Back to top

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

Dr. Beck Tibor, dr. Baktay Borbála, Nagy István és Vécsey László a baromfitelep megújult központi épülete előtt
Dr. Beck Tibor, dr. Baktay Borbála, Nagy István és Vécsey László a baromfitelep megújult központi épülete előtt
Fotó: Czifrik Kati
Genetikai erőforrásaink felkutatása és begyűjtése, megőrzése, fenntartása és felhasználása stratégiai kérdés – mondta a tárcavezető, emlékeztetve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai kultúrnövény- és haszonállatfajták a nemzeti örökség részét képezik.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete kiemelkedő jelentőségű a baromfifajták genetikai információinak laboratóriumi körülmények közötti tárolásában.

Génbankjában az összes hazai őshonos baromfifajta szaporítóanyaga megtalálható, és egyedülálló módon ugyanez a telephely ad otthont az őshonos magyar baromfifajták élő állományának is, amely elengedhetetlen a fajták hosszú távú fenntartásához. Az intézet feladatainak bővülésével nyúl-, méh-, és hal-génbankokat fejleszt, valamint a magyar kutyafajták szaporítóanyag-mintáit is tárolja, amely DNS-bankkal is kiegészül.

A baromfitelep központi épülete, ahol irodák, átadó és kiszolgáló helyiségek találhatók, eredetileg istállónak épült és számos átalakításon esett át az évtizedek folyamán. Közben az állaga sokat romlott, amely miatt indokolttá vált a teljes felújítása, amely mintegy 163 millió forintos állami támogatásból valósult meg.

Tavaly összességében 325 millió forintot fordítottak a gödöllői intézetben különböző beruházásokra, amelyek hozzájárultak az állattartási körülmények javításához, a kulturált munkavégzéshez, nem utolsó sorban pedig lehetővé tették a madárinfluenza megelőzésére vonatkozó hatósági előírásoknak való maradéktalan megfelelést.

A korszerűsített víziszárnyasnevelő épület
A korszerűsített víziszárnyasnevelő épület
Fotó: Czifrik Kati
Kicserélték a takarmánykeverő épület tetejét, vizesblokkot alakítottak ki a magyaróriásnyúl-telepen, új pulyka-kifutó és mézkiszerelő üzem épült, és korszerűsítették a víziszárnyas-nevelő épültet is.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot (NBGK) 2019-ben alapította az Agrárminisztérium a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ és a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ integrálásával.

A gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ múltja a XIX. századba nyúlik vissza, amikor Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1897-ben megalapították a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telepet és Munkásképző Iskolát, majd 1899-ben az Állami Méhészeti Gazdaságot.

A központ ellátja a hazai és nemzetközi tenyésztési-génmegőrzési és szervezési feladatokat az őshonosként védett magyar haszonállatfajták (kiemelten a kisállatfajták és a pannon méh) védelme és az érintett hazai tenyésztő szervezetek szakmai támogatása érdekében.

A haszonállat-génmegőrzési intézet telephelyén a baromfitelep mellett halastavak és méhészet is található
A haszonállat-génmegőrzési intézet telephelyén a baromfitelep mellett halastavak és méhészet is található
Fotó: Czifrik Kati
Nemzeti génmegőrzési és génbanki hálózatot alakít ki és koordinál. Magyar baromfi génbankot tart fenn és fejleszt, valamint más, különösen veszélyeztetett magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos génbanki, génvédelmi, génmegőrzési és génmentési tevékenységet végez. Alaptevékenységéhez kapcsolódóan részt vesz a kutatásban, oktatásban és ismeretterjesztésben is.

Dr. Beck Tibor igazgató a mai rendezvényen kiemelte, hogy

terveik között szerepel egy olyan nyilvános bemutatóhely létrehozása is, ahol a látogatók megismerhetik a hazai őshonos haszonállatfajtákat és a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, gazdasági tevékenységeket is.

Dr. Liptói Krisztina tudományos főmunkatárs pedig arról is beszélt, hogy hosszú távú céljuk egy olyan génbank létrehozása, amelyben nemcsak az őshonos baromfik és kisállatok, hanem valamennyi őshonos haszonállat fellelhető lesz.

Miniszteri bejárás az új központi épületben
Miniszteri bejárás az új központi épületben
Fotó: Czifrik Kati
A rendezvény részvevőit dr. Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója, valamint Vécsey László, Gödöllő országgyűlési képviselője is köszöntötte.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.