Back to top

3 kiállítás, 3 nagydíj – a tudatos tenyésztés eredménye

2021-ben mindhárom állattenyésztési mustra juhtenyésztési nagydíját az uszódi Holló Mátyás nyerte. Évek óta tudatos munkával tenyészt magyar merinót, berrichon du chert és ile de France juhokat. A francia fajták tenyészkos utánpótlásáért Franciaországba jár rendszeresen, a magyar merinó esetében pedig a saját maga által tenyésztett, jól ismert felmenőkkel rendelkező kosokat részesíti előnyben.

A tenyészállatok kijelölésénél magasabb tenyésztési paramétereket vár el juhaitól, mint a hazai standard.

Fotó: Csatlós Norbert

-Az az ember vagyok, aki meg akar élni a juhtenyésztésből. Haszonállatokat tartok, és itt a hasznon van a hangsúly, hogy el tudjam tartani a családomat – vallja Holló Mátyás. A kiállítási részvételről pedig csak annyit, azokra 30-40 állatot kell felkészíteni, hogy 15-17 juhot szépen lehessen bemutatni – és nem mindegy, mennyiből kell ezeket kiválasztani. Nekem megfelelően nagy az állományom ahhoz, hogy a legszebbek országos összehasonlításban is nyertesek legyenek.

Szokták mondani, hogy a berrichont a Jóisten is kiállításra teremtette. Valóban egy nagyon szép fajta, amely kitűnő anyai tulajdonságokkal is rendelkezik.

Ehhez azért hozzátehetjük, hogy ezt a francia fajtát 2009, míg az ile de France-t 2018 óta tenyészti Mátyás. A tudatos juhtenyésztés rendszeréről azonban a 2016-tól veszélyeztetett magyar merinó fajta kapcsán beszélgettünk. Először is meg kell határozni a tenyésztési célokat. Mátyás a magyar merinónál a fajta típusosságának javítását, a még megmaradt 7 hazai vérvonal fenntartását és a báránynevelő-képesség javítását célozta meg. Utóbbit azért is tartja fontosnak, mert évente két bárány felnevelésével jobban halad előre a fajta mind a geno-, mind a fenotípus esetében. A választott bárányok száma 1,4-1,6 a gazdaságban ellésenként, de az anyák nagy része 2 évente 3-szor ellik. Ez is egy alapvető szelekciós szempont.

Az a kívülálló számára is azonnal kiderül, hogy a tenyésztés alapja a precizitás, ami bizony nyilvántartások vezetését jelenti.

Holló Mátyás napi állatlétszámot sorolt fel ott­jár­tunkkor: 1354 állat, 682 anya, amelyek közül 88-at augusztusban termékenyítettek először, 110 jerke, 33 tenyészkos, 462 bárány, 87 növendékkos – a tenyésztő mellesleg megjegyzi, hogy 594 anyától 1248 bárányt nevelt föl 2021-ben.

A tenyésztés alapfeltétele az állatok ideális tartása és takarmányozása – ha ez rendben van, akkor látszik igazán, milyen teljesítményre képes az állat a genetikai képességei alapján.

– Nem szeretem, ha egy állat sovány, ha éhezik.

Az extenzív körülmények között tartott merinó anyák súlya hazánkban 50-55 kiló, de nálam ez 65-80 kg. Éves korban a minimumkövetelmény a fajtánál a 40 kg, de a magam számára felállított követelmény a legalább 50 kg.

Ezen minimumsúlyok elérése nem az állat genetikáján múlik, hanem sokkal inkább a tartási és takarmányozási tényezőkön. Sokak szerint nem szerencsés, hogy a fajta nagyobb lesz és ettől javul a hústermelő képessége is. De kérdem én – teszi fel a kérdést Mátyás –, miért probléma ez, ha az állat többi értékmérője nem romlik?

Takarmányozás

A legeltetésre alapozott tenyésztési évet a hagyományoknak megfelelően két időszakra osztotta Holló Mátyás. A legeltetési időszak április elejétől november végéig tart. Erre alapozza mind a tenyész-, mind a növendékállatok takarmányozását. Télen viszont nem legeltet, mert a hideg és a fagyos, megszáradt fű emésztése az állatok kondícióromlását okozná.

Fotó: Csatlós Norbert

Mátyás 150 hektár szántón csak takarmánynövényeket termeszt, illetve a vetésforgó miatt még napraforgót.

A takarmányhoz földjei negyedén kukoricát, másik negyedén pedig zabot és árpát termeszt. Területének 20-25 százalékán lucerna van.

Az első és negyedik kaszálásból erjesztett zöldtakarmány készül, amely jól emészt­hető. A gyepekről megvan a megfelelő mennyiségű réti széna is, sarjúszénát azonban nem kaszál, mert a kaszálás után azokon is legeltet.

Gazdasága teljesen önellátó mind szemes-, mind szálastakarmányból, a bárányoknak a tápot viszont vásárolja. A megtermelt gazdasági abrak nagy részét a növendékállatok nevelésére fordítja – ezek egész évben kapnak abrakot. Legeltetési időszakban a reggeli abrak után mennek a legelőkertbe, hogy mozgásuk is biztosítva legyen. Esti behajtáskor pedig várja őket a hodályba bekészített széna. A felnőtt állatokat viszont csak az ellési és báránynevelési időszakban, illetve télen abrakolják. Véleménye szerint sokkal gazdaságosabb egy juhot folyamatosan jó kondícióban tartani, mint egy leromlottat feljavítani.

A téli takarmányozás a fias juhok esetében lucerna- vagy rozsszenázs, éjjelre lucernaszéna és 1 kg abrak (kukorica, árpa és zab). A nem termelő juhok pedig a szenázs után réti szénát kapnak és mellé 40 dkg abrakot.

– A takarmányozás fejlesztését tervezem, ebben ugyanis el vagyunk maradva más állatfajoktól mind tudományosan, mind technológiában: etetőkocsiban szeretném keverni a takarmányt. Egyrészt így kevesebb emberi munkára lesz szükség, másrészt precízebb takarmányadagot tudok számolni minden korú és termelési állapotú juhomnak.

A jó eredményekhez jó körülmények is kellenek, vagyis fejleszteni kell. Holló Mátyás 2003 óta, vagyis amióta léteznek juhászatok számára is elérhető források, már több nyertes pályázaton van túl.

2003-ban egy 3 év alatt megvalósult, 18 millió forint értékű állatjóléti beruházásra nyert pénzt. Ebből trágyatárolókat építettek, korszerűsítették az istálló villamos­rend­szerét, valamint etetőket és itatókat szereztek be.

Fotó: Csatlós Norbert

2009-ben az állattartás gépesítésére kiírt pályázaton nyert: vásárolt egy John Deere traktort, hozzá pedig szálastakarmány-betakarító gépsort. 2012-ben állattartótelep-korszerűsítésre (ÁTK IV.) adott be nyertes pályázatot. Az elnyert pénzből épített egy új hodályt, míg a régit korszerűsítette.

2014-ben az állattartás gépeinek korszerűsítésére újból kiírt pályázaton nyert támogatást, abból lecserélte, modernizálta a 2009-ben vásárolt eszközeit.

A gazdálkodó számára kedvező volt, hogy a 2016-ban kiírt fejlesztési pályázatban elkülönítették a különböző állatfajok támogatását. Szerinte így nagyobb eséllyel próbálkozhattak azok a juhtartók is, akik csak eszközbeszerzéssel kívánták a mindennapos munkájukat megkönnyíteni.

– Az a közel 50 millió forint, amit legutóbb nyertem, egyáltalán nem nevezhető kis összegnek. Amit pedig megvalósítottunk ebből a forrásból: tetőszigetelés, homlokzati szigetelés és -festés, aljzatbetoncsere, nyílászárócsere, villámvédelem, új elektromos rendszer, etetők és itatók beszerzése, válogatókarám építése. Ebbe a pályázatba 15-20 év tapasztalata alapján csak olyan dolgokat építettem bele, amire a mindennapos munkánk megkönnyítésére szükségünk volt. És a beruházás minden elemét használjuk is.

2021-ben kettő pályázatot is beadott. Az „Állattartó telepek fejlesztésében” teljes gépi etetésre alkalmas új hodályt és karan­tén­te­lepet épít a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával. A másik pályázaton a juhászat melléküzemágaként működő növénytermesztés gépparkjának bővítésére, precíziós gazdálkodásra alkalmas gépek, berendezések beszerzéshez igényelt támogatást.

Tenyésztés

Az állatok több külön csoportban vannak a legelőkertekben és a hodályokban. Ezek azonban többnyire vegyes fajtájú nyájak, amelyek ivar, kor és terelési állapot szerint vannak beosztva. Van azonban az évben háromszor 6 hét – a termékenyítési időszak –, amikor fajtánként és vérvonalanként is szétválasztják őket.

Egy vérvonalba azok az állatok tartoznak, amelyek apai ágról rokonságban vannak. Magyar merinóból Holló Mátyás 7 vérvonalat tenyészt, ezeket fenn is akarja tartani.

– Akkor lesz igazán értelme ennyi munkát fektetni a tenyésztésbe, ha majd a vevők is eljutnak odáig, hogy tudatosan, bizonyos termelési tulajdonságok javításához keresnek megfelelő kost. Gondolok itt arra, jó lenne, ha a vevő a juhai tejtermelő képességén vagy a szaporaságon akarna javítani, esetleg a gyapjú szálfinomságán, én pedig ehhez a megfelelő vérvonalból ajánlanék neki tenyészállatot.

A tenyésztő évente közel két bárányt választ anyánként
A tenyésztő évente közel két bárányt választ anyánként
Fotó: Csatlós Norbert

Az egyes vérvonalak mutatóit tejtermelésben, szaporaságban, gyapjúminőségben, tömeggyarapodásban is nézi és kiértékeli, majd ezek alapján, illetve a közeli rokontenyésztés kiküszöbölésével állítja össze a párosítási tervet, hogy az utódokban a legjobb tulajdonságok kerüljenek előtérbe.

Saját tenyésztési elvárásai a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége által meghatározott standard paramétereinél szigorúbbak. Négy életkorban is szelektál: választáskor, a 120 napos mérés alapján, 6-8 hónapos korban és a 10-13 hónapos, úgynevezett éveskori minősítéskor is.

– Van akkora tenyészetem, hogy tudok magamnak apaállatokat hagyni, amelyekről tudom, mit várhatok el mind küllemükben, mind termelési szintjükben. Saját részre olyan tenyészkost hagyok meg, ami mind a négy szelekción a legjobbak között lesz.

Ez egyébként nem biztos, hogy az éveskori minősítéskor legmagasabban pontozott kost jelenti, ugyanis a minősítést és az ősök termelési tulajdonságait együtt érdemes nézni.

Mátyás a tenyészetében évente körülbelül 200 kost nevel fel, közülük éves korra a korábbi szelekcióknak köszönhetően 150-160 marad – ezeket minősítik.

A jerkéket korábban 10-11 hónaposan vette tenyésztésbe. Azt tapasztalta, hogy ezek utódainak 30 százaléka érte el a tenyészállatszintet, a többi vágásra ment. Ezért ma már 14-15 hónaposan termékenyít, amivel elérte, hogy az utódok 50-60 százaléka alkalmas arra, hogy tenyészállatjelöltként felnevelésre kerüljön.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar lovasok a vb felé félúton

Legutóbbi számunkban bemutatkozott a munkalovaglás mint sportág, és hazai képviselője, a Working Equitation Magyarország Egyesület. Bár fiatal a sportág és alig négyéves múlttal rendelkezik hazánkban, máris két versenyzőjének sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtva akkreditációt szereznie az idén júliusban rendezendő franciaországi világbajnokságra.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.