Back to top

Göcsej zamata – üvegbe zárva

Mindenkinek ismernie kellene a zöldség-gyümölcs igazi ízét, mert a frissen leszedett, a fa alatt elfogyasztott baracknak vagy cseresznyének nincs párja. Én ezeket az ízeket igyekszem üvegbe zárni – fogalmazta meg a mottóját Horváth Rita, aki Göcsej zamata márkanévvel készíti és forgalmazza termékeit.

– Férjemmel és két gyerekemmel Zalaegerszeg egyik legszebb részén élünk, az Alsóerdő szomszédságában. A környezet idilli, hiszen mókusok, őzek, szarvasok és madarak a szomszédaink, bizony sokszor bosszankodunk miattuk: amikor az őzek leharapdálják a friss hajtásokat, a szarvasok az agancsukkal lenyúzzák facsemetéink kérgét, vagy amikor megdézsmálják a madarak a termést. De nagyon szeretjük ezt a vidéket, már csak azért is, mert itt teremnek az alapanyagul szolgáló gyümölcsök, közel 0,5 hektáron – mutatkozott be Horváth Rita.

– Hat éve készítek kézműves lekvárt és dzsemet. A vállalkozást nem előzetes tervekkel vagy elképzelésekkel indítottuk el, hanem a hobbinkból nőtte ki magát.

A családban természetesen volt hagyománya a mezőgazdasági tevékenységnek, de nem nagyüzemben, hanem a családi birtokon. Anno, amikor még gyerek voltam, a nagyszüleimnél vagy a hegyünkön töltöttük a hétvégéket. Magunknak termeltük a zöldséget és a gyümölcsöt. A legtöbb vidékről származó családnál akkoriban ez volt a természetes – mint ahogy az is, hogy tinédzserként utáltam a „földet túrni”. Ezt még akkor is hangoztattam, mikor tizenöt évvel ezelőtt családi házba költöztünk, pedig már nem voltam tini…

Horváth Rita: sokan keresik a házilag készült termékeket
Horváth Rita: sokan keresik a házilag készült termékeket
Fotó: Bella Huba
Itt is adott volt a kert, a nagy gyümölcsös. Az évek múltával azon kaptam magam, hogy egyre több magot ültetek, és hogy a kerti munka során megnyugszom és feltöltődöm.

A sok gyümölcs nem veszhetett kárba, így amit nem fogyasztottunk el frissen, azt feldolgoztam: savanyúság, kompót, szörp, lekvár lett belőlük. Emlékszem, az első eperlekvár pillanatok alatt elfogyott, a család kedvencévé vált.

Aztán észrevétlenül „szerelemmé” alakult az egész tevékenység: kísérleteztem, ízeket kombináltam, míg megszülettek az első saját zamatok; a bodzavirágos, a mentás és a levendulás eper, a rumos-csokis és a rumos-fahéjas meggy.

Közben azon kaptam magam, hogy már a termékek külcsínjét tervezgetem. Úgy gondoltam, hogy a minőségi tartalom mellé ugyanolyan megjelenés dukál. Ez fáradságosabb munka volt, mint a lekvárt megalkotni, de úgy érzem, a tervezgetésre fordított idő és energia megtérül, hisz lépten-nyomon dicsérik a vásárlók a termékeim megjelenését.

Ezzel megszületett a Göcsej zamata.

– Aztán jöttek a vásárok, amiket kimondottan imádok. Nagyon szeretem az embereket, szeretek beszélgetni, ismerkedni. A vásárokon mindig kóstoltatok, mert szeretem az azonnali visszajelzést. Jó látni az elégedett arcokat, az elismerő bólintást, hogy „ez igen, nagyon finom!” Több olyan vásárló volt, aki azt mondta, többet már ne mutassak, mert mindet megveszi. Ezek nagyon szívmelengető visszajelzések.

A mottóm? Talán az, hogy mindenkinek meg kellene ismernie a zöldség-gyümölcsök igazi ízét, mert a frissen leszedett, a fa alatt elfogyasztott baracknak vagy cseresznyének nincs párja.

Én ezeket az ízeket igyekszem üvegbe zárni, és emiatt ragaszkodom hozzá, hogy a termékeim csökkentett cukortartalommal készüljenek. Egy kilogramm gyümölcshöz 10–15 dekagramm cukrot, a savasabbakhoz – mint például a cigánymeggyhez, ribizlihez – maximum 30 dekagrammot teszek, nem többet. Pont annyit, amennyi kihozza a gyümölcs finom zamatát.

A lekvárjaimat tényleg ki lehet kanalazni az üvegből. Hogy honnan származnak a receptek? Nos, természetesen láttam, ahogy anyukám és a nagymamám főzték a lekvárt. Emlékszem a szilvalekvárra, ahogy rákenték a kenyérre… a látványa és az íze örökre belém ivódott. Ki tudja, talán pont ez került felszínre sok-sok év elteltével. Nem recept alapján főzök. Mindig ízlelek. Nem egyforma a gyümölcsérés, adott fajtán belül is különböző a cukortartalom. Kóstolok és ízesítek.

A Göcsej zamata alapanyagai természetesen saját termésből származnak, mert Horváth Rita szerint ez a legmegbízhatóbb forrás. A munka nem kevés.

– Az alapanyagok a kertünkből vannak, közel fél hektáron helyezkedik el a gyümölcsösünk. A férjem gondozza a fákat, én befőzöm a termést. A szüretelésben, magozásban a szüleink segítenek. Mindent kézzel készítünk. Nincsen magozógép, nincsen befőzőautomata. Nagyon odafigyelünk arra, hogy csak a biogazdaságokban elfogadott permetszereket használjuk. De vannak olyan fajták, ahol a lemosó permetezés után már nem permetezünk. Van egy főállásom, hisz bizonytalan a bevétel, kiszámíthatatlan az eladás. Ezen kívül nagyon ki vagyunk szolgáltatva a természetnek is. Évek óta elfagynak bizonyos gyümölcsök, mint például a sárgabarack, tavaly nagyon kevés volt a szilva, máskor meg a jég vitte el a termést. A vírushelyzet az értékesítést nehezítette, elmaradtak a vásárok, nehéz volt felvevőpiachoz jutni. Éppen ezért ezt a tevékenységet mellék­állásban végzem. Hogy mikor főzöm a lekvárt? Este és hétvégén. Aki főzött már be, az tudja, hogy ez mivel jár.

Horváth Rita azt mondja, bár a termékek nagyon ízletesek és minőségiek, az értékesítés manapság nem nevezhető könnyű feladatnak.

– Nagyon nehéz az értékesítés. A lekvár különösen nehéz kategória, sokan készítik ugyanis értékesítésre. Ha kimegy a piacra, láthatja, a zöldségek, gyümölcsök között megbújik az asztalon egy-egy üveg házi készítésű lekvár. Én piacon nem értékesítek, csak vásárokban, fesztiválokon. Illet­ve van pár bolt is, ahol forgalmazzák a lekvárjaimat. Szerencsére keresik a termékeimet. Vannak olyan vásárlóim, akik a kezdetektől tőlem vásárolnak. Még a keleti országrészből is. A szezon végére, ami jelen esetben az év vége, 20–23 féle dzsemet, lekvárt tudok kínálni. A hagyományos barack, eper, meggy, cseresznye mellett megtalálható a csipkebogyó, szőlő, birs, és az ízesítettek: rumos, csokis, fahéjas, mentás, bodzavirágos. Karácsonyra a mézeskalács lekvár (alma, narancs, gyömbér, fahéj, szegfűszeg). Egyedül ezt a lekvárt édesítem mézzel. Ugyanúgy karácsonyra készült a multivitamin lekvárom, ami fele-fele arányban sárgarépa és narancs. Érdekes, izgalmas ízvilág. Nagyon kedveltek a bogyóslekvárjaim, amiket többféle piros gyümölcsből készítek. Ebből született a „Zalai erdők kincse” nevű, amit Zalaegerszeg város lekvárjának választottak. Ez egy piros csokor, igazi flavonoidbomba.

A jövőre nézve reménytelinek tartja, hogy az emberek egyre inkább keresik a házilag készült és természetes, egészséges termékeket.

A legtöbb lekvárban mindössze 10–15 dkg cukor van
A legtöbb lekvárban mindössze 10–15 dkg cukor van
Fotó: Bella Huba
– Szerencsére egyre többen odafigyelnek rá, hogy mit esznek. Úgy gondolom, felértékelődnek a kézműves termékek. Az embereknek fontos, hogy vegyszermentesen táplálkozzanak, és hogy egészséges termékeket adjanak a gyermekeiknek. Szerintem fontos a megbízhatóság, hogy a termék mögött ott legyen az ember, aki készíti. Szeretem, ha az emberek házhoz jönnek vásárolni. Így látják, hogy honnét származik az alapanyag, tudnak kóstolni, tudunk beszélgetni. Vannak olyan családok, akikkel szinte barátokká váltunk. Sajnos nem mindenki engedheti meg magának, hogy ilyen jellegű terméket fogyasszon, hisz ezek a készítmények magasabb árkategóriába tartoznak.

Horváth Rita azt mondja a terveik között elsősorban új ízek jelenhetnek meg.

– Problémát jelent, hogy Zalaegerszegen van a gyümölcsösünk, így pályázni szinte nem tudunk. Voltak nagyon kedvező (például a piacra jutást segítő), vissza nem térítendő pályázatok, amikből mi mindig kimaradunk, a településlista miatt.

Így lekvár terén nem tervezünk fejlesztést, bár egy magozógép jól jönne, vagy egy vákuumozó, de önerőből megvéve nagyon sokára térülnének meg.

Persze lekvár terén, egy-egy új íz mindig benne van a pakliban. Ez olyan, mint az alkotás, jön egy gondolat, egy ízkombináció és akkor azt megfőzöm. Korábban készítettem különleges savanyúságokat is, de el kellett engednem, mert sem az időbe, sem a kapacitásba nem fért bele. Természetesen – gondolati szinten – vannak újabb terveim; talán egy-két év múlva meg tudom valósítani őket.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tavaly 12,6 millió tonna zöldség-gyümölcs hagyta el Spanyolországot kamionokban

A spanyolországi zöldségek és gyümölcsök többsége továbbra közúti szállítással jut el a külföldi vevőkhöz. Nem kevés áruról van szó, a magyarázat pedig sokrétű.

Miért vásárolunk pálinkát?

Magyarország éghajlati és természeti adottságainak köszönhetően különösen alkalmas a gyümölcstermesztésre. A Kárpát-medencében termett gyümölcsök magas beltartalmi értékekkel rendelkeznek, így kiemelten alkalmasak jó minőségű termékek előállítására, beleértve a pálinkát is.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Levéltetvek mindenütt – Növényvédelmi előrejelzés 21. hét

A kórokozóknak kevésbé kedvezett az utóbbi napok időjárása, a rovarkártevők többsége viszont gyors szaporodásnak indult. Különösen a levéltetvek jelenléte feltűnő, némely növényen aggasztó méreteket ölt.

Hússal vagy nélküle az élet?

Etika, ökológia, intolerancia? Sok oka van a hús vagy más állati termék, például a tej és a sajt elkerülésének. Az egészséget is gyakran említik motivációként – az egészséges vegán étrendről alkotott kép a lakosság egy részében megmaradt. Mások viszont az alultápláltságot a többnyire önkéntes lemondásban látják. És akkor az ökológiai lábnyomról nem is beszéltünk…

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.