Back to top

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

A világjárvány kezdete óta végzett tanulmányok megállapították, hogy a sertések megfertőződhetnek a vírussal, ha nagy dózisban találkoznak vele, azonban nem mutatják a betegség klinikai tüneteit, és át sem adják a vírust más állatoknak - írja a medicalxpress.com. Ezért Rahul Nelli állatorvos diagnosztikai és haszonállat-gyógyászat kutatással foglalkozó adjunktus és Luis Gimenez-Lirola, az állatorvos diagnosztikai és haszonállat-gyógyászati docens a Cell Death Discovery című tudományos folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban erre a kérdésre keresték a választ. Eredményeik a SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzésből eredő koronavírus betegségben szenvedő emberek kezelésének új módjaihoz vezethet - mondta Nelli és Gimenez-Lirola.

A két tudós évek óta tanulmányozza, hogyan hatnak a koronavírusok a sertésekre. Olyan modelleket fejlesztettek ki, amelyekkel tanulmányozni tudják, hogyan fertőzik meg a vírusok a sertéseket és azok sejtjeit, és hogyan védekeznek a sejtek a fertőzés ellen.

A legutóbbi kísérletekhez a vírust olyan tenyésztett sertés- és emberi légúti hámsejtekbe juttatták be, amelyek egyébként a légutak felszínét alkotják.

Eredményeik azt mutatják, hogy a sertéssejtek a fertőzésre válaszul nagyobb arányban estek át apoptózison, vagyis programozott sejthalálon, mint az emberi hámszövet sejtek.

"Amikor a mikroszkópba néztünk, érdekes jelenség zajlott a sejtek belsejében" - mondta Nelli. "A fertőzött sertéssejtek sejtmagjai elkezdtek darabokra esni, a nem fertőzött sertéssejteké azonban nem."

A sejtmag ilyen aprózódása az apoptózis árulkodó jele, amely kulcsfontosságú lehet a sertések SARS-CoV-2 vírussal való találkozása utáni tünetmentességében.

Az apoptózis a fertőzés korai szakaszában lényegében minimális szövetkárosodást okoz, és korlátozza a vírus szaporodását, így csökkenti a súlyos megbetegedés esélyét.

Az emberi sejtek is képesek apoptózisra a koronavírus-fertőzés hatására, de a tanulmány szerint ezeknél sokkal ritkábban fordul elő, mint a sertéssejteknél. A sertéssejtek nagyjából 100-szor nagyobb valószínűséggel esnek át apoptózison, mint az emberi sejtek.

Az emberi sejtek ugyanakkor nagyobb valószínűséggel következik be nekrózis, a sejthalál egy másik formája, amely kevésbé szabályozott, mint az apoptózis. A nekrózis során a sejt tartalma kiszabadul a környező térbe, ami erős hiper-immunválaszt vált ki. Ez apoptózis során nem történik meg.

A kutatók feltételezik, hogy a széles körű apoptózis hasznos a betegség elkerülése szempontjából, mert gyorsan, az immunrendszer túlreagálása nélkül ártalmatlanítja a fertőzött sejteket, míg a széles körű nekrózis és az ebből eredő túlzott immunválasz kevésbé kedvező a gazdasejtek számára.

"Nem akarunk túlzásokba esni, de ez a válasz valószínűleg a sertés immunrendszerének belső, veleszületett és nem szerzett tulajdonsága" - mondta Giminez-Lirola. "Ily módon lehetséges a vírust finoman, de elég gyorsan elpusztítani, túlzott immunválasz kiváltása nélkül."

A kutatók szerint a további vizsgálatok olyan terápiákhoz vezethetnek, amelyek célja az apoptózis kiváltása az emberi sejtekben, lehetővé téve a koronavírussal fertőzött emberek számára, hogy elkerüljék a súlyos tüneteket.

Az ISU kutatócsoportjának következő lépése a fertőzés során aktiválódó összes gén azonosítása és összehasonlítása más állatfajokkal, amelyekben ezek a gének jelen vannak. Ez további támpontokat adhat arra vonatkozóan, hogy más állatok, például a szarvasok hogyan és miért képesek a vírust hordozni anélkül, hogy a betegség tünetei jelentkeznének.

Forrás: 
medicalxpress.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.