0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

Nehéz beruházási döntést hozni

Bőséges beruházási források állnak rendelkezésre a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésére, a koronavírus-járvány miatt azonban megdrágult az igénybevételük. Az építőanyagok és az energia árának megugrása pedig kockázatossá teszi a beruházást.

A koronavírus-járvány miatti lezárásokat szerte a világon gazdaságélénkítő állami programok követték, amihez a bankszektornak is alkalmazkodnia kellett, kezdte bevezető előadását Harnóczi György, az OTP Agrár osztályvezetője a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács évzáró rendezvényén.

A mezőgazdasági finanszírozás kedvező helyzetben lévő banki ágazat, ugyanis alacsony a csődráta és megfelelő a jövedelmezőség a gazdálkodók körében.

Ezen belül szűkebb, specializáltabb piac a zöldség-gyümölcs termesztés, ahol például az ültetvények értékbecslése és kezelése a fedezeti rendszerben különleges szaktudást igényel. Ráadásul sok kertészeti kultúra tőkeintenzívebb is, mint a szántóföldi növénytermesztés.

A kertészeti beruházásokat is támogatja az állam, 2021–2022-ben összesen 900 milliárd forinttal, ide tartozik többek közt a kertészeti üzemek korszerűsítése. Minden pályázatra sokan jelentkeztek, a különböző jogcímeken a túligénylés a jellemző. Még több pénz áll majd rendelkezésre a következő uniós tervezési ciklusban, 2023–2027 között: a közvetlen támogatásokkal együtt összesen 7537 milliárd forint, amiből 4265 milliárd jut vidékfejlesztésre.

A bővülő források mellett azonban az energiaárak drasztikus emelkedése és a hitelek drágulása erősen befolyásolja a beruházások megtérülését és a vállalkozói kedvet.

A jegybanki alapkamat év végén nálunk volt a legmagasabb a környező országokhoz képest. A múlté a kedvező kamatozású növekedési hitelprogram (NHP), és a forint árfolyama sem fog számottevően erősödni a közeljövőben. Mindezek hatására nem csoda, hogy az ügyfelek a fix kamatozású hiteleket keresik. Ebben új elem a BIRS nevű, 5-10 éves futamidőre naponta kiszámolt referenciaárazás (bankközi kamatok alapján), ami decemberben 4% körül volt.

Mindezzel párhuzamosan drágulnak a mezőgazdaságban felhasznált anyagok is, például a KSH adatai szerint 2021 első félévében a növényvédő szerek 5, a vetőmagok 21%-kal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerárak követték ezt az áremelkedést, átlagosan 30% körüli mértékben: ma a zöldség-gyümölcs drágább, mint egyes állati termékek. Nő a kereskedelmi árrés is, ami befolyásolja a keresletet.

Még tanulni kell

Mindent összevetve tehát napjainkban igen kedvezőtlen a környezet a hitelezésre, a banki modellekben még nem volt példa hasonló helyzetre, mondta Harnóczi György, azzal érzékeltetve a kilátásokat, hogy „átmenetileg kikapcsoljuk a fényt az alagút végén”.

Befolyásolja a beruházási döntéseket a sok hiánytermék, mint például a fa, az üzemanyag, a vetőmag, az alumínium vagy a chipek.

Az építők jellemzően heti anyagárakkal adnak ajánlatot a beruházónak, aki ennek alapján nehezen tud dönteni.

A fenntartható gazdaság együtt kezeli a környezeti, szociális és irányítási célokat, hatásokat (ezt jelenti tulajdonképpen az ESG), és megvalósításukat a bankokon keresztül is előmozdítanák az államok. Az ESG-gondolkodást még a vállalkozóknak és a bankoknak is tanulniuk kell, mert megkerülhetetlen lesz, figyelmeztetett az előadó. Egyelőre a zöld beruházásokat tőkekedvezménnyel tudják segíteni a bankok.

Zöld fejlesztést támogatnak

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Nagypéter Sándor, a szakmaközi szervezet alelnöke arra volt kíváncsi, hogy lesz-e az agráriumra szabott, a növekedési hitelprogramhoz hasonló konstrukció.

Szerinte nagy szükség lenne rá, mert a vidékfejlesztési pályázatok során tavaly sokan lecsúsztak az NHP-ról, most viszont dönteniük kell, hogy belevágjanak-e a beruházásba.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós ügyekért felelős vezetője szerint nem valószínű, hogy lesz ilyen kedvezményes konstrukció, inkább a zöld finanszírozás a várható megoldás. Hatékonyságnöveléssel, kevesebb erőforrás-ráfordítással és innovációval lehet elérni, hogy zöldnek minősüljön egy fejlesztés. A Takarékbank azzal próbálja segíteni az ügyfeleit, hogy már most is el lehet számolni a költségnövekedést az építési normagyűjtemény szerint, és ezzel a támogatás nem nő ugyan, de az intenzitása 50% alá csökkenhet, amire újabb kedvezményes hitelt lehet igénybe venni.

Harnóczi György szerint az NHP eleve szokatlan megoldás volt, általában nem a nemzeti bankok szokták támogatni a beruházásokat. Ezzel a megoldással viszont az ebből a forrásból származó hitelt nem kellett beleszámítani az állami támogatásba. A Magyar Nemzeti Bank most a zöld beruházásokra, a gazdálkodás hitelezésére ad tőkekedvezményt a kereskedelmi bankoknak, amit azok vagy átadnak az ügyfeleknek, vagy nem.

Lehetőség a koncentrációra

Simon Attila, az MKB Bank agrárpartner-programjának vezetője a kertészeti beruházások értékeléséhez adott szempontokat.

Gyors, intenzív technológiákat használnak a kertészetben, amelyekkel viszonylag magas életszínvonalat lehetett elérni és a generációváltáshoz is jó hí­vószó volt.

Most a helyzet nem ilyen egyértelmű, mert a szántóföldi növénytermesztés a kertészetinél sokkal kisebb kockázattal tud nagyon jó bevételt adni. A kertészeti termények esetében gondolni kell a piaci helyzetre, a telepítésre, gépesítésre, áruvá készítésre, tárolásra, ezek mind fejlesztési, beruházási döntések. A támogatások mellé banki hitelre is szükség van a beruházásokhoz, így azt is előre kell látni, hogy a fejlesztéssel nem lép-e át a vállalkozás egy magasabb kategóriába, amihez más cégszerkezet, napi finanszírozás, más piaci viszonyok is társulnak.

A nemzedékváltás nem zökkenőmentes az ágazatban, a gazdálkodók negyede nem tudja kire hagyni a vállalkozását, tehát eladja vagy a menedzsment veszi át néhány év alatt. A bankok számára pedig nagyon fontos a folyamatosság, ami a kertészetekben jobban adott, mint a szántóföldi kultúráknál, általában 8-10 évvel lehet számolni.

A folytonosságot hangsúlyozta a nemzedékváltás kérdéskörében Harnóczi György is, hozzátéve, hogy sokféle formában lehet átadni vagy értékesíteni egy gazdaságot.

A nemzedékváltás lehetőséget ad a koncentrációra is, a versenyképes gazdák tudják bővíteni a tevékenységüket az eladó gazdaságok megvásárlásával.

Minden drágul

Sokféle és nagyon erős árfelhajtó tényező miatt drágultak az inputanyagok, ezekről Sira Márk, a KITE kertészeti üzletágának vezetője adott tájékoztatást. A tengeri konténeres szállítás költségei megnégyszereződtek, ezért vannak olyan olcsóbb termékek, amiket kétszer annyiért hoznának ide, mint amennyibe kerülnek. A forint árfolyammozgása is erősen befolyásolja a beszerzési árakat, hosszú távon a 355-365 forintos euróárfolyam­ban bízik az ágazatvezető. Ugyancsak nagy volt az alapanyagok drágulása, a Kínából származók ára meghaladta a Covid előtti szinteket.

A növényvédő szerek árát befolyásolja az is, hogy meddig érvényes az engedélyük az EU-ban, illetve van-e elegendő készlet belőlük.

Ahogy kivonnak egy-egy készítményt az uniós forgalomból, a többi, zöldnek számító szer ára megugrik. A kínai agrokémiai ipart pedig korlátozza, hogy állami elosztást vezettek be az energiaellátásban. A kínai kormány egyrészt csökkenteni akarja a függést a hagyományos energiahordozóktól, másrészt mutatni akarja az elkötelezettségét a klímaváltozás elleni küzdelemben, emiatt korlátozzák a gyárak energiaellátását, elsősorban a fűtésre adnak energiát. Készlethiány van például azolokból, úgyhogy mindezek alapján a növényvédő szereknél az átlagosnál nagyobb áremelkedés várható.

A műtrágyák drágulása drámai volt 2021-ben, például a kalcium-nitrát a 2020. novemberi árához képest tavaly júniusra 10, szeptemberre 20, november végére 100%-kal drágult. Más műtrágyák ára 50-70%-kal emelkedett. A KITE azon dolgozik, hogy megteremtse az ellátás biztonságát, ami azért sem egyszerű, mert a megrendeléskor még nem tudják, hogy mennyiért fogják megkapni a műtrágyát.

Bizonyos termékeket pedig még rendelni sem lehet, egyszerűen nincs belőlük.

Ki gondolná, hogy a mezőgazdasági fóliák árát, elérhetőségét közvetlenül befolyásolja a Covid-járvány, pedig így van, a maszkok nagy része a fólia anyagából készül. Ez, és a kőolajár emelkedése szabja meg a fátyolfólia árát, ami 30-50%-kal emelkedett. A síkfólia ára állandósulni kezdett, valószínűleg 20-25%-kal drágább lesz, mint 2020-ban.

Ne essünk pánikba!

A gépek és támrendszerek ára is emelkedik, követve az acél, a beton és más nyersanyagok drágulását. Egy szedőplatform például körülbelül 2 tonna vasból készül, az ára 2021 elején 3 millió forint körül volt, év végére viszont meghaladta a 4 milliót. A beton ára nem emelkedik olyan gyorsan, mint az acélé, de az idén is nő majd, úgyhogy a támrendszer betonoszlopai 15-20%-kal lesznek drágábbak, mint 2020-ban.

Végül Sira Márk arra figyelmeztetett, hogy nagyon fontos elkerülni a pánikot, mert az tovább gerjesztené az áremelkedést.

Azt javasolta, hogy mindenki csak 3-6 hónapra tervezzen előre, ne akarja megrendelni a 2023-as anyagait is. A Covid után néhány év alatt visszaállhat az ellátási lánc és csökkenhetnek az árak, a hiánypszichózis viszont képes tovább fenntartani a magas árszintet.

A hitelezésről pedig az a véleménye, hogy a növekedési hitelprogram alatt az emberek „hozzászoktak a jóhoz”, előtte 6-7%-os kamattal is írtak alá hitelszerződést. Most érzelmi kérdés is a kamatszint értékelése.

Forrás: Kertészet és Szőlészet