Back to top

Tehénbabbal elhagyható a műtrágyázás

A tehénbab képessége a jótékony baktériumok megkötésére nem tűnt el a modern mezőgazdasági gyakorlatokkal - derül ki a Kaliforniai Egyetem (University of California, Riverside - UCR) új kutatásából. Vetésforgóban alkalmazva segíthet kiváltani a költséges és környezetkárosító műtrágyák használatát.

Elegendő nitrogén nélkül a növények nem fejlődnek rendesen. A hüvelyesek családja, melyhez a tehénbab (vagy más néven tehénborsó, homoki bab) tartozik, egyedülálló módon képesek jelentős mennyiségű nitrogénhez jutni azáltal, hogy a gyökerükön nitrogénkötő baktériumok élnek - írja a phys.org.

A tehénbab virága
A tehénbab virága
Fotó: Franz Xaver/Wikimedia Commons
"A hüvelyesek ennek a képességnek köszönhetik sikerességüket: a bolygó harmadik legnagyobb növénycsaládjává váltak" - mondta Joel Sachs, az UCR evolúciós és ökológiai professzora.

Gyakran előfordul, hogy az emberek a növénytermesztés során a föld feletti tulajdonságokra, például a betegségekkel szembeni ellenállóképességre, a terméshozamra és a fehérjetartalomra összpontosítanak.

A termesztők csak nemrégiben kezdtek nagyobb figyelmet fordítani a föld alatti tulajdonságokra, például a növények azon képességére, hogy vonzzák a talajt javító mikrobákat.

Gabriel Ortiz, az UCR növénypatológusa arra volt kíváncsi, hogy a világ számos részén rendkívül népszerű élelmiszer, a tehénbab az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok ellenére is képes-e talaj minőségét javító baktériumokat vonzani. Sok esetben az ember hatásnak kitett növények nem profitálnak annyira a baktériumokkal való kapcsolatokból, mint vadon élő rokonaik.

Ortiz és csapata azonban azt találta, hogy a bab megőrizte természetes képességét arra, hogy jótékony kapcsolatokat alakítson ki a nitrogénkötő baktériumokkal.

"Valójában úgy tűnik, hogy a kísérletben részt vevő egyes fajták több hasznot húztak a baktériumokból, mint vadon élő őseik"

- mondta Sachs.

Termése vese alakú, fénytelen, kissé rücskös felületű, vaj színű. Fekete köldökfoltja miatt szembabnak is nevezik. Kínában őshonos. Amerika déli államaiban "lélekétel"-ként vált ismertté, ahol egy hagyományos, sós disznóhúsból, babból és tabasco-szószból főzött étel névadója lett. Kínában, ahol feketeszemű babnak ("black eyed peas") is nevezik, sütve, és hússal, vagy hallal keverve készítik belőle a chang ton chia-t.

A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Evolution című folyóiratban. A kísérletekben 20 különböző tehénbabfajtát vizsgáltak, és megtalálták a szimbiózis képességének genetikai alapjait is.

"Ezt az információt a jövőben felhasználhatjuk a jobb termőképességű növények tervezéséhez" - mondta Ortiz. A tudós és csapata kifejezetten az aszálytűrő tehénbabra összpontosított, mivel ez a tulajdonsága fontos a dél-kaliforniai termelők számára.

A műtrágyánál jobban hasznosul a baktériumok által termelt nitrogén
A műtrágyánál jobban hasznosul a baktériumok által termelt nitrogén
A nitrogénmegkötő baktériumok, a rhizobium-fajok vonzása érdekében a tehénbab a gyökerén keresztül vegyi anyagokat bocsát ki. A gyökerek végén csomókat, úgynevezett nitrogénkötő gümőket képeznek, amelyek védik a rhizobiumokat, és tápanyaggal látják el őket. Cserébe a tehénbab a nitrogén hasznos, kötött formáját kapja.

"Amikor a növény érzékeli, hogy el fog pusztulni, a baktériumokat a talajba engedi, így pótolva azt" - magyarázta Ortiz.

"A termesztők a vetésforgóban a babot más haszonnövényekkel felváltva ültethetik, így a talajban mindig lesz elég nitrogénkötő baktérium, és kevesebb műtrágyára lesz szükség

Ha a nitrogéntrágyát gyorsabban juttatják ki, mint ahogy a növények fel tudják használni, a felesleg üvegházhatású gázként a légkörbe kerülhet, vagy a tavakba, folyókba és óceánokba mosódhat. A vízfolyásokban a nitrogén káros algavirágzásokat okoz, amelyek elhasználják az összes oxigént és megölik a halakat, illetve más vízi szervezeteket.

"A mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételéhez többek között arra kell összpontosítanunk, hogy a növények a talajban lévő mikrobáktól kapják meg a fejlődéshez szükséges tápanyagokat, ahelyett, hogy vegyszerek kibocsátásával próbálnánk ugyanezt az eredményt elérni" - mondta Sachs.

Forrás: 
phys-org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Továbbra is ki tudják elégíteni a szerződéses mezőgazdasági vízigényeket

A vízügyi igazgatóságok továbbra is ki tudják elégíteni a szerződéses mezőgazdasági vízigényeket - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-vel.

Már Hollandia is kiszáradt

Sok országhoz hasonlóan Hollandiát is sújtja a szárazság, mivel a helyi vízügyi hatóság jelentése szerint az átlagosnál jóval kevesebb csapadék esett.

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Cél az agrárium gyors megsegítése

Magyarországon a hosszú ideje fennálló tartós csapadékhiány miatt az év végére az aszálykárral érintett területek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföldünk 20 százaléka mondta Nagy István agrárminiszter Újszilváson, ahol ismertette azt az intézkedés sorozatot, amellyel a kormány a rendkívüli helyzetben a gazdákat kívánja támogatni.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.