A vizsgálat vezetője, Nicolas Mathevon, a Saint-Étienne-i Egyetem munkatársa szerint a vízilovak széles hangrepertoárral rendelkeznek: morgó, bömbölő, sikongató, ziháló, tülkölő hangokat adnak ki, mégis keveset tudni társas kommunikációjukról - írja a BBC.com.
Mathevon arra jutott, hogy a vízilovak meg tudják különbözteti a barátokat, szomszédokat és idegeneket a hangjuk alapján. Úgy véli, hogy azon túl, hogy megkülönböztetik a barátot az ellenségtől, az egyedek között is különbséget tudnak tenni - bár ebben nem lehetnek teljesen biztosak a kutatók.
Az állatok észrevehetően agresszívabban reagáltak az ismeretlen vízilovak hangjára: gyorsabb, hangosabb és gyakoribb hangokat adtak ki, és gyakran mutatták be jellegzetes területvédő magatartásukat, a trágyapermetezést.
Az ismeretek segíthetnek a faj megőrzésében is, a vadon élő vízilovakat ugyanis gyakran költöztetik egyik helyről a másikra, hogy a lehető legegészségesebben tartsák a populációt. A kutatómunka arra inspirálhatja az állatvédelemmel foglalkozókat, hogy készítsenek felvételeket az áthelyezendő állatok hangjáról, hogy a helyi egyedek hozzájuk szokhassanak még a költözés előtt.
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) vadon még nem veszélyeztetett faj, de egyedszáma gyorsan csökken. Évente több száz ember halálát okozza vízilótámadás.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
