Back to top

3 kiállítás, 3 nagydíj – a tudatos tenyésztés eredménye

2021-ben mindhárom állattenyésztési mustra juhtenyésztési nagydíját az uszódi Holló Mátyás nyerte. Évek óta tudatos munkával tenyészt magyar merinót, berrichon du chert és ile de France juhokat. A francia fajták tenyészkos utánpótlásáért Franciaországba jár rendszeresen, a magyar merinó esetében pedig a saját maga által tenyésztett, jól ismert felmenőkkel rendelkező kosokat részesíti előnyben.

A tenyészállatok kijelölésénél magasabb tenyésztési paramétereket vár el juhaitól, mint a hazai standard.

Fotó: Csatlós Norbert

-Az az ember vagyok, aki meg akar élni a juhtenyésztésből. Haszonállatokat tartok, és itt a hasznon van a hangsúly, hogy el tudjam tartani a családomat – vallja Holló Mátyás. A kiállítási részvételről pedig csak annyit, azokra 30-40 állatot kell felkészíteni, hogy 15-17 juhot szépen lehessen bemutatni – és nem mindegy, mennyiből kell ezeket kiválasztani. Nekem megfelelően nagy az állományom ahhoz, hogy a legszebbek országos összehasonlításban is nyertesek legyenek.

Szokták mondani, hogy a berrichont a Jóisten is kiállításra teremtette. Valóban egy nagyon szép fajta, amely kitűnő anyai tulajdonságokkal is rendelkezik.

Ehhez azért hozzátehetjük, hogy ezt a francia fajtát 2009, míg az ile de France-t 2018 óta tenyészti Mátyás. A tudatos juhtenyésztés rendszeréről azonban a 2016-tól veszélyeztetett magyar merinó fajta kapcsán beszélgettünk. Először is meg kell határozni a tenyésztési célokat. Mátyás a magyar merinónál a fajta típusosságának javítását, a még megmaradt 7 hazai vérvonal fenntartását és a báránynevelő-képesség javítását célozta meg. Utóbbit azért is tartja fontosnak, mert évente két bárány felnevelésével jobban halad előre a fajta mind a geno-, mind a fenotípus esetében. A választott bárányok száma 1,4-1,6 a gazdaságban ellésenként, de az anyák nagy része 2 évente 3-szor ellik. Ez is egy alapvető szelekciós szempont.

Az a kívülálló számára is azonnal kiderül, hogy a tenyésztés alapja a precizitás, ami bizony nyilvántartások vezetését jelenti.

Holló Mátyás napi állatlétszámot sorolt fel ott­jár­tunkkor: 1354 állat, 682 anya, amelyek közül 88-at augusztusban termékenyítettek először, 110 jerke, 33 tenyészkos, 462 bárány, 87 növendékkos – a tenyésztő mellesleg megjegyzi, hogy 594 anyától 1248 bárányt nevelt föl 2021-ben.

A tenyésztés alapfeltétele az állatok ideális tartása és takarmányozása – ha ez rendben van, akkor látszik igazán, milyen teljesítményre képes az állat a genetikai képességei alapján.

– Nem szeretem, ha egy állat sovány, ha éhezik.

Az extenzív körülmények között tartott merinó anyák súlya hazánkban 50-55 kiló, de nálam ez 65-80 kg. Éves korban a minimumkövetelmény a fajtánál a 40 kg, de a magam számára felállított követelmény a legalább 50 kg.

Ezen minimumsúlyok elérése nem az állat genetikáján múlik, hanem sokkal inkább a tartási és takarmányozási tényezőkön. Sokak szerint nem szerencsés, hogy a fajta nagyobb lesz és ettől javul a hústermelő képessége is. De kérdem én – teszi fel a kérdést Mátyás –, miért probléma ez, ha az állat többi értékmérője nem romlik?

Takarmányozás

A legeltetésre alapozott tenyésztési évet a hagyományoknak megfelelően két időszakra osztotta Holló Mátyás. A legeltetési időszak április elejétől november végéig tart. Erre alapozza mind a tenyész-, mind a növendékállatok takarmányozását. Télen viszont nem legeltet, mert a hideg és a fagyos, megszáradt fű emésztése az állatok kondícióromlását okozná.

Fotó: Csatlós Norbert

Mátyás 150 hektár szántón csak takarmánynövényeket termeszt, illetve a vetésforgó miatt még napraforgót.

A takarmányhoz földjei negyedén kukoricát, másik negyedén pedig zabot és árpát termeszt. Területének 20-25 százalékán lucerna van.

Az első és negyedik kaszálásból erjesztett zöldtakarmány készül, amely jól emészt­hető. A gyepekről megvan a megfelelő mennyiségű réti széna is, sarjúszénát azonban nem kaszál, mert a kaszálás után azokon is legeltet.

Gazdasága teljesen önellátó mind szemes-, mind szálastakarmányból, a bárányoknak a tápot viszont vásárolja. A megtermelt gazdasági abrak nagy részét a növendékállatok nevelésére fordítja – ezek egész évben kapnak abrakot. Legeltetési időszakban a reggeli abrak után mennek a legelőkertbe, hogy mozgásuk is biztosítva legyen. Esti behajtáskor pedig várja őket a hodályba bekészített széna. A felnőtt állatokat viszont csak az ellési és báránynevelési időszakban, illetve télen abrakolják. Véleménye szerint sokkal gazdaságosabb egy juhot folyamatosan jó kondícióban tartani, mint egy leromlottat feljavítani.

A téli takarmányozás a fias juhok esetében lucerna- vagy rozsszenázs, éjjelre lucernaszéna és 1 kg abrak (kukorica, árpa és zab). A nem termelő juhok pedig a szenázs után réti szénát kapnak és mellé 40 dkg abrakot.

– A takarmányozás fejlesztését tervezem, ebben ugyanis el vagyunk maradva más állatfajoktól mind tudományosan, mind technológiában: etetőkocsiban szeretném keverni a takarmányt. Egyrészt így kevesebb emberi munkára lesz szükség, másrészt precízebb takarmányadagot tudok számolni minden korú és termelési állapotú juhomnak.

A jó eredményekhez jó körülmények is kellenek, vagyis fejleszteni kell. Holló Mátyás 2003 óta, vagyis amióta léteznek juhászatok számára is elérhető források, már több nyertes pályázaton van túl.

2003-ban egy 3 év alatt megvalósult, 18 millió forint értékű állatjóléti beruházásra nyert pénzt. Ebből trágyatárolókat építettek, korszerűsítették az istálló villamos­rend­szerét, valamint etetőket és itatókat szereztek be.

Fotó: Csatlós Norbert

2009-ben az állattartás gépesítésére kiírt pályázaton nyert: vásárolt egy John Deere traktort, hozzá pedig szálastakarmány-betakarító gépsort. 2012-ben állattartótelep-korszerűsítésre (ÁTK IV.) adott be nyertes pályázatot. Az elnyert pénzből épített egy új hodályt, míg a régit korszerűsítette.

2014-ben az állattartás gépeinek korszerűsítésére újból kiírt pályázaton nyert támogatást, abból lecserélte, modernizálta a 2009-ben vásárolt eszközeit.

A gazdálkodó számára kedvező volt, hogy a 2016-ban kiírt fejlesztési pályázatban elkülönítették a különböző állatfajok támogatását. Szerinte így nagyobb eséllyel próbálkozhattak azok a juhtartók is, akik csak eszközbeszerzéssel kívánták a mindennapos munkájukat megkönnyíteni.

– Az a közel 50 millió forint, amit legutóbb nyertem, egyáltalán nem nevezhető kis összegnek. Amit pedig megvalósítottunk ebből a forrásból: tetőszigetelés, homlokzati szigetelés és -festés, aljzatbetoncsere, nyílászárócsere, villámvédelem, új elektromos rendszer, etetők és itatók beszerzése, válogatókarám építése. Ebbe a pályázatba 15-20 év tapasztalata alapján csak olyan dolgokat építettem bele, amire a mindennapos munkánk megkönnyítésére szükségünk volt. És a beruházás minden elemét használjuk is.

2021-ben kettő pályázatot is beadott. Az „Állattartó telepek fejlesztésében” teljes gépi etetésre alkalmas új hodályt és karan­tén­te­lepet épít a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával. A másik pályázaton a juhászat melléküzemágaként működő növénytermesztés gépparkjának bővítésére, precíziós gazdálkodásra alkalmas gépek, berendezések beszerzéshez igényelt támogatást.

Tenyésztés

Az állatok több külön csoportban vannak a legelőkertekben és a hodályokban. Ezek azonban többnyire vegyes fajtájú nyájak, amelyek ivar, kor és terelési állapot szerint vannak beosztva. Van azonban az évben háromszor 6 hét – a termékenyítési időszak –, amikor fajtánként és vérvonalanként is szétválasztják őket.

Egy vérvonalba azok az állatok tartoznak, amelyek apai ágról rokonságban vannak. Magyar merinóból Holló Mátyás 7 vérvonalat tenyészt, ezeket fenn is akarja tartani.

– Akkor lesz igazán értelme ennyi munkát fektetni a tenyésztésbe, ha majd a vevők is eljutnak odáig, hogy tudatosan, bizonyos termelési tulajdonságok javításához keresnek megfelelő kost. Gondolok itt arra, jó lenne, ha a vevő a juhai tejtermelő képességén vagy a szaporaságon akarna javítani, esetleg a gyapjú szálfinomságán, én pedig ehhez a megfelelő vérvonalból ajánlanék neki tenyészállatot.

A tenyésztő évente közel két bárányt választ anyánként
A tenyésztő évente közel két bárányt választ anyánként
Fotó: Csatlós Norbert

Az egyes vérvonalak mutatóit tejtermelésben, szaporaságban, gyapjúminőségben, tömeggyarapodásban is nézi és kiértékeli, majd ezek alapján, illetve a közeli rokontenyésztés kiküszöbölésével állítja össze a párosítási tervet, hogy az utódokban a legjobb tulajdonságok kerüljenek előtérbe.

Saját tenyésztési elvárásai a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége által meghatározott standard paramétereinél szigorúbbak. Négy életkorban is szelektál: választáskor, a 120 napos mérés alapján, 6-8 hónapos korban és a 10-13 hónapos, úgynevezett éveskori minősítéskor is.

– Van akkora tenyészetem, hogy tudok magamnak apaállatokat hagyni, amelyekről tudom, mit várhatok el mind küllemükben, mind termelési szintjükben. Saját részre olyan tenyészkost hagyok meg, ami mind a négy szelekción a legjobbak között lesz.

Ez egyébként nem biztos, hogy az éveskori minősítéskor legmagasabban pontozott kost jelenti, ugyanis a minősítést és az ősök termelési tulajdonságait együtt érdemes nézni.

Mátyás a tenyészetében évente körülbelül 200 kost nevel fel, közülük éves korra a korábbi szelekcióknak köszönhetően 150-160 marad – ezeket minősítik.

A jerkéket korábban 10-11 hónaposan vette tenyésztésbe. Azt tapasztalta, hogy ezek utódainak 30 százaléka érte el a tenyészállatszintet, a többi vágásra ment. Ezért ma már 14-15 hónaposan termékenyít, amivel elérte, hogy az utódok 50-60 százaléka alkalmas arra, hogy tenyészállatjelöltként felnevelésre kerüljön.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Több mint húsz újabb Vágta-résztvevő

Zajlanak az Elővágták országszerte; vannak frissen debütáló és rutinos helyszínek egyaránt: legutóbb Abonyban, Belegrádon, Gyenesdiáson és Hosszúfalun rendezték meg a Nemzeti Vágta előfutamait.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

Több mint kétszáz cet vetődött partra Ausztráliában

Mintegy 230 cet vetődött partra az ausztráliai Tasmania nyugati partjainál található Macquarie közelében, néhány nappal azután, hogy több nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá az állam délkeleti részén.