Elegendő nitrogén nélkül a növények nem fejlődnek rendesen. A hüvelyesek családja, melyhez a tehénbab (vagy más néven tehénborsó, homoki bab) tartozik, egyedülálló módon képesek jelentős mennyiségű nitrogénhez jutni azáltal, hogy a gyökerükön nitrogénkötő baktériumok élnek - írja a phys.org.
Gyakran előfordul, hogy az emberek a növénytermesztés során a föld feletti tulajdonságokra, például a betegségekkel szembeni ellenállóképességre, a terméshozamra és a fehérjetartalomra összpontosítanak.
Gabriel Ortiz, az UCR növénypatológusa arra volt kíváncsi, hogy a világ számos részén rendkívül népszerű élelmiszer, a tehénbab az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok ellenére is képes-e talaj minőségét javító baktériumokat vonzani. Sok esetben az ember hatásnak kitett növények nem profitálnak annyira a baktériumokkal való kapcsolatokból, mint vadon élő rokonaik.
Ortiz és csapata azonban azt találta, hogy a bab megőrizte természetes képességét arra, hogy jótékony kapcsolatokat alakítson ki a nitrogénkötő baktériumokkal.
- mondta Sachs.
|
Termése vese alakú, fénytelen, kissé rücskös felületű, vaj színű. Fekete köldökfoltja miatt szembabnak is nevezik. Kínában őshonos. Amerika déli államaiban "lélekétel"-ként vált ismertté, ahol egy hagyományos, sós disznóhúsból, babból és tabasco-szószból főzött étel névadója lett. Kínában, ahol feketeszemű babnak ("black eyed peas") is nevezik, sütve, és hússal, vagy hallal keverve készítik belőle a chang ton chia-t.
|
A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Evolution című folyóiratban. A kísérletekben 20 különböző tehénbabfajtát vizsgáltak, és megtalálták a szimbiózis képességének genetikai alapjait is.
"Ezt az információt a jövőben felhasználhatjuk a jobb termőképességű növények tervezéséhez" - mondta Ortiz. A tudós és csapata kifejezetten az aszálytűrő tehénbabra összpontosított, mivel ez a tulajdonsága fontos a dél-kaliforniai termelők számára.
"Amikor a növény érzékeli, hogy el fog pusztulni, a baktériumokat a talajba engedi, így pótolva azt" - magyarázta Ortiz.
Ha a nitrogéntrágyát gyorsabban juttatják ki, mint ahogy a növények fel tudják használni, a felesleg üvegházhatású gázként a légkörbe kerülhet, vagy a tavakba, folyókba és óceánokba mosódhat. A vízfolyásokban a nitrogén káros algavirágzásokat okoz, amelyek elhasználják az összes oxigént és megölik a halakat, illetve más vízi szervezeteket.
"A mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételéhez többek között arra kell összpontosítanunk, hogy a növények a talajban lévő mikrobáktól kapják meg a fejlődéshez szükséges tápanyagokat, ahelyett, hogy vegyszerek kibocsátásával próbálnánk ugyanezt az eredményt elérni" - mondta Sachs.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
