Back to top

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

A Senckenberg Természetkutató Társaság (Senckenberg Gesellschaft für Naturforschung), a LOEWE Transzlációs Biodiverzitás Genomikai Kutatóközpont (Center for Translational Biodiversity Genomics - LOEWE TBG) és a Leibniz Állatkerti és Vadvilág Kutatóintézet (Leibniz Institute for Zoo and Wildlife Research) tudóscsoportja 52 újkori és 31 kihalt emlősfaj példáján vizsgálta, hogy a táplálkozás evolúciós változása okozhat-e génveszteséget - írja a phys.org.

Többek közt házi macska, szarvasmarha, tigris, kardszárnyú delfin, ázsiai elefánt, illetve a már kihalt ősi ragadozó miacidák, ősi cibetmacskák, és egy kihalt elefántféle is szerepelt a tanulmányban.

Az evolúció során gének keletkezhetnek, mutálódhatnak, duplikálódhatnak, vagy akár teljesen el is veszhetnek. "Jelen tanulmányunkban két ilyen génvesztést vizsgáltunk, különböző emlősöknél: A PNLIPRP1 - a zsírok megemésztését gátló gén - és az NR1I3 elvesztését, amely a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen" - magyarázta Dr. Heiko Stuckas, a drezdai Senckenberg Természettudományi Gyűjtemények (Senckenberg Natural History Collections) munkatársa. Hozzátette:

"Arra voltunk kíváncsiak, hogy e gének elvesztése összefügghet-e a húsevő, illetve a növényevő táplálkozással"

A korábban elfogadott hipotézis az volt, hogy a növényi és a húsevő étrend eltérő összetétele szelekciós nyomást gyakorol az érintett génekre, ami - többszöri mutáció után - végül e gének teljes elvesztéséhez vezet. "De nem minden növényevő egyforma, és a nem növényevők között is jelentős fajspecifikus különbségek vannak" - magyarázza Stuckas. Ezért ő és senckenbergi kollégái, Dr. Franziska Wagner, PD Dr. Irina Ruf, Dr. Thomas Lehmann, Prof. Dr. Michael Hiller, Dr. Clara Stefen és Rebecca Hofmann, valamint a berlini Leibniz Állatkerti és Vadvilág Kutatóintézet munkatársai 52 újkori és 31 fosszilis emlősfaj táplálkozását hasonlították össze, és értékelték azokat a zsír- és méreganyag-fogyasztás szempontjából. A különböző tudományokban jártas tudósokból álló csapat megfigyelte, hogy

a PNLIPRP1 elvesztése elsősorban az alacsony zsiradékbevitelhez társult - mind a növényevőknél, mind az alacsony zsírtartalmú táplálkozásra specializálódott ragadozóknál.

Stuckas hozzátette: "Ez arra utal, hogy e gén elvesztése előnyös lehet az alacsony zsírtartalmú táplálékforrásokkal jellemezhető ökológiai fülkék (niche) elfoglalásában".

Emellett a kutatók tanulmányukban kimutatták, hogy a húsevő fajok táplálkozás közben valóban kevesebb toxinnak voltak kitéve, és ebből következtetni lehet az NR1I3, valamint a kapcsolódó NR1I2 és UGT1A6 gének elvesztésére.

"A növényi toxinok csökkent fogyasztása tehát a húsevő emlősöknél a génvesztésnek kedvezett - mivel ez a gén már nem volt "szükséges" a túléléshez"

- részletezi Stuckas, majd hozzáteszi: "Ez azonban azt is jelenti, hogy jelenleg fegyvertelenek az ember által terjesztett, nem biogén eredetű környezeti toxinokkal szemben. Ez hosszú távon evolúciós hátrányt jelenthet a húsevő emlősök számára".

A jövőre nézve a kutatócsoport szeretné részletesebben megvizsgálni a ma élő és a fosszilis emlősök táplálkozását. A tanulmány szerint az általuk vizsgált fajok akár 60 százalékánál is sötét foltok lehetnek az étrenddel kapcsolatos részleteket illetően.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyorsteszt a fertőzések kimutatására

A McMaster Egyetem kutatói gyorstesztet fejlesztettek ki a haszonállatok között terjedő fertőzések kimutatására, ugyanis egyre nagyobb kárt okoznak a hirtelen felbukkanó és gyorsan terjedő járványok.

Műanyag helyett lemosható csomagolás. Forradalmi megoldás a láthatáron

Vízzel mosható le az a védőréteg, amellyel az élelmiszereket permetezik be, a bevonat csomagolásként működik és növeli az eltarthatóság idejét. Egy amerikai kísérlet a műanyagok kiváltására.

Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt

Az államfő felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva újra megszavazta a román képviselőház a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

Szarvasmarha-állományokra lehet licitálni

Hereford, Aberdeen angus és Blonde d'aquitaine jellegű marhákra is licitálni lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) árverésén, június 24-től kezdődően négy napon át.

A hőstressz veszélyeztetheti a borjakat

A nyarak egyre hosszabbak és melegebbek lesznek, így a napsütéses órák száma is emelkedik. Szélsőségessé vált időjárásunkra mi emberek tudatosan fel tudunk készülni, azonban az állatok nem minden esetben tudnak ez ellen küzdeni. A borjak kevésbé képesek szabályozni testhőmérsékletüket, így a hőstressz életveszélyessé válhat számukra. Milyen intézkedéseket érdemes hozni a hőstressz esetén?

Nincs okuk idegeskedni - Működőképes üzleti modell az állattenyésztésben

Juhászattal, brojlercsirke-neveléssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik az Agrowitt Kft. a Komárom-Esztergom megyei Kecskéden. Bár az áremelkedést elsőként azok érzik meg, akik alapanyag-termelésből élnek és a költségeiket csak nagyon lassan tudják érvényesíteni, Wittmann Antal tulajdonos szerint nincs okuk aggodalomra.

A belterületi vadelejtésről

Gyakori problémává vált egyes vadászható fajok belterületen való megjelenése. A nyest és a róka mellett a vaddisznó és az őz, esetenként a szarvas okozhat riadalmat a lakosság körében. Ezeknek a fajoknak a belterületen okozott kártételéről sem szabad megfeledkeznünk, ami egyre gyakoribb ember-állat konfliktust eredményez.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

Baromfitartók állatjóléti támogatása: Fontos határidők!

Tojótyúkállományok és tenyészbaromfik állatjóléti támogatása: megjelent a kincstár közleménye a kifizetési kérelemről.