Back to top

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

A Senckenberg Természetkutató Társaság (Senckenberg Gesellschaft für Naturforschung), a LOEWE Transzlációs Biodiverzitás Genomikai Kutatóközpont (Center for Translational Biodiversity Genomics - LOEWE TBG) és a Leibniz Állatkerti és Vadvilág Kutatóintézet (Leibniz Institute for Zoo and Wildlife Research) tudóscsoportja 52 újkori és 31 kihalt emlősfaj példáján vizsgálta, hogy a táplálkozás evolúciós változása okozhat-e génveszteséget - írja a phys.org.

Többek közt házi macska, szarvasmarha, tigris, kardszárnyú delfin, ázsiai elefánt, illetve a már kihalt ősi ragadozó miacidák, ősi cibetmacskák, és egy kihalt elefántféle is szerepelt a tanulmányban.

Az evolúció során gének keletkezhetnek, mutálódhatnak, duplikálódhatnak, vagy akár teljesen el is veszhetnek. "Jelen tanulmányunkban két ilyen génvesztést vizsgáltunk, különböző emlősöknél: A PNLIPRP1 - a zsírok megemésztését gátló gén - és az NR1I3 elvesztését, amely a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen" - magyarázta Dr. Heiko Stuckas, a drezdai Senckenberg Természettudományi Gyűjtemények (Senckenberg Natural History Collections) munkatársa. Hozzátette:

"Arra voltunk kíváncsiak, hogy e gének elvesztése összefügghet-e a húsevő, illetve a növényevő táplálkozással"

A korábban elfogadott hipotézis az volt, hogy a növényi és a húsevő étrend eltérő összetétele szelekciós nyomást gyakorol az érintett génekre, ami - többszöri mutáció után - végül e gének teljes elvesztéséhez vezet. "De nem minden növényevő egyforma, és a nem növényevők között is jelentős fajspecifikus különbségek vannak" - magyarázza Stuckas. Ezért ő és senckenbergi kollégái, Dr. Franziska Wagner, PD Dr. Irina Ruf, Dr. Thomas Lehmann, Prof. Dr. Michael Hiller, Dr. Clara Stefen és Rebecca Hofmann, valamint a berlini Leibniz Állatkerti és Vadvilág Kutatóintézet munkatársai 52 újkori és 31 fosszilis emlősfaj táplálkozását hasonlították össze, és értékelték azokat a zsír- és méreganyag-fogyasztás szempontjából. A különböző tudományokban jártas tudósokból álló csapat megfigyelte, hogy

a PNLIPRP1 elvesztése elsősorban az alacsony zsiradékbevitelhez társult - mind a növényevőknél, mind az alacsony zsírtartalmú táplálkozásra specializálódott ragadozóknál.

Stuckas hozzátette: "Ez arra utal, hogy e gén elvesztése előnyös lehet az alacsony zsírtartalmú táplálékforrásokkal jellemezhető ökológiai fülkék (niche) elfoglalásában".

Emellett a kutatók tanulmányukban kimutatták, hogy a húsevő fajok táplálkozás közben valóban kevesebb toxinnak voltak kitéve, és ebből következtetni lehet az NR1I3, valamint a kapcsolódó NR1I2 és UGT1A6 gének elvesztésére.

"A növényi toxinok csökkent fogyasztása tehát a húsevő emlősöknél a génvesztésnek kedvezett - mivel ez a gén már nem volt "szükséges" a túléléshez"

- részletezi Stuckas, majd hozzáteszi: "Ez azonban azt is jelenti, hogy jelenleg fegyvertelenek az ember által terjesztett, nem biogén eredetű környezeti toxinokkal szemben. Ez hosszú távon evolúciós hátrányt jelenthet a húsevő emlősök számára".

A jövőre nézve a kutatócsoport szeretné részletesebben megvizsgálni a ma élő és a fosszilis emlősök táplálkozását. A tanulmány szerint az általuk vizsgált fajok akár 60 százalékánál is sötét foltok lehetnek az étrenddel kapcsolatos részleteket illetően.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

A vegetáriánus gyerekek nem kevésbé fittek, mint a húsevők

Az éghajlatváltozás és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb méreteket öltő hatása közepette a veganizmus és a vegetarianizmus világszerte egyre nagyobb teret hódít. Azonban olvassa végig, mielőtt arra bátorítja gyermekét, hogy teljesen vegetáriánus legyen.

Már Új-Zélandon is fakulnak a tengeri szivacsok

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.