A hazai génmegőrzés páratlan érték

Genetikai erőforrásaink felkutatása és begyűjtése, megőrzése, fenntartása és felhasználása stratégiai kérdés – mondta a tárcavezető, emlékeztetve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai kultúrnövény- és haszonállatfajták a nemzeti örökség részét képezik.

Génbankjában az összes hazai őshonos baromfifajta szaporítóanyaga megtalálható, és egyedülálló módon ugyanez a telephely ad otthont az őshonos magyar baromfifajták élő állományának is, amely elengedhetetlen a fajták hosszú távú fenntartásához. Az intézet feladatainak bővülésével nyúl-, méh-, és hal-génbankokat fejleszt, valamint a magyar kutyafajták szaporítóanyag-mintáit is tárolja, amely DNS-bankkal is kiegészül.

A baromfitelep központi épülete, ahol irodák, átadó és kiszolgáló helyiségek találhatók, eredetileg istállónak épült és számos átalakításon esett át az évtizedek folyamán. Közben az állaga sokat romlott, amely miatt indokolttá vált a teljes felújítása, amely mintegy 163 millió forintos állami támogatásból valósult meg.

Tavaly összességében 325 millió forintot fordítottak a gödöllői intézetben különböző beruházásokra, amelyek hozzájárultak az állattartási körülmények javításához, a kulturált munkavégzéshez, nem utolsó sorban pedig lehetővé tették a madárinfluenza megelőzésére vonatkozó hatósági előírásoknak való maradéktalan megfelelést.

Kicserélték a takarmánykeverő épület tetejét, vizesblokkot alakítottak ki a magyaróriásnyúl-telepen, új pulyka-kifutó és mézkiszerelő üzem épült, és korszerűsítették a víziszárnyas-nevelő épültet is.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot (NBGK) 2019-ben alapította az Agrárminisztérium a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ és a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ integrálásával.

A gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ múltja a XIX. századba nyúlik vissza, amikor Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1897-ben megalapították a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telepet és Munkásképző Iskolát, majd 1899-ben az Állami Méhészeti Gazdaságot.

A központ ellátja a hazai és nemzetközi tenyésztési-génmegőrzési és szervezési feladatokat az őshonosként védett magyar haszonállatfajták (kiemelten a kisállatfajták és a pannon méh) védelme és az érintett hazai tenyésztő szervezetek szakmai támogatása érdekében.

Nemzeti génmegőrzési és génbanki hálózatot alakít ki és koordinál. Magyar baromfi génbankot tart fenn és fejleszt, valamint más, különösen veszélyeztetett magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos génbanki, génvédelmi, génmegőrzési és génmentési tevékenységet végez. Alaptevékenységéhez kapcsolódóan részt vesz a kutatásban, oktatásban és ismeretterjesztésben is.

Dr. Beck Tibor igazgató a mai rendezvényen kiemelte, hogy

Dr. Liptói Krisztina tudományos főmunkatárs pedig arról is beszélt, hogy hosszú távú céljuk egy olyan génbank létrehozása, amelyben nemcsak az őshonos baromfik és kisállatok, hanem valamennyi őshonos haszonállat fellelhető lesz.

A rendezvény részvevőit dr. Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója, valamint Vécsey László, Gödöllő országgyűlési képviselője is köszöntötte.