Back to top

3 kiállítás, 3 nagydíj – a tudatos tenyésztés eredménye

2021-ben mindhárom állattenyésztési mustra juhtenyésztési nagydíját az uszódi Holló Mátyás nyerte. Évek óta tudatos munkával tenyészt magyar merinót, berrichon du chert és ile de France juhokat. A francia fajták tenyészkos utánpótlásáért Franciaországba jár rendszeresen, a magyar merinó esetében pedig a saját maga által tenyésztett, jól ismert felmenőkkel rendelkező kosokat részesíti előnyben.

A tenyészállatok kijelölésénél magasabb tenyésztési paramétereket vár el juhaitól, mint a hazai standard.

Fotó: Csatlós Norbert

-Az az ember vagyok, aki meg akar élni a juhtenyésztésből. Haszonállatokat tartok, és itt a hasznon van a hangsúly, hogy el tudjam tartani a családomat – vallja Holló Mátyás. A kiállítási részvételről pedig csak annyit, azokra 30-40 állatot kell felkészíteni, hogy 15-17 juhot szépen lehessen bemutatni – és nem mindegy, mennyiből kell ezeket kiválasztani. Nekem megfelelően nagy az állományom ahhoz, hogy a legszebbek országos összehasonlításban is nyertesek legyenek.

Szokták mondani, hogy a berrichont a Jóisten is kiállításra teremtette. Valóban egy nagyon szép fajta, amely kitűnő anyai tulajdonságokkal is rendelkezik.

Ehhez azért hozzátehetjük, hogy ezt a francia fajtát 2009, míg az ile de France-t 2018 óta tenyészti Mátyás. A tudatos juhtenyésztés rendszeréről azonban a 2016-tól veszélyeztetett magyar merinó fajta kapcsán beszélgettünk. Először is meg kell határozni a tenyésztési célokat. Mátyás a magyar merinónál a fajta típusosságának javítását, a még megmaradt 7 hazai vérvonal fenntartását és a báránynevelő-képesség javítását célozta meg. Utóbbit azért is tartja fontosnak, mert évente két bárány felnevelésével jobban halad előre a fajta mind a geno-, mind a fenotípus esetében. A választott bárányok száma 1,4-1,6 a gazdaságban ellésenként, de az anyák nagy része 2 évente 3-szor ellik. Ez is egy alapvető szelekciós szempont.

Az a kívülálló számára is azonnal kiderül, hogy a tenyésztés alapja a precizitás, ami bizony nyilvántartások vezetését jelenti.

Holló Mátyás napi állatlétszámot sorolt fel ott­jár­tunkkor: 1354 állat, 682 anya, amelyek közül 88-at augusztusban termékenyítettek először, 110 jerke, 33 tenyészkos, 462 bárány, 87 növendékkos – a tenyésztő mellesleg megjegyzi, hogy 594 anyától 1248 bárányt nevelt föl 2021-ben.

A tenyésztés alapfeltétele az állatok ideális tartása és takarmányozása – ha ez rendben van, akkor látszik igazán, milyen teljesítményre képes az állat a genetikai képességei alapján.

– Nem szeretem, ha egy állat sovány, ha éhezik.

Az extenzív körülmények között tartott merinó anyák súlya hazánkban 50-55 kiló, de nálam ez 65-80 kg. Éves korban a minimumkövetelmény a fajtánál a 40 kg, de a magam számára felállított követelmény a legalább 50 kg.

Ezen minimumsúlyok elérése nem az állat genetikáján múlik, hanem sokkal inkább a tartási és takarmányozási tényezőkön. Sokak szerint nem szerencsés, hogy a fajta nagyobb lesz és ettől javul a hústermelő képessége is. De kérdem én – teszi fel a kérdést Mátyás –, miért probléma ez, ha az állat többi értékmérője nem romlik?

Takarmányozás

A legeltetésre alapozott tenyésztési évet a hagyományoknak megfelelően két időszakra osztotta Holló Mátyás. A legeltetési időszak április elejétől november végéig tart. Erre alapozza mind a tenyész-, mind a növendékállatok takarmányozását. Télen viszont nem legeltet, mert a hideg és a fagyos, megszáradt fű emésztése az állatok kondícióromlását okozná.

Fotó: Csatlós Norbert

Mátyás 150 hektár szántón csak takarmánynövényeket termeszt, illetve a vetésforgó miatt még napraforgót.

A takarmányhoz földjei negyedén kukoricát, másik negyedén pedig zabot és árpát termeszt. Területének 20-25 százalékán lucerna van.

Az első és negyedik kaszálásból erjesztett zöldtakarmány készül, amely jól emészt­hető. A gyepekről megvan a megfelelő mennyiségű réti széna is, sarjúszénát azonban nem kaszál, mert a kaszálás után azokon is legeltet.

Gazdasága teljesen önellátó mind szemes-, mind szálastakarmányból, a bárányoknak a tápot viszont vásárolja. A megtermelt gazdasági abrak nagy részét a növendékállatok nevelésére fordítja – ezek egész évben kapnak abrakot. Legeltetési időszakban a reggeli abrak után mennek a legelőkertbe, hogy mozgásuk is biztosítva legyen. Esti behajtáskor pedig várja őket a hodályba bekészített széna. A felnőtt állatokat viszont csak az ellési és báránynevelési időszakban, illetve télen abrakolják. Véleménye szerint sokkal gazdaságosabb egy juhot folyamatosan jó kondícióban tartani, mint egy leromlottat feljavítani.

A téli takarmányozás a fias juhok esetében lucerna- vagy rozsszenázs, éjjelre lucernaszéna és 1 kg abrak (kukorica, árpa és zab). A nem termelő juhok pedig a szenázs után réti szénát kapnak és mellé 40 dkg abrakot.

– A takarmányozás fejlesztését tervezem, ebben ugyanis el vagyunk maradva más állatfajoktól mind tudományosan, mind technológiában: etetőkocsiban szeretném keverni a takarmányt. Egyrészt így kevesebb emberi munkára lesz szükség, másrészt precízebb takarmányadagot tudok számolni minden korú és termelési állapotú juhomnak.

A jó eredményekhez jó körülmények is kellenek, vagyis fejleszteni kell. Holló Mátyás 2003 óta, vagyis amióta léteznek juhászatok számára is elérhető források, már több nyertes pályázaton van túl.

2003-ban egy 3 év alatt megvalósult, 18 millió forint értékű állatjóléti beruházásra nyert pénzt. Ebből trágyatárolókat építettek, korszerűsítették az istálló villamos­rend­szerét, valamint etetőket és itatókat szereztek be.

Fotó: Csatlós Norbert

2009-ben az állattartás gépesítésére kiírt pályázaton nyert: vásárolt egy John Deere traktort, hozzá pedig szálastakarmány-betakarító gépsort. 2012-ben állattartótelep-korszerűsítésre (ÁTK IV.) adott be nyertes pályázatot. Az elnyert pénzből épített egy új hodályt, míg a régit korszerűsítette.

2014-ben az állattartás gépeinek korszerűsítésére újból kiírt pályázaton nyert támogatást, abból lecserélte, modernizálta a 2009-ben vásárolt eszközeit.

A gazdálkodó számára kedvező volt, hogy a 2016-ban kiírt fejlesztési pályázatban elkülönítették a különböző állatfajok támogatását. Szerinte így nagyobb eséllyel próbálkozhattak azok a juhtartók is, akik csak eszközbeszerzéssel kívánták a mindennapos munkájukat megkönnyíteni.

– Az a közel 50 millió forint, amit legutóbb nyertem, egyáltalán nem nevezhető kis összegnek. Amit pedig megvalósítottunk ebből a forrásból: tetőszigetelés, homlokzati szigetelés és -festés, aljzatbetoncsere, nyílászárócsere, villámvédelem, új elektromos rendszer, etetők és itatók beszerzése, válogatókarám építése. Ebbe a pályázatba 15-20 év tapasztalata alapján csak olyan dolgokat építettem bele, amire a mindennapos munkánk megkönnyítésére szükségünk volt. És a beruházás minden elemét használjuk is.

2021-ben kettő pályázatot is beadott. Az „Állattartó telepek fejlesztésében” teljes gépi etetésre alkalmas új hodályt és karan­tén­te­lepet épít a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával. A másik pályázaton a juhászat melléküzemágaként működő növénytermesztés gépparkjának bővítésére, precíziós gazdálkodásra alkalmas gépek, berendezések beszerzéshez igényelt támogatást.

Tenyésztés

Az állatok több külön csoportban vannak a legelőkertekben és a hodályokban. Ezek azonban többnyire vegyes fajtájú nyájak, amelyek ivar, kor és terelési állapot szerint vannak beosztva. Van azonban az évben háromszor 6 hét – a termékenyítési időszak –, amikor fajtánként és vérvonalanként is szétválasztják őket.

Egy vérvonalba azok az állatok tartoznak, amelyek apai ágról rokonságban vannak. Magyar merinóból Holló Mátyás 7 vérvonalat tenyészt, ezeket fenn is akarja tartani.

– Akkor lesz igazán értelme ennyi munkát fektetni a tenyésztésbe, ha majd a vevők is eljutnak odáig, hogy tudatosan, bizonyos termelési tulajdonságok javításához keresnek megfelelő kost. Gondolok itt arra, jó lenne, ha a vevő a juhai tejtermelő képességén vagy a szaporaságon akarna javítani, esetleg a gyapjú szálfinomságán, én pedig ehhez a megfelelő vérvonalból ajánlanék neki tenyészállatot.

A tenyésztő évente közel két bárányt választ anyánként
A tenyésztő évente közel két bárányt választ anyánként
Fotó: Csatlós Norbert

Az egyes vérvonalak mutatóit tejtermelésben, szaporaságban, gyapjúminőségben, tömeggyarapodásban is nézi és kiértékeli, majd ezek alapján, illetve a közeli rokontenyésztés kiküszöbölésével állítja össze a párosítási tervet, hogy az utódokban a legjobb tulajdonságok kerüljenek előtérbe.

Saját tenyésztési elvárásai a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége által meghatározott standard paramétereinél szigorúbbak. Négy életkorban is szelektál: választáskor, a 120 napos mérés alapján, 6-8 hónapos korban és a 10-13 hónapos, úgynevezett éveskori minősítéskor is.

– Van akkora tenyészetem, hogy tudok magamnak apaállatokat hagyni, amelyekről tudom, mit várhatok el mind küllemükben, mind termelési szintjükben. Saját részre olyan tenyészkost hagyok meg, ami mind a négy szelekción a legjobbak között lesz.

Ez egyébként nem biztos, hogy az éveskori minősítéskor legmagasabban pontozott kost jelenti, ugyanis a minősítést és az ősök termelési tulajdonságait együtt érdemes nézni.

Mátyás a tenyészetében évente körülbelül 200 kost nevel fel, közülük éves korra a korábbi szelekcióknak köszönhetően 150-160 marad – ezeket minősítik.

A jerkéket korábban 10-11 hónaposan vette tenyésztésbe. Azt tapasztalta, hogy ezek utódainak 30 százaléka érte el a tenyészállatszintet, a többi vágásra ment. Ezért ma már 14-15 hónaposan termékenyít, amivel elérte, hogy az utódok 50-60 százaléka alkalmas arra, hogy tenyészállatjelöltként felnevelésre kerüljön.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

A zablamentes díjlovaglás úttörői

A zablamentes lókiképzés nem új találmány, évszázados tapasztalatokra épül világszerte. A Zablamentes Világszövetség nemzetközi szervezet célja, hogy ezt a kiképzési módszert a modern lovassportokban népszerűsítse, ehhez valamennyi szakágban szakmai háttérrel rendelkező „nagykövetekkel” dolgozik, akik az FEI-szabályzat alapelveit követve, de zablamentes kantár választásával alapfokról nagydíj szintig mutatják be lovaikat, illetve programjaikat.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Az emberbe átültetett sertésszív fertőzött volt

Az év elején az 57 éves David Bennet történelmet írt, amikor ő lett az első ember, aki sertésszívet kapott transzplantáció során. Bár az eljárás sikeres volt, Bennet nem élt túl sokáig, két hónap után elhunyt. Most a halála okát feltáró vizsgálatok kiderítették, hogy az átültetett szív sertésvírusfertőzéssel volt fertőzött, ez vezethetett Bennet halálához - számolt be az MIT Technology Review.