Back to top

Nem csak az agráriumban hasítanak a beruházások

A nagyobb vállalkozások csaknem fele hajtott végre jelentősebb, legalább 10 millió forint értékű beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatásából. A felmérés alapján a beruházási kedv továbbra is magas, a megkérdezett vállalkozások több mint egynegyede tervez további beruházást a következő egy év során.

Az ITM Magyar mikro, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájából kiderül, hogy a hazai kkv-szektor termelékenysége ugyan gyorsan javul, de még így is jelentősen elmarad az európai átlagtól. Látják ezt a vállalatvezetők is, a beruházásaik célja döntő részben a hatékonyságnövelés volt.

A Magyar Bankholding valamint az NMS Hungary legfrissebb piackutatása** a legalább 300 millió forint éves árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozások megvalósult és tervezett beruházásainak alakulását vizsgálta. A pandémiás helyzet megtépázta a gazdaságot, de többek között a hazai vállalkozások beruházási kedvének köszönhetően gyors visszapattanás tapasztalható: a felmérés alapján egyértelműen látható, hogy a vállalkozások az elmúlt két év során jelentős fejlesztéseket hajtottak végre.

A megkérdezettek 47 százaléka valósított meg nagyobb, minimum 10 millió forint értékű beruházást, 60 százalék közülük 100 millió forintos összeghatár alatt tartotta a fejlesztés értékét; 14 százalékuknak több beruházása is volt.

A primer ágazatokban működő cégek jártak élen a beruházásokban, 66%-uk valósított meg valamilyen korszerűsítést. A tényt a Magyar Bankholding Csoporthoz tartozó Budapest Bank 2021 tavaszán végzett Agrárgazdasági Index*** felmérése is alátámasztja: az agrárvállalatok 60%-a valósított meg valamilyen fejlesztést az elmúlt évben.

Legfőbb cél a fejlesztés

Az ITM Magyar mikro, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájából kiderül, hogy a hazai kkv szektor termelékenysége ugyan gyorsan javul, de még így sem éri el az EU átlag felét sem. A vállalatvezetők tisztában vannak azzal, hogy mennyire fontos a versenyképességük növelése, ezért a különböző technológiai fejlesztések az elmúlt években is prioritást élveztek: a válaszadók körében a legnépszerűbb üzleti célok között a kapacitásbővítés, az eszköz- és gépcsere, illetve az épületfelújítás és a technológiai fejlesztés szerepeltek.

A pandémiás helyzet sem tántorította el őket, a válaszadók háromnegyede szerint a COVID-nak semmilyen hatása nem volt a megvalósult beruházásaikra, sőt 10%-uk előbbre hozta, esetleg magasabb értékben és többet is fejlesztett, mint azt korábban tervezte.

A megvalósult beruházások kétharmada a 100 millió forintos összeghatár alatt volt, amelyet a legtöbb esetben (82%) saját tőke bevonásával finanszíroztak, de államilag támogatott hitelt (23%) és pályázati forrásokat (22%) is igénybe vettek. A hitelfelvételi döntés meghozatala során a legfontosabb tényezőnek a hitel kamatát tartották, míg a bankválasztás során a kiszolgálás minősége, a személyes kapcsolattartás és a díjak, költségek voltak a legfontosabb szempontok.

„Az elmúlt évek beruházásokat finanszírozó slágerterméke az NHP Hajrá! Program volt, amelynek keretösszege azonban kimerült. Azonban a hazai kkv-k számára számos más támogatott termék most is elérhető, például a Széchenyi GO! család vagy az EXIM- és MFB-programok termékei, illetve az új hétéves ciklus jelentős pályázati forrásaival is számolni lehet – jelentette ki Szabó Levente, a Magyar Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

„Mivel a most igényelhető támogatott konstrukciók összeghatára egyenként kisebb, mint az NHP Hajrá!-é, ezért fontos olyan pénzügyi partnert választani a fejlesztések támogatásához, amely nem csak hiteleket kínál, hanem szakértőként segít a legjobb kombinációk megtalálásában” – tette hozzá.

Az agrárium szereplői is optimisták

A 2021 tavaszán végzett Agrárgazdasági Index kutatás eredményei is alátámasztják a kkv-knál tapasztalt tendenciát, amely szerint az elmúlt időszak megváltozott körülményei és nehézségei ellenére sem csökkent az agrárium szereplőinek beruházási kedve. A felmérésben részvető gazdák 60 százaléka valósított meg valamilyen fejlesztést a vállalkozásában. A likviditásuk megőrzése érdekében valamelyest csökkent az átlagosan befektetett összeg, de a kkv-khoz hasonlóan még így is átlagosan több mint 90 millió forintot fordítottak korszerűsítésre.

Ahogy a kis- és középvállalati szektor, az agrárium esetében is a termelés versenyképességének javítása volt a beruházás elsődleges célja. A megkérdezettek fele nem csökkentené a kiadásokat, 32 százaléka pedig többet költene, mint tavaly.

A beruházások kétharmadát saját forrásból és bankhitelből finanszíroznák, emellett több mint duplájára, 15 százalékra nőtt az állami és 8 százalékra az EU-s támogatások igénybevétele is.

Dobogós helyen a kkv-szektorban és az agráriumban

A Magyar Bankholding Magyarország második legnagyobb piaci szereplője a tagbankjai összesített mérlegfőösszeg alapján: a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank összesített hitelállománya 3951 milliárd forint – ebből az összesített agrár- és élelmiszeripari hitelállomány 473 milliárd forint –, amely a piac egynegyedét fedi le. A bankcsoport számos területen piacvezető, így a vállalati szegmensben, azon belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezésében, valamint a lízing piacon.

A bankcsoport a tagbankokon keresztül jelenleg több mint 322 ezer vállalati, azon belül mintegy 41 ezer agrárügyfél számára biztosít a saját tagbanki termékek mellett kedvező feltételekkel elérhető állami konstrukciókat.

A Magyar Bankholdinghoz tartozó pénzintézetek a szeptember végén lezárult NHP Hajrá! Program keretében több mint 26 ezer ügylet révén közel 900 milliárd forintot, a 2020. július 1. óta elérhető Széchenyi Kártya Programban közel 14 ezer hitelügylettel 355 milliárd forintot, míg az exportösztönző EXIM Kárenyhítő Programban több mint 90 milliárd forintot juttattak a vállalkozások részére.

**A Magyar Bankholding és az NMS Hungary kkv beruházás kutatásáról

A kvantitatív kutatás célja, hogy meghatározza, hogy a hazai kkv szektor szereplői hogyan vélekednek az elmúlt 1-2 év beruházásairól, illetve hogy milyen beruházásokat terveznek a közeljövőben. Az elemzéshez használt adatokat az NMS Hungary Kft. 2021. szeptember 23. és október 6. között, számítógéppel támogatott telefonos kérdőíves kutatás során vette fel. A minta alapját 500, legalább 300 millió forint éves árbevételű hazai vállalkozás alkotta.

***A Budapest Bank Agrárgazdasági Indexéről

A bank megbízásából külső kutatócég 2015 óta vizsgálja az agrárszektorban tevékenykedő kkv-k várakozásait. Az Agrárgazdasági Index értékét az eredményektől függően -100 és +100 között állapítják meg, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja. A kutatás során az agrárvállalkozások pénzügyi várakozásait, beruházásaik alakulását, a piaci környezet megítélését, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és finanszírozási lehetőségeiket vizsgálják. Ezek alapján a főindexen belül három részindexet határoznak meg: siker, beruházás és kereslet.

Az országosan reprezentatív kutatás 50 millió forint árbevétel feletti mezőgazdasági vállalkozások megkérdezésével készül, 400-as mintán. A legutolsó felmérést 2021. május 11. és július 8. között az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készítette.

 

Forrás: 
Magyar Bankholding Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

A Nutella legyőzte a Facebook-ot

Jelenleg úgy néz ki, hogy a világszerte népszerű édességgel, a Nutellával többet lehet keresni, mint a Facebook-kal.

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.

A legtöbb élelmiszer magyar legyen a boltokban

Büszkék lehetünk, ha 2030-ra legalább 90 százalékban itthon termelt és előállított termékekkel találkozhatnak a vásárlók az élelmiszerboltok polcain. A stratégiai ágazatban érdekelt vállalkozások megerősítését és fejlesztését szolgáló támogatások ezt célozzák. Interjúnkban erről is beszélt Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Az Állatorvostudományi Egyetem uniós forrásból hozza létre a fertőző állatbetegségek Nemzeti Laboratóriumát

A fertőző betegségek Nemzeti Laboratóriumának létrehozása 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, uniós forrásból valósul meg, a projektben az Állatorvostudományi Egyetem a konzorcium vezető - közölte a Széchenyi István Egyetem kedden az MTI-vel.

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” - Egyesek szerint a fürj haszon-, mások szerint hobbiállat

Akár ez a Kazinczy-idézet is lehetne a mottója annak a két fürjtenyésztőnek, Budai Attilának és Pancsira Lászlónak, akiknek szenvedélyük a fürjtartás, valamint a fürjtojásnak, ennek a minőségi élelmiszernek az előállítása.

Ünnepeljünk malaccal!

Tizedik alkalommal indította el az Agrármarketing Centrum sertéshúsfogyasztást ösztönző kampányát. A november 22-én megtartott sajtótájékoztatón a sertéságazat aktuális helyzetéről, a szektornak nyújtott minisztériumi támogatásokról volt szó, valamint a kampány tematikáját is bemutatták a sajtó képviselőinek.

Oktatási programok segítik a női gazdálkodókat az élelmiszer-termelés javításában

A kifejezetten a női gazdálkodók számára kidolgozott oktatási programok csökkenthetik a nemek közötti megkülönböztetés mértékét a mezőgazdaságban - hallhatta a közönség a 2022. október 17-18-án Brüsszelben megrendezett EIT Food (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) éves gyűlésének Sokszínűség és befogadás című ülésén.