Back to top

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

Dr. Beck Tibor, dr. Baktay Borbála, Nagy István és Vécsey László a baromfitelep megújult központi épülete előtt
Dr. Beck Tibor, dr. Baktay Borbála, Nagy István és Vécsey László a baromfitelep megújult központi épülete előtt
Fotó: Czifrik Kati
Genetikai erőforrásaink felkutatása és begyűjtése, megőrzése, fenntartása és felhasználása stratégiai kérdés – mondta a tárcavezető, emlékeztetve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai kultúrnövény- és haszonállatfajták a nemzeti örökség részét képezik.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete kiemelkedő jelentőségű a baromfifajták genetikai információinak laboratóriumi körülmények közötti tárolásában.

Génbankjában az összes hazai őshonos baromfifajta szaporítóanyaga megtalálható, és egyedülálló módon ugyanez a telephely ad otthont az őshonos magyar baromfifajták élő állományának is, amely elengedhetetlen a fajták hosszú távú fenntartásához. Az intézet feladatainak bővülésével nyúl-, méh-, és hal-génbankokat fejleszt, valamint a magyar kutyafajták szaporítóanyag-mintáit is tárolja, amely DNS-bankkal is kiegészül.

A baromfitelep központi épülete, ahol irodák, átadó és kiszolgáló helyiségek találhatók, eredetileg istállónak épült és számos átalakításon esett át az évtizedek folyamán. Közben az állaga sokat romlott, amely miatt indokolttá vált a teljes felújítása, amely mintegy 163 millió forintos állami támogatásból valósult meg.

Tavaly összességében 325 millió forintot fordítottak a gödöllői intézetben különböző beruházásokra, amelyek hozzájárultak az állattartási körülmények javításához, a kulturált munkavégzéshez, nem utolsó sorban pedig lehetővé tették a madárinfluenza megelőzésére vonatkozó hatósági előírásoknak való maradéktalan megfelelést.

A korszerűsített víziszárnyasnevelő épület
A korszerűsített víziszárnyasnevelő épület
Fotó: Czifrik Kati
Kicserélték a takarmánykeverő épület tetejét, vizesblokkot alakítottak ki a magyaróriásnyúl-telepen, új pulyka-kifutó és mézkiszerelő üzem épült, és korszerűsítették a víziszárnyas-nevelő épültet is.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot (NBGK) 2019-ben alapította az Agrárminisztérium a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ és a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ integrálásával.

A gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ múltja a XIX. századba nyúlik vissza, amikor Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1897-ben megalapították a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telepet és Munkásképző Iskolát, majd 1899-ben az Állami Méhészeti Gazdaságot.

A központ ellátja a hazai és nemzetközi tenyésztési-génmegőrzési és szervezési feladatokat az őshonosként védett magyar haszonállatfajták (kiemelten a kisállatfajták és a pannon méh) védelme és az érintett hazai tenyésztő szervezetek szakmai támogatása érdekében.

A haszonállat-génmegőrzési intézet telephelyén a baromfitelep mellett halastavak és méhészet is található
A haszonállat-génmegőrzési intézet telephelyén a baromfitelep mellett halastavak és méhészet is található
Fotó: Czifrik Kati
Nemzeti génmegőrzési és génbanki hálózatot alakít ki és koordinál. Magyar baromfi génbankot tart fenn és fejleszt, valamint más, különösen veszélyeztetett magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos génbanki, génvédelmi, génmegőrzési és génmentési tevékenységet végez. Alaptevékenységéhez kapcsolódóan részt vesz a kutatásban, oktatásban és ismeretterjesztésben is.

Dr. Beck Tibor igazgató a mai rendezvényen kiemelte, hogy

terveik között szerepel egy olyan nyilvános bemutatóhely létrehozása is, ahol a látogatók megismerhetik a hazai őshonos haszonállatfajtákat és a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, gazdasági tevékenységeket is.

Dr. Liptói Krisztina tudományos főmunkatárs pedig arról is beszélt, hogy hosszú távú céljuk egy olyan génbank létrehozása, amelyben nemcsak az őshonos baromfik és kisállatok, hanem valamennyi őshonos haszonállat fellelhető lesz.

Miniszteri bejárás az új központi épületben
Miniszteri bejárás az új központi épületben
Fotó: Czifrik Kati
A rendezvény részvevőit dr. Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója, valamint Vécsey László, Gödöllő országgyűlési képviselője is köszöntötte.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Útvonalat jelöltek ki a méhek számára

Az EU végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul röpülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Egy új Rabobank-jelentés előrejelzése szerint Kína szójababimportja a következő években lelassul, és végül 2030-ig csökkenni is fog. Ennek az az oka, hogy lelassul az ország állattenyésztésének a növekedése, folyamatosan javulnak a gazdálkodási gyakorlatok, és ami még fontosabb, országszerte elterjed az alacsony szójatartalmú takarmányok alkalmazása.

Patinás nevű méhésztalálkozók és -vásárok maradnak el

Idén több méhésztalálkozó és -vásár elmaradásáról számol be az Országos Magyar Méhész Egyesület legfrissebb közleményében. Öröm az ürömben, hogy két másik tavaszi találkozóra viszont sor kerül.

Már csak néhány nap maradt a gazdálkodási napló adatainak benyújtására

Január 31-ig több mint 27 ezer termelőnek kell beadnia a gazdálkodási napló egyes adatait (web-GN) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé. A határidő jogvesztő, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása akár a támogatás 30 százalékának levonásával is járhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítséget nyújtanak a web-GN benyújtásában.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.