Back to top

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

A világjárvány kezdete óta végzett tanulmányok megállapították, hogy a sertések megfertőződhetnek a vírussal, ha nagy dózisban találkoznak vele, azonban nem mutatják a betegség klinikai tüneteit, és át sem adják a vírust más állatoknak - írja a medicalxpress.com. Ezért Rahul Nelli állatorvos diagnosztikai és haszonállat-gyógyászat kutatással foglalkozó adjunktus és Luis Gimenez-Lirola, az állatorvos diagnosztikai és haszonállat-gyógyászati docens a Cell Death Discovery című tudományos folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban erre a kérdésre keresték a választ. Eredményeik a SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzésből eredő koronavírus betegségben szenvedő emberek kezelésének új módjaihoz vezethet - mondta Nelli és Gimenez-Lirola.

A két tudós évek óta tanulmányozza, hogyan hatnak a koronavírusok a sertésekre. Olyan modelleket fejlesztettek ki, amelyekkel tanulmányozni tudják, hogyan fertőzik meg a vírusok a sertéseket és azok sejtjeit, és hogyan védekeznek a sejtek a fertőzés ellen.

A legutóbbi kísérletekhez a vírust olyan tenyésztett sertés- és emberi légúti hámsejtekbe juttatták be, amelyek egyébként a légutak felszínét alkotják.

Eredményeik azt mutatják, hogy a sertéssejtek a fertőzésre válaszul nagyobb arányban estek át apoptózison, vagyis programozott sejthalálon, mint az emberi hámszövet sejtek.

"Amikor a mikroszkópba néztünk, érdekes jelenség zajlott a sejtek belsejében" - mondta Nelli. "A fertőzött sertéssejtek sejtmagjai elkezdtek darabokra esni, a nem fertőzött sertéssejteké azonban nem."

A sejtmag ilyen aprózódása az apoptózis árulkodó jele, amely kulcsfontosságú lehet a sertések SARS-CoV-2 vírussal való találkozása utáni tünetmentességében.

Az apoptózis a fertőzés korai szakaszában lényegében minimális szövetkárosodást okoz, és korlátozza a vírus szaporodását, így csökkenti a súlyos megbetegedés esélyét.

Az emberi sejtek is képesek apoptózisra a koronavírus-fertőzés hatására, de a tanulmány szerint ezeknél sokkal ritkábban fordul elő, mint a sertéssejteknél. A sertéssejtek nagyjából 100-szor nagyobb valószínűséggel esnek át apoptózison, mint az emberi sejtek.

Az emberi sejtek ugyanakkor nagyobb valószínűséggel következik be nekrózis, a sejthalál egy másik formája, amely kevésbé szabályozott, mint az apoptózis. A nekrózis során a sejt tartalma kiszabadul a környező térbe, ami erős hiper-immunválaszt vált ki. Ez apoptózis során nem történik meg.

A kutatók feltételezik, hogy a széles körű apoptózis hasznos a betegség elkerülése szempontjából, mert gyorsan, az immunrendszer túlreagálása nélkül ártalmatlanítja a fertőzött sejteket, míg a széles körű nekrózis és az ebből eredő túlzott immunválasz kevésbé kedvező a gazdasejtek számára.

"Nem akarunk túlzásokba esni, de ez a válasz valószínűleg a sertés immunrendszerének belső, veleszületett és nem szerzett tulajdonsága" - mondta Giminez-Lirola. "Ily módon lehetséges a vírust finoman, de elég gyorsan elpusztítani, túlzott immunválasz kiváltása nélkül."

A kutatók szerint a további vizsgálatok olyan terápiákhoz vezethetnek, amelyek célja az apoptózis kiváltása az emberi sejtekben, lehetővé téve a koronavírussal fertőzött emberek számára, hogy elkerüljék a súlyos tüneteket.

Az ISU kutatócsoportjának következő lépése a fertőzés során aktiválódó összes gén azonosítása és összehasonlítása más állatfajokkal, amelyekben ezek a gének jelen vannak. Ez további támpontokat adhat arra vonatkozóan, hogy más állatok, például a szarvasok hogyan és miért képesek a vírust hordozni anélkül, hogy a betegség tünetei jelentkeznének.

Forrás: 
medicalxpress.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.