalkozó adjunktus és Luis Gimenez-Lirola, az állatorvos diagnosztikai és haszonállat-gyógyászati docens a Cell Death Discovery című tudományos folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban erre a kérdésre keresték a választ. Eredményeik a SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzésből eredő koronavírus betegségben szenvedő emberek kezelésének új módjaihoz vezethet – mondta Nelli és Gimenez-Lirola.

A két tudós évek óta tanulmányozza, hogyan hatnak a koronavírusok a sertésekre. Olyan modelleket fejlesztettek ki, amelyekkel tanulmányozni tudják, hogyan fertőzik meg a vírusok a sertéseket és azok sejtjeit, és hogyan védekeznek a sejtek a fertőzés ellen.

A legutóbbi kísérletekhez a vírust olyan tenyésztett sertés- és emberi légúti hámsejtekbe juttatták be, amelyek egyébként a légutak felszínét alkotják.

Eredményeik azt mutatják, hogy a sertéssejtek a fertőzésre válaszul nagyobb arányban estek át apoptózison, vagyis programozott sejthalálon, mint az emberi hámszövet sejtek.

„Amikor a mikroszkópba néztünk, érdekes jelenség zajlott a sejtek belsejében” – mondta Nelli. „A fertőzött sertéssejtek sejtmagjai elkezdtek darabokra esni, a nem fertőzött sertéssejteké azonban nem.”

A sejtmag ilyen aprózódása az apoptózis árulkodó jele, amely kulcsfontosságú lehet a sertések SARS-CoV-2 vírussal való találkozása utáni tünetmentességében.

Az apoptózis a fertőzés korai szakaszában lényegében minimális szövetkárosodást okoz, és korlátozza a vírus szaporodását, így csökkenti a súlyos megbetegedés esélyét.

Az emberi sejtek is képesek apoptózisra a koronavírus-fertőzés hatására, de a tanulmány szerint ezeknél sokkal ritkábban fordul elő, mint a sertéssejteknél. A sertéssejtek nagyjából 100-szor nagyobb valószínűséggel esnek át apoptózison, mint az emberi sejtek.

Az emberi sejtek ugyanakkor nagyobb valószínűséggel következik be nekrózis, a sejthalál egy másik formája, amely kevésbé szabályozott, mint az apoptózis. A nekrózis során a sejt tartalma kiszabadul a környező térbe, ami erős hiper-immunválaszt vált ki. Ez apoptózis során nem történik meg.

A kutatók feltételezik, hogy a széles körű apoptózis hasznos a betegség elkerülése szempontjából, mert gyorsan, az immunrendszer túlreagálása nélkül ártalmatlanítja a fertőzött sejteket, míg a széles körű nekrózis és az ebből eredő túlzott immunválasz kevésbé kedvező a gazdasejtek számára.

„Nem akarunk túlzásokba esni, de ez a válasz valószínűleg a sertés immunrendszerének belső, veleszületett és nem szerzett tulajdonsága” – mondta Giminez-Lirola. „Ily módon lehetséges a vírust finoman, de elég gyorsan elpusztítani, túlzott immunválasz kiváltása nélkül.”

A kutatók szerint a további vizsgálatok olyan terápiákhoz vezethetnek, amelyek célja az apoptózis kiváltása az emberi sejtekben, lehetővé téve a koronavírussal fertőzött emberek számára, hogy elkerüljék a súlyos tüneteket.

Az ISU kutatócsoportjának következő lépése a fertőzés során aktiválódó összes gén azonosítása és összehasonlítása más állatfajokkal, amelyekben ezek a gének jelen vannak. Ez további támpontokat adhat arra vonatkozóan, hogy más állatok, például a szarvasok hogyan és miért képesek a vírust hordozni anélkül, hogy a betegség tünetei jelentkeznének.

Forrás: medicalxpress.com