Back to top

Tehénbabbal elhagyható a műtrágyázás

A tehénbab képessége a jótékony baktériumok megkötésére nem tűnt el a modern mezőgazdasági gyakorlatokkal - derül ki a Kaliforniai Egyetem (University of California, Riverside - UCR) új kutatásából. Vetésforgóban alkalmazva segíthet kiváltani a költséges és környezetkárosító műtrágyák használatát.

Elegendő nitrogén nélkül a növények nem fejlődnek rendesen. A hüvelyesek családja, melyhez a tehénbab (vagy más néven tehénborsó, homoki bab) tartozik, egyedülálló módon képesek jelentős mennyiségű nitrogénhez jutni azáltal, hogy a gyökerükön nitrogénkötő baktériumok élnek - írja a phys.org.

A tehénbab virága
A tehénbab virága
Fotó: Franz Xaver/Wikimedia Commons
"A hüvelyesek ennek a képességnek köszönhetik sikerességüket: a bolygó harmadik legnagyobb növénycsaládjává váltak" - mondta Joel Sachs, az UCR evolúciós és ökológiai professzora.

Gyakran előfordul, hogy az emberek a növénytermesztés során a föld feletti tulajdonságokra, például a betegségekkel szembeni ellenállóképességre, a terméshozamra és a fehérjetartalomra összpontosítanak.

A termesztők csak nemrégiben kezdtek nagyobb figyelmet fordítani a föld alatti tulajdonságokra, például a növények azon képességére, hogy vonzzák a talajt javító mikrobákat.

Gabriel Ortiz, az UCR növénypatológusa arra volt kíváncsi, hogy a világ számos részén rendkívül népszerű élelmiszer, a tehénbab az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok ellenére is képes-e talaj minőségét javító baktériumokat vonzani. Sok esetben az ember hatásnak kitett növények nem profitálnak annyira a baktériumokkal való kapcsolatokból, mint vadon élő rokonaik.

Ortiz és csapata azonban azt találta, hogy a bab megőrizte természetes képességét arra, hogy jótékony kapcsolatokat alakítson ki a nitrogénkötő baktériumokkal.

"Valójában úgy tűnik, hogy a kísérletben részt vevő egyes fajták több hasznot húztak a baktériumokból, mint vadon élő őseik"

- mondta Sachs.

Termése vese alakú, fénytelen, kissé rücskös felületű, vaj színű. Fekete köldökfoltja miatt szembabnak is nevezik. Kínában őshonos. Amerika déli államaiban "lélekétel"-ként vált ismertté, ahol egy hagyományos, sós disznóhúsból, babból és tabasco-szószból főzött étel névadója lett. Kínában, ahol feketeszemű babnak ("black eyed peas") is nevezik, sütve, és hússal, vagy hallal keverve készítik belőle a chang ton chia-t.

A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Evolution című folyóiratban. A kísérletekben 20 különböző tehénbabfajtát vizsgáltak, és megtalálták a szimbiózis képességének genetikai alapjait is.

"Ezt az információt a jövőben felhasználhatjuk a jobb termőképességű növények tervezéséhez" - mondta Ortiz. A tudós és csapata kifejezetten az aszálytűrő tehénbabra összpontosított, mivel ez a tulajdonsága fontos a dél-kaliforniai termelők számára.

A műtrágyánál jobban hasznosul a baktériumok által termelt nitrogén
A műtrágyánál jobban hasznosul a baktériumok által termelt nitrogén
A nitrogénmegkötő baktériumok, a rhizobium-fajok vonzása érdekében a tehénbab a gyökerén keresztül vegyi anyagokat bocsát ki. A gyökerek végén csomókat, úgynevezett nitrogénkötő gümőket képeznek, amelyek védik a rhizobiumokat, és tápanyaggal látják el őket. Cserébe a tehénbab a nitrogén hasznos, kötött formáját kapja.

"Amikor a növény érzékeli, hogy el fog pusztulni, a baktériumokat a talajba engedi, így pótolva azt" - magyarázta Ortiz.

"A termesztők a vetésforgóban a babot más haszonnövényekkel felváltva ültethetik, így a talajban mindig lesz elég nitrogénkötő baktérium, és kevesebb műtrágyára lesz szükség

Ha a nitrogéntrágyát gyorsabban juttatják ki, mint ahogy a növények fel tudják használni, a felesleg üvegházhatású gázként a légkörbe kerülhet, vagy a tavakba, folyókba és óceánokba mosódhat. A vízfolyásokban a nitrogén káros algavirágzásokat okoz, amelyek elhasználják az összes oxigént és megölik a halakat, illetve más vízi szervezeteket.

"A mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételéhez többek között arra kell összpontosítanunk, hogy a növények a talajban lévő mikrobáktól kapják meg a fejlődéshez szükséges tápanyagokat, ahelyett, hogy vegyszerek kibocsátásával próbálnánk ugyanezt az eredményt elérni" - mondta Sachs.

Forrás: 
phys-org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

Az ukrán gabonaszállító hajók már Nyugat-Európába felé is elindultak

Újabb három, gabonával megrakott hajó indul el Ukrajnából a Fekete-tengeren át pénteken, ebből kettő Nyugat-Európába tart. A hajók összesen mintegy 58 ezer tonna kukoricát szállítanak, közben újabb üres hajó indult el Törökországból, hogy felvegye rakományát Odesszában. A tengeri kereskedelem a héten indult újra a háború kitörése óta. A hajók biztonságát orosz, ukrán, török és ENSZ közreműködéssel szavatolják.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Beszakadt a műtrágya értékesítés a második negyedévben

A második negyedévben 44 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben az értékesítési árak 2,2-3,8-szeresére emelkedtek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. A növényvédő szereknél hasonló mértékű áremelkedést mértek a második negyedévben, miközben az értékesítés ötödével esett vissza.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

„A gazdák bíznak az öntözésfejlesztésekben”

Hőség és szárazság, valamint hetekig tartó esőmentesség – így jellemezhető 2022 nyara Magyarország legtöbb régiójában. Sem a csapadék mennyisége, sem annak eloszlása ​​és időzítése nem felelt meg (termesztett) növényeink vízigényének. Az ország nyugati felén tapasztalható szárazság, de nem akkora mértékben, mint a keleti oldalon, tudtuk meg a Mosoni-térségi Öntözési Közösségtől.

Mit tehetünk a napégés megelőzésére?

Augusztusban válik igazán szembetűnővé az erős napsugárzás és nagy meleg hatása a növényekre. Almán, szőlőn, paprikán figyelhetünk fel a napégésre, ami kierjedt barnás foltokat okoz a termésen. A kertben nyaraltatott szobanövények levele is károsodhat, csakúgy, mint a világos levelű díszbokrok, díszfák lombja.

Csemegekukorica: aszálymérséklés biostimulátorral

A biostimulátor nehéz időszakban átsegíti a fejlődésben lévő növényzetet, miközben a vegetatív részek növekedését erősíti úgy, hogy nagyobbá válik az asszimilációs felület. Használata nem a termés növelésére irányítja a figyelmet, hanem a termésbiztonságot lehet vele erősíteni.