Back to top

Tehénbabbal elhagyható a műtrágyázás

A tehénbab képessége a jótékony baktériumok megkötésére nem tűnt el a modern mezőgazdasági gyakorlatokkal - derül ki a Kaliforniai Egyetem (University of California, Riverside - UCR) új kutatásából. Vetésforgóban alkalmazva segíthet kiváltani a költséges és környezetkárosító műtrágyák használatát.

Elegendő nitrogén nélkül a növények nem fejlődnek rendesen. A hüvelyesek családja, melyhez a tehénbab (vagy más néven tehénborsó, homoki bab) tartozik, egyedülálló módon képesek jelentős mennyiségű nitrogénhez jutni azáltal, hogy a gyökerükön nitrogénkötő baktériumok élnek - írja a phys.org.

A tehénbab virága
A tehénbab virága
Fotó: Franz Xaver/Wikimedia Commons
"A hüvelyesek ennek a képességnek köszönhetik sikerességüket: a bolygó harmadik legnagyobb növénycsaládjává váltak" - mondta Joel Sachs, az UCR evolúciós és ökológiai professzora.

Gyakran előfordul, hogy az emberek a növénytermesztés során a föld feletti tulajdonságokra, például a betegségekkel szembeni ellenállóképességre, a terméshozamra és a fehérjetartalomra összpontosítanak.

A termesztők csak nemrégiben kezdtek nagyobb figyelmet fordítani a föld alatti tulajdonságokra, például a növények azon képességére, hogy vonzzák a talajt javító mikrobákat.

Gabriel Ortiz, az UCR növénypatológusa arra volt kíváncsi, hogy a világ számos részén rendkívül népszerű élelmiszer, a tehénbab az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok ellenére is képes-e talaj minőségét javító baktériumokat vonzani. Sok esetben az ember hatásnak kitett növények nem profitálnak annyira a baktériumokkal való kapcsolatokból, mint vadon élő rokonaik.

Ortiz és csapata azonban azt találta, hogy a bab megőrizte természetes képességét arra, hogy jótékony kapcsolatokat alakítson ki a nitrogénkötő baktériumokkal.

"Valójában úgy tűnik, hogy a kísérletben részt vevő egyes fajták több hasznot húztak a baktériumokból, mint vadon élő őseik"

- mondta Sachs.

Termése vese alakú, fénytelen, kissé rücskös felületű, vaj színű. Fekete köldökfoltja miatt szembabnak is nevezik. Kínában őshonos. Amerika déli államaiban "lélekétel"-ként vált ismertté, ahol egy hagyományos, sós disznóhúsból, babból és tabasco-szószból főzött étel névadója lett. Kínában, ahol feketeszemű babnak ("black eyed peas") is nevezik, sütve, és hússal, vagy hallal keverve készítik belőle a chang ton chia-t.

A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Evolution című folyóiratban. A kísérletekben 20 különböző tehénbabfajtát vizsgáltak, és megtalálták a szimbiózis képességének genetikai alapjait is.

"Ezt az információt a jövőben felhasználhatjuk a jobb termőképességű növények tervezéséhez" - mondta Ortiz. A tudós és csapata kifejezetten az aszálytűrő tehénbabra összpontosított, mivel ez a tulajdonsága fontos a dél-kaliforniai termelők számára.

A műtrágyánál jobban hasznosul a baktériumok által termelt nitrogén
A műtrágyánál jobban hasznosul a baktériumok által termelt nitrogén
A nitrogénmegkötő baktériumok, a rhizobium-fajok vonzása érdekében a tehénbab a gyökerén keresztül vegyi anyagokat bocsát ki. A gyökerek végén csomókat, úgynevezett nitrogénkötő gümőket képeznek, amelyek védik a rhizobiumokat, és tápanyaggal látják el őket. Cserébe a tehénbab a nitrogén hasznos, kötött formáját kapja.

"Amikor a növény érzékeli, hogy el fog pusztulni, a baktériumokat a talajba engedi, így pótolva azt" - magyarázta Ortiz.

"A termesztők a vetésforgóban a babot más haszonnövényekkel felváltva ültethetik, így a talajban mindig lesz elég nitrogénkötő baktérium, és kevesebb műtrágyára lesz szükség

Ha a nitrogéntrágyát gyorsabban juttatják ki, mint ahogy a növények fel tudják használni, a felesleg üvegházhatású gázként a légkörbe kerülhet, vagy a tavakba, folyókba és óceánokba mosódhat. A vízfolyásokban a nitrogén káros algavirágzásokat okoz, amelyek elhasználják az összes oxigént és megölik a halakat, illetve más vízi szervezeteket.

"A mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételéhez többek között arra kell összpontosítanunk, hogy a növények a talajban lévő mikrobáktól kapják meg a fejlődéshez szükséges tápanyagokat, ahelyett, hogy vegyszerek kibocsátásával próbálnánk ugyanezt az eredményt elérni" - mondta Sachs.

Forrás: 
phys-org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

A vegetáriánus gyerekek nem kevésbé fittek, mint a húsevők

Az éghajlatváltozás és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb méreteket öltő hatása közepette a veganizmus és a vegetarianizmus világszerte egyre nagyobb teret hódít. Azonban olvassa végig, mielőtt arra bátorítja gyermekét, hogy teljesen vegetáriánus legyen.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Nassolnivalók, amik táplálják és feltöltik a bőrt

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a tápláló étrend, de mégis könnyebb egyszerűen csak a gyorséttermi ételeket választani, hogy időt spóroljunk rohanó életünkben. Pedig létfontosságú az egészséges ételek fogyasztása, mert segítenek az izomépítésben, az elme élesítésében vagy éppen a szív megerősítésében.

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.