Back to top

Tehénbabbal elhagyható a műtrágyázás

A tehénbab képessége a jótékony baktériumok megkötésére nem tűnt el a modern mezőgazdasági gyakorlatokkal - derül ki a Kaliforniai Egyetem (University of California, Riverside - UCR) új kutatásából. Vetésforgóban alkalmazva segíthet kiváltani a költséges és környezetkárosító műtrágyák használatát.

Elegendő nitrogén nélkül a növények nem fejlődnek rendesen. A hüvelyesek családja, melyhez a tehénbab (vagy más néven tehénborsó, homoki bab) tartozik, egyedülálló módon képesek jelentős mennyiségű nitrogénhez jutni azáltal, hogy a gyökerükön nitrogénkötő baktériumok élnek - írja a phys.org.

A tehénbab virága
A tehénbab virága
Fotó: Franz Xaver/Wikimedia Commons
"A hüvelyesek ennek a képességnek köszönhetik sikerességüket: a bolygó harmadik legnagyobb növénycsaládjává váltak" - mondta Joel Sachs, az UCR evolúciós és ökológiai professzora.

Gyakran előfordul, hogy az emberek a növénytermesztés során a föld feletti tulajdonságokra, például a betegségekkel szembeni ellenállóképességre, a terméshozamra és a fehérjetartalomra összpontosítanak.

A termesztők csak nemrégiben kezdtek nagyobb figyelmet fordítani a föld alatti tulajdonságokra, például a növények azon képességére, hogy vonzzák a talajt javító mikrobákat.

Gabriel Ortiz, az UCR növénypatológusa arra volt kíváncsi, hogy a világ számos részén rendkívül népszerű élelmiszer, a tehénbab az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok ellenére is képes-e talaj minőségét javító baktériumokat vonzani. Sok esetben az ember hatásnak kitett növények nem profitálnak annyira a baktériumokkal való kapcsolatokból, mint vadon élő rokonaik.

Ortiz és csapata azonban azt találta, hogy a bab megőrizte természetes képességét arra, hogy jótékony kapcsolatokat alakítson ki a nitrogénkötő baktériumokkal.

"Valójában úgy tűnik, hogy a kísérletben részt vevő egyes fajták több hasznot húztak a baktériumokból, mint vadon élő őseik"

- mondta Sachs.

Termése vese alakú, fénytelen, kissé rücskös felületű, vaj színű. Fekete köldökfoltja miatt szembabnak is nevezik. Kínában őshonos. Amerika déli államaiban "lélekétel"-ként vált ismertté, ahol egy hagyományos, sós disznóhúsból, babból és tabasco-szószból főzött étel névadója lett. Kínában, ahol feketeszemű babnak ("black eyed peas") is nevezik, sütve, és hússal, vagy hallal keverve készítik belőle a chang ton chia-t.

A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Evolution című folyóiratban. A kísérletekben 20 különböző tehénbabfajtát vizsgáltak, és megtalálták a szimbiózis képességének genetikai alapjait is.

"Ezt az információt a jövőben felhasználhatjuk a jobb termőképességű növények tervezéséhez" - mondta Ortiz. A tudós és csapata kifejezetten az aszálytűrő tehénbabra összpontosított, mivel ez a tulajdonsága fontos a dél-kaliforniai termelők számára.

A műtrágyánál jobban hasznosul a baktériumok által termelt nitrogén
A műtrágyánál jobban hasznosul a baktériumok által termelt nitrogén
A nitrogénmegkötő baktériumok, a rhizobium-fajok vonzása érdekében a tehénbab a gyökerén keresztül vegyi anyagokat bocsát ki. A gyökerek végén csomókat, úgynevezett nitrogénkötő gümőket képeznek, amelyek védik a rhizobiumokat, és tápanyaggal látják el őket. Cserébe a tehénbab a nitrogén hasznos, kötött formáját kapja.

"Amikor a növény érzékeli, hogy el fog pusztulni, a baktériumokat a talajba engedi, így pótolva azt" - magyarázta Ortiz.

"A termesztők a vetésforgóban a babot más haszonnövényekkel felváltva ültethetik, így a talajban mindig lesz elég nitrogénkötő baktérium, és kevesebb műtrágyára lesz szükség

Ha a nitrogéntrágyát gyorsabban juttatják ki, mint ahogy a növények fel tudják használni, a felesleg üvegházhatású gázként a légkörbe kerülhet, vagy a tavakba, folyókba és óceánokba mosódhat. A vízfolyásokban a nitrogén káros algavirágzásokat okoz, amelyek elhasználják az összes oxigént és megölik a halakat, illetve más vízi szervezeteket.

"A mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételéhez többek között arra kell összpontosítanunk, hogy a növények a talajban lévő mikrobáktól kapják meg a fejlődéshez szükséges tápanyagokat, ahelyett, hogy vegyszerek kibocsátásával próbálnánk ugyanezt az eredményt elérni" - mondta Sachs.

Forrás: 
phys-org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Hígtrágya a miniszternek - gazdatüntetés Hollandiában

„Ideológiai alapon zárnátok be és sajátítanátok ki a farmjainkat!” Ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel tüntetett több tízezer gazdálkodó Hollandia hét pontján még a múlt héten, hogy tiltakozzék a kormány nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátás visszaszorítását célzó tervei ellen. Az ország különböző részein, az autópályákon tiltakoztak a gazdák, több helyütt szénabálák égetésével.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.

Drónok a szőlőültetvényben

A MyActionCam Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozatot indított, amelynek célja, hogy közelebb hozza az új technológiát a felhasználókhoz. A roadshow harmadik állomásán - szántóföld és gyümölcsültetvény után- most egy szőlőültetvény felett repkedtek a drónok.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.