Back to top

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

A világjárvány kezdete óta végzett tanulmányok megállapították, hogy a sertések megfertőződhetnek a vírussal, ha nagy dózisban találkoznak vele, azonban nem mutatják a betegség klinikai tüneteit, és át sem adják a vírust más állatoknak - írja a medicalxpress.com. Ezért Rahul Nelli állatorvos diagnosztikai és haszonállat-gyógyászat kutatással foglalkozó adjunktus és Luis Gimenez-Lirola, az állatorvos diagnosztikai és haszonállat-gyógyászati docens a Cell Death Discovery című tudományos folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban erre a kérdésre keresték a választ. Eredményeik a SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzésből eredő koronavírus betegségben szenvedő emberek kezelésének új módjaihoz vezethet - mondta Nelli és Gimenez-Lirola.

A két tudós évek óta tanulmányozza, hogyan hatnak a koronavírusok a sertésekre. Olyan modelleket fejlesztettek ki, amelyekkel tanulmányozni tudják, hogyan fertőzik meg a vírusok a sertéseket és azok sejtjeit, és hogyan védekeznek a sejtek a fertőzés ellen.

A legutóbbi kísérletekhez a vírust olyan tenyésztett sertés- és emberi légúti hámsejtekbe juttatták be, amelyek egyébként a légutak felszínét alkotják.

Eredményeik azt mutatják, hogy a sertéssejtek a fertőzésre válaszul nagyobb arányban estek át apoptózison, vagyis programozott sejthalálon, mint az emberi hámszövet sejtek.

"Amikor a mikroszkópba néztünk, érdekes jelenség zajlott a sejtek belsejében" - mondta Nelli. "A fertőzött sertéssejtek sejtmagjai elkezdtek darabokra esni, a nem fertőzött sertéssejteké azonban nem."

A sejtmag ilyen aprózódása az apoptózis árulkodó jele, amely kulcsfontosságú lehet a sertések SARS-CoV-2 vírussal való találkozása utáni tünetmentességében.

Az apoptózis a fertőzés korai szakaszában lényegében minimális szövetkárosodást okoz, és korlátozza a vírus szaporodását, így csökkenti a súlyos megbetegedés esélyét.

Az emberi sejtek is képesek apoptózisra a koronavírus-fertőzés hatására, de a tanulmány szerint ezeknél sokkal ritkábban fordul elő, mint a sertéssejteknél. A sertéssejtek nagyjából 100-szor nagyobb valószínűséggel esnek át apoptózison, mint az emberi sejtek.

Az emberi sejtek ugyanakkor nagyobb valószínűséggel következik be nekrózis, a sejthalál egy másik formája, amely kevésbé szabályozott, mint az apoptózis. A nekrózis során a sejt tartalma kiszabadul a környező térbe, ami erős hiper-immunválaszt vált ki. Ez apoptózis során nem történik meg.

A kutatók feltételezik, hogy a széles körű apoptózis hasznos a betegség elkerülése szempontjából, mert gyorsan, az immunrendszer túlreagálása nélkül ártalmatlanítja a fertőzött sejteket, míg a széles körű nekrózis és az ebből eredő túlzott immunválasz kevésbé kedvező a gazdasejtek számára.

"Nem akarunk túlzásokba esni, de ez a válasz valószínűleg a sertés immunrendszerének belső, veleszületett és nem szerzett tulajdonsága" - mondta Giminez-Lirola. "Ily módon lehetséges a vírust finoman, de elég gyorsan elpusztítani, túlzott immunválasz kiváltása nélkül."

A kutatók szerint a további vizsgálatok olyan terápiákhoz vezethetnek, amelyek célja az apoptózis kiváltása az emberi sejtekben, lehetővé téve a koronavírussal fertőzött emberek számára, hogy elkerüljék a súlyos tüneteket.

Az ISU kutatócsoportjának következő lépése a fertőzés során aktiválódó összes gén azonosítása és összehasonlítása más állatfajokkal, amelyekben ezek a gének jelen vannak. Ez további támpontokat adhat arra vonatkozóan, hogy más állatok, például a szarvasok hogyan és miért képesek a vírust hordozni anélkül, hogy a betegség tünetei jelentkeznének.

Forrás: 
medicalxpress.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

A kávé és a vesebetegség közötti kapcsolat egy genetikai variánstól függhet

A Torontói Egyetem és a Padovai Egyetem kutatói megállapították, hogy a gyakori kávéfogyasztás és a veseműködési zavarok közötti összefüggés egy közös genetikai variáción múlik.